nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A Tóra örömünnepe
Tánc a tekercsekkel

Szimchát Tórakor a zsidók körbejárnak a Tóra-tekercsekkel a zsinagógában, de nagyon vigyáznak közben, mert ha leejtik a szent szöveget, böjtölniük kell. A tekercseket hagyományosan gazdagon díszítik: köntössel és koronákkal, sőt mellvérttel öltöztetik fel őket!

Takács Boglárka | 2011. október 6.
|  

Szeptember 28-án köszöntött be a zsidó újév, a Ros Hásáná. A zsidóság ekkor az 5772. év kezdetét ünnepli – a hagyomány szerint pontosan ennyi ideje teremtették az embert. Az újév hosszas ünnepsorozat kezdetét jelenti: a zsidó újévvel kezdődő és több héten át húzódó őszi nagyünnepek záróakkordja a Tóra örömünnepe – modern izraeli héber kiejtéssel [szimchát torá] (vagy kicsit magyarosabban [szimchát tóra]), a Magyarországon hagyományosan használt, de az utóbbi időben háttérbe szoruló askenázi kiejtéssel [szimchesz tajre]. Az ortodox zsidóságról gyakran a Tóra-tekercsekkel táncoló, fekete kaftános férfiak képe ötlik a nem zsidók eszébe elsőnek, de az kevéssé köztudott, hogy ez a tevékenység egy konkrét ünnephez kapcsolódik. Mit érdemes tudni az idén október 20-a estéjén kezdődő Tóra örömünnepéről?

Tóra-tekercsek díszítésére készült ezüstkoronák
Tóra-tekercsek díszítésére készült ezüstkoronák
(Forrás: Wikimedia Commons / http://hadadbros.com/ /CC BY-SA 2.5 Israel)

Még egyszer, ha lehetne

Az őszi ünnepek közül az utolsó a smini áceret (vagy smini áceresz) nevet viseli: az elnevezés jelentése ’a gyülekezés nyolcadikja’, és onnan ered, hogy a hétnapos szukot, a sátoros ünnep után közvetlenül következik nyolcadikként. Smini áceret a zsidó diaszpórában – így Magyarországon is – két napos. A smini áceret második napja az idő múlásával a szimchát Tóra nevet kapta, és a smini áceret elnevezést egyre inkább csak az első napra használták. (Izraelben az ünnep egy napos, így a smini áceret és a szimchát Tóra egybeesik.)

Azért vált egyre fontosabbá ez a nap, mert ilyenkor olvassák fel az utolsó hetiszakaszt. A Tórából – azaz Mózes öt könyvéből – minden szombat reggeli ima során elhangzik egy nem túl hosszú rész, ez a hetiszakasz. Így egy év alatt a közösség a teljes szöveget végigveszi. Ünnepeken és bizonyos hétköznapokon is van felolvasás, rendszerint a reggeli és a délutáni ima keretében. Ez alól épp a Tóra örömünnepe a kivétel, mert ilyenkor sok zsinagógában este is olvasnak, nem csak reggel és délután.

Szimchát Tórakor Mózes ötödik könyvének végére kerül sor (33:1-34:12), ezt a hetiszakaszt kezdőszavairól vezot habráchá-nak (’ez az áldás’) nevezik. Közvetlenül ezután olvasnak Mózes első könyvének elejéből is egy keveset (1:1-2:3), így újraindul az éves ciklus. A teljes első hetiszakasz majd a következő szombat reggeli imában hallgatható végig.

Az utolsó szakaszban tekint le Mózes halála előtt az ígéret földjére.
Az utolsó szakaszban tekint le Mózes halála előtt az ígéret földjére.
(Forrás: Wikimedia Commons)

Csak óvatosan!

Magyarul a zsidó ünnepek kezdetét rendszerint előestének nevezik, de ez kicsit félrevezető, mert az ünnep ilyenkor kezdődik, és nem a következő napon. Tehát szimchát Tóra előestéje nem az előző este, hanem már maga a szimchát Tóra!

Mivel a zsidó naptárban a napok naplementével kezdődnek (erre már más zsidó ünnepekkel kapcsolatos cikkeinkben is kitértünk), ez alól a szimchát Tóra sem kivétel. Szimchát Tóra előestéjén zajlik a tánccal kísért ünnepség, majd a reggeli imánál ismétlődik, habár nem feltétlenül ugyanakkora hevességgel... A közösség oszlopos tagjai egy-egy kört tesznek a zsinagógában, kezükben egy Tóra-tekerccsel; összesen hét kör van. Sok helyen szokás pénzbeli felajánlást is tenni a közösség javára. Mindeközben a többiek énekelnek, táncolnak.

A tekerccsel a kézben is lehet táncolni, de inkább csak óvatosan. A Tóra-tekercseket ugyanis tilos leejteni, és ha ez mégis megtörténik, askenázi szokás szerint ilyenkor a bűnbánat jeléül böjtölni kell. (A zsidó böjt nagyon szigorú, ilyenkor semmilyen ételt és italt sem vesznek magukhoz a böjtölők.) Arra különböző szokások léteznek, pontosan milyen hosszú ilyenkor a böjt, és hogy minden jelenlévőre érvényes-e, vagy csak arra, aki leejtette a tekercset.

Hagyományőrző helyeken általában a férfiak vesznek részt a körmenetben, mert ők azok, akiknek kötelező a Tórából felolvasniuk, illetve azt meghallgatniuk és áldást mondaniuk rá. Minden parancsolatnál az az alapszabály, hogy ha többen vannak jelen, akkor azoknak kell elvégezniük a rituális cselekvést, akik számára az adott parancsolat kötelező. Ez nem jelenti azt, hogy a nők eközben semmit sem csinálnak: ők a zsinagóga női szakaszán (ami lehet a földszinten függönnyel elválasztva, vagy az emeleti karzaton), a férfiaktól elkülönülten táncolnak és énekelnek.

Egy argentin zsinagóga tóraszekrénye
Egy argentin zsinagóga tóraszekrénye
(Forrás: Wikimedia Commons / FLLL / CC BY-SA 3.0)

Nehogy bajuk essék

A Tóra-tekercseket díszes köntösbe öltöztetve tárolják a tóraszekrényben, ami általában a zsinagóga Jeruzsálem felé néző oldalfalánál áll. (Egy zsinagógában több tekercs is lehet a tóraszekrényben.) Ez mindig így van, de az év többi napján a köntöst leveszik, amikor előveszik a tekercseket, hiszen úgy nem tudnának felolvasni belőlük.

A körmenet során azok, akik éppen nem visznek semmit, megérintik vagy akár meg is csókolják a köntöst. Ortodox zsinagógákban is gyakori, hogy a női szakasz mellett szintén elviszik a tekercseket, tehát ez nem csak férfitevékenység.

A köntös védi a tekercseket a sérüléstől és egyben ki is fejezi a feléjük irányuló tiszteletet. Ezért a tánchoz is fent hagyják, csakúgy, mint az egyéb díszítéseket. A legelterjedtebb Tóra-díszek a fogantyúk végére erősíthető, leggyakrabban ezüstből készült koronák vagy más néven gránátalmák, illetve a fogantyúkra akasztott láncon lógó mellvértek. Ezen a képen jól látható bal oldalt a mellvért:

Amerikai zsidó haditengerész Tórával
Amerikai zsidó haditengerész Tórával
(Forrás: Wikimedia Commons / US Navy)

Ne vegyük elő a kamerás mobilt!

Szimchát Tórakor nem szabad munkát végezni, az ortodox zsidók ilyenkor elektromosságot sem használnak. Így az ortodox zsinagógákban zajló eseményekről csak néhány kívülállók által készített videót találhatunk. A reform-, vagy esetleg neológ közösségek ezt az előírást nem veszik szigorúan vagy egyáltalán nem is tartják magukat hozzá, így több felvételt lelhetünk az interneten. A következő videóban egy amerikai reformközösség ünnepi tánca látható:

Megfigyelhetjük, hogy a gyerekek is részt vesznek az eseményekben, Tóra-formájú játékokat visznek magukkal, akár plüssből – ez ortodox zsinagógákban is sok helyen így van. Így a gyerekek gyakorolhatnak, amíg annyira meg nem nőnek, hogy a valódi Tórát is vihetik.

A Tóra örömünnepét könnyen össze lehet keverni a Tóra-avatással, mert mindkét esetben a tekercsekkel táncolnak a férfiak. A különbség, hogy a Tóra örömünnepére minden évben sor kerül, Tóra-avatás pedig csak akkor van, amikor új tekercs kerül a zsinagógába, tehát az utóbbi meglehetősen ritka alkalom. Tóra-avatáskor lehet elektromosságot használni (hacsak egybe nem esik valamilyen más alkalommal, amikor ez tilos), így ez alapján is elkülöníthetjük a két eseményt. Habár nem tökéletes pontossággal: Izraelben szokás szimchát Tóra kimenetele (azaz a vége) után még egy zenés-táncos ünnepséget tartani, ilyenkor már nem érvényes a munkavégzés tilalma. A következő felvétel is egy ilyen alkalommal készült:

További olvasnivalók

A Tóra-díszekről magyarul

A Tóra örömünnepéhez kapcsolódó cikkek a zsido.com-on

Plüss tóra

Szimchát Tóra az angol Wikipédián

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
12 asher 2013. július 26. 13:47

der simes Tajro ajn zer sejnes yam tev!!

11 Roland2 2011. október 19. 21:07

@prezzey:Köszi. Még egy nyelvi kérdésem lenne:aki beszél héberül (ill. ivritül),az mennyire érti az arabot ? Van valamilyen fokú kölcsönös érthetőség a két nyelv között (bár a sémi nyelvek két eltérő ágába tartoznak)? És Izraelben a nem arab/palesztin lakosság mennyire beszél arabul ? És a többi zsidó nyelvváltozatoknak (jiddis,ladinó,stb.) mennyire elterjedt a használata vagy mennyire van támogatottsága (pl. állami részről ) ?

10 prezzey 2011. október 17. 05:41

@Roland2: ha csak lehet, arrafelé tájolják a zsinagógát. A lakásban meg egy mizrách nevű tárgyat szokás kirakni (habár szerintem ez Magyarországon kevésbé dívik). Azt jelenti a szó, hogy "kelet", habár nem feltétlenül keletre kell fordulni, attól függ, hol van az ember - külföldön Izrael felé, Izraelben Jeruzsálem felé, Jeruzsálemben a Szentély felé. A Szentély a lényeg, még úgy is, hogy jelenleg nem áll.

A pontos irányt meg lehet állapítani iránytűvel és térképpel, a Nap járása alapján, Android alkalmazással, vagy ahogy tetszik; erre nincs külön előírás. (Tényleg van ilyen Android alkalmazás, ezt nem viccnek szántam...)

9 Roland2 2011. október 13. 17:03

@prezzey: A zsidók imádkozás előtt hogy jelölik ki Jeruzsálem irányát ? Van erre valami előírás vagy módszer ? Vagy csak egyszerűen a megfelelő égtáj felé fordulnak (pl: Amerikában kelet felé,Iránban nyugat felé,stb.) ?

8 prezzey 2011. október 12. 16:27

@bibi: azért a vallásos tánc rengeteg egymástól teljesen független kultúrában is jelen van, nem feltétlenül van ezek között leszármazás vagy kapcsolat.

A nők pedig abból veszik ki a részüket, amiből szeretnék, az előző alkalommal addig ütöttem a padot ritmusra, amíg elgörbült a karkötőm :] (Nem vagyok feltétlenül követendő példa.) Az, hogy férfiak, nők külön, nem feltétlenül azt jelenti, hogy férfiak igen, nők nem. Nekem az a tapasztalatom, hogy a magyar zsidó nők igen visszafogottak, más országokban ez nem feltétlenül van így. A Mo-n élő izraeli nők is kevésbé visszafogottak, persze ez most általánosítás...

7 prezzey 2011. október 12. 16:20

@Roland2: ilyenkor el kell menni onnan amilyen gyorsan csak lehet (ha lehet), hogy újból szabadon lehessen a zsidó vallást gyakorolni. Ez nem is akadémikus kérdés, a nagy zsidó bölcs Rámbám (Maimonidész) családja például ezért menekült el Andalúziából. (Van róla magyarul egy kicsit összeesküvés-elméletes - nem antiszemita, hanem ilyen Foucault-inga szerű - történelmi regény, Jacques Attali: Megvilágosultak. Érdekesen bemutatja a kort, habár szerintem pont az összeesküvéses része gyengébb.)

Az nagyon-nagyon vitatott, hogy melyik vallások számítanak bálványimádásnak, illetve hogy melyik vallások mely irányzatai (a katolicizmus problémásabb, mint a protestantizmus), ebből menetrendszerint vannak botrányok is. Szerintem nincs két ember, aki egyetértene. Van olyan álláspont is, hogy egyik mai vallás sem számít annak, mert a régiek ténylegesen magát a bálványt imádták és nem az általa képviselt szimbolikus eszmét stb. Izraelben már többször voltak sintó küldöttségek is Japánból és az egyik főrabbi fogadta is őket, pedig a sintó zsidó szemszögből aztán tényleg bálványimádásnak tűnhet.

Most szombat estig nem fogok tudni válaszolni a kérdésekre, mert ünnep lesz, de amúgy szívesen válaszolok :]

6 bibi 2011. október 10. 17:37

Mindig irigyeltem a zsidók vallásos táncát/táncolását/tkp. mulatozását.

A keleti vallások több istenét ábrázolják táncolva, nyilván az ilyen istenek papjai, papnői is roptak rituális táncot, gondolom, hogy ennek maradványát látjuk a zsidók vallásos táncaiban. Sajnos, a nők ebből nem veszik ki a részüket, persze akkor az már más vallás lenne - itt kérem mindent a "szakáll csinál". Mintha Nietzsche írt volna valamit arról, hogy elvárja Istentől, hogy tudjon táncolni-mulatni.

5 Roland2 2011. október 10. 13:57

@prezzey: "De ugyanilyen helyzetben pl. az iszlámot fel lehet venni, mert abban nincsen bálványimádás." Ez érdekes kérdéseket vet fel: és ha egy zsidó kényszerhelyzetből áttér az iszlámra,akkor az csak "névleges" áttérés lehet (tehát a külvilág felé muszlimnak mutatja magát,de titkon a zsidó hitet és szokásokat is megtartja vagy meg kell tartania ) vagy ebben az esetben semmilyen törvényt nem szeg meg,s így hithű muszlimként is akár zsidónak számít (tkp. a zsidó közösség zsidóként tekinthet rá) ? (Viszont egy muszlimnak nem lehet más vallásra áttérni vagy hitét elhagyni ,mert az halálbüntetéssel jár,tehát "jogilag" egy áttért zsidónak sem lehetne vissza térnie az egykori hitére )

És mondjuk ha a katolikus kereszténységet kell felvennie ilyen helyzetben ? Ugyanis a katolikusok - és alapvetően a kereszténység - egyik alapvető hittétele a Szentháromságban való hit,ill. Jézus "félig" isteni eredete ( pontosabban egylényegűsége az Atyával) ,valamint a szentek,mártírok tisztelete (nem beszélve a bibliai személyek vagy történetek képi vagy faragott ábrázolásáról).A keresztény és katolikus vallás ezen elemei kimeríthetik a judaizmus istentársításának vagy bálványimádásának fogalmát ? (Ezt csak pusztán érdeklődésből kérdem)

4 prezzey 2011. október 10. 03:23

@Roland2: igen, életmentés céljából majdnem az összes parancsolatot meg lehet szegni. Három kivétel van, a Név megszentségtelenítése, a szándékos gyilkosság, illetve bizonyos tiltott szexuális kapcsolatok. Ezeket akkor se szabad csinálni, ha életmentés céljából tenné valaki. (Jogos önvédelem van, tehát az elsőként támadót meg lehet ölni, ez nem számít gyilkosságnak.) Egy konkrét példa - bálványimádó vallást akkor sem lehet felvenni, ha azzal fenyegetik a zsidót, hogy megölik, ha nem tér át. Ez ugyanis a Név megszentségtelenítése alá esik. De ugyanilyen helyzetben pl. az iszlámot fel lehet venni, mert abban nincsen bálványimádás.

Szóval a mentőt nyugodtan lehet hívni telefonon szombaton és ünnepnapokon is, ez mindenki által elfogadott. Általában meg szoktak kérni nem zsidókat, de ha valami azonnal muszáj az életmentés miatt, akkor a zsidónak magának kötelező megszegnie a szombatot. Nem csak ajánlott, hanem egyenesen kötelező. (Természetesen nem zsidók életének mentésére is ugyanez érvényes, nincsen olyan különbség, hogy csak zsidók életét lehetne megmenteni szombaton. - Ezt azért mondom, mert gyakran szokták kérdezni, nem tudom, honnan eredhet ez a tévhit.)

Az anyagi javak megőrzése jóval bonyolultabb kérdés. A gyakorlatban általában természeti katasztrófákkal kapcsolatban kerül elő, és ilyenkor rendszerint az életmentés aspektusa is számításba jön. Például tüzet oltani tilos, de ha tűzvész van, akkor a tűz nemcsak anyagi javakat, hanem embereket is veszélyeztethet - ha éppen nincs senki se ott, ahol a tűz van, akkor is átterjedhet máshova stb. Ilyenkor elég egyértelmű, hogy el kell oltani. De ha egyáltalán semmi köze nincs a konkrét esetnek az életmentéshez, akkor csak anyagi érdekből nem szabad megszegni az előírásokat. Viszont ha akárcsak a halvány gyanúja is felmerül, hogy valakinek az élete veszélyben foroghat, akkor meg lehet szegni. És ha nincs idő bonyolult mérlegelésre, akkor is.

3 Roland2 2011. október 7. 17:33

@prezzey: De gondolom az emberi élet megmentésével összefüggő helyzetek kivételnek számítanak ez alól (pl. kórházi műszerek működtetése vagy műtéti beavatkozás) ? Vagy az anyagi javak (pl. ház,autó,bútor,stb) megmentésénél ?

2 prezzey 2011. október 7. 05:08

@Roland2: 39 fajta munka tiltott: azok, amiket a szentély építése során végeztek. Amikor valamilyen modern dologról van szó, akkor meg szokás vizsgálni, hogy annak az elemei valamelyik tilalom alá esnek-e. Az elektromossággal kapcsolatban többféle tilalom is szóba jöhet, például a tűzgyújtásé, vagy az utolsó kalapácsütésé (mert hogy létrejön egy áramkör). Attól is függ, pontosan milyen az adott elektromos eszköz felépítése, de ezen rengeteget vitatkoznak még ma is.

Az tilos, hogy az ember cselekedetei közvetlenül okozzák az elektromosság használatát (hú, ez így kicsit nyakatekerten hangzik, remélem, azért érthető). Tehát pl. ha valami elműködik magában úgy, hogy nem kell piszkálgatni, az megengedett. (Pl. égve lehet hagyni a villanyt.) Amikor valami csak közvetetten járul áramfogyasztáshoz, az is megengedhető, de itt már nincsen 100%-os konszenzus.

Pl. a hűtőt ha kinyitja az ember és ekkor felgyullad belül a lámpa, az egyértelműen tilos. De ha a hűtőben nincs belül lámpa (mert rafináltan kiszedtük jó előre :D ), akkor is növekszik az áramfogyasztás, ha nyitogatja az ember, mert ezzel növekszik belül a hőmérséklet és ezáltal hamarabb kapcsol be a hűtő motorja. De ez közvetett, úgyhogy általában meg szokták engedni. Amúgy a high-tech megoldás az, hogy lehet kapni olyan hűtőt, amiben már van szombati/ünnepi üzemmód és a nyitogatástól nem kapcsol be előbb a motor :]

1 Roland2 2011. október 6. 21:35

Miért nem szabad elektromosságot használni ilyen ünnepeken? Tkp. miért minősül munkának a villany vagy az elektromos eszközök használata (milyen "indoklásból")? (Vagy esetleg abból,h. az illető tárgy is "munkát" végez ?)

Információ
X