nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Szulejmán, ezúttal nem a képernyőn

Összeszerkesztettük az MTI által a héten Nagy Szulejmán feltételezett türbéjének feltárása kapcsán kiadott anyagokat. Majdnem olyan hosszú lett, mint a sorozat.

MTI | 2015. december 13.
|  

I. Szulejmán szultán síremlékének (türbéjének) maradványait fedezhették fel magyar tudósok Szigetvár mellett – jelentették be a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) Budapesti Programkoordinációs Irodájának szerdai sajtótájékoztatóján. Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója kijelentette: minden valószínűség szerint I. Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint egy unikális oszmán kori települést sikerült megtalálniuk a szigetvár-turbéki szőlőhegyen. Ahhoz azonban, hogy teljes bizonyossággal ki lehessen jelenteni, hogy a türbét találták meg, fel kell tárni a többi épület maradványait is és tisztázni szükséges egymáshoz való viszonyukat – jegyezte meg a kutatócsoport vezetőjeként is dolgozó szakember.

ARablógödör az I. Szulejmán szultán feltételezett síremlékének (türbéjének) feltárásán
ARablógödör az I. Szulejmán szultán feltételezett síremlékének (türbéjének) feltárásán
(Forrás: Kelet-mediterrán és Balkán Tanulmányok Dokumentációs Központ)

Ali Uzay Peker, a Közel-keleti Műszaki Egyetem professzora kiemelte, hogy a legfontosabb egy oszmán kori település felfedezése; a türbe is ennek része. Az építészettörténész szerint a magyar kutatók nagyon komoly munkát tettek le az asztalra: ők a magyar és német nyelvű, a törökök pedig az oszmán forrásokat tekintették át. Egyértelmű, hogy a most feltárt maradványok egy szultáni építményhez tartoztak 16. századi oszmán díszítésekkel, de azt még nem lehet bizonyossággal megmondani, hogy melyik épület a türbe és melyik a dzsámi – hangsúlyozta Ali Uzay Peker.

Şakir Fakılı, a Török Köztársaság budapesti nagykövete hangsúlyozta: a közös erőből végzett kutatás a magyar-török történelem és kulturális örökség fontos időszakát tárja fel. Kiemelte: az 1520 és 1566 között uralkodott szultán türbéje utáni kutatás mellett először sikerült egy török alapítású magyarországi település maradványait feltárni. Mint emlékeztetett, 2016 I. Szulejmán és Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulója lesz, melyre számos megemlékezést terveznek. Ezek a programok a már egyébként is közel álló török és magyar népet még közelebb fogják hozni egymáshoz.

Építészeti maradványok az I. Szulejmán szultán feltételezett síremlékének (türbéjének) feltárásán
Építészeti maradványok az I. Szulejmán szultán feltételezett síremlékének (türbéjének) feltárásán
(Forrás: Kelet-mediterrán és Balkán Tanulmányok Dokumentációs Központ)

Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója I. Szulejmánról szólva felidézte: a szultánt az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb hódítójaként tartják számon: tizenhárom hadjáraton vezette katonáit; emellett államférfiként is jelentős szerepet játszott, megújította a jogrendszert, a vallási életet, az oktatást, konszolidálta a birodalom területén élő kisebbségek helyzetét. 1520-as trónra lépésekor a birodalom 1,5 millió négyzetkilométerre terjedt ki, 1566-ra pedig már 2,5 millió négyzetkilométerre nőtt. Szigetvár ostroma mást jelent a magyaroknak és a törököknek – hangsúlyozta Fodor Pál, hozzátéve: a közös emlékezet jegyében kezdtek komplex kutatásba I. Szulejmán türbéjének és a mellette állt kisvárosnak a felkutatásában, először a TIKA, ettől az évtől pedig a magyar állam finanszírozásában is. Számos történeti kérdés is megoldásra vár még, nem ismerni még pontosan az ostrom menetrendjét – a források ebben eltérnek –, és nem tudni egészen biztosan azt sem, melyik napon halt meg a szultán és milyen körülmények között temették el.

Pap Norbert az eddigi munkáról elmondta: az évek óta zajló kutatásokban a fordulatot az hozta, hogy a geográfiai megközelítést helyezték a középpontba. A 2014 őszén a turbéki szőlőhegyen kezdődött vizsgálatok alapját az jelentette, hogy a szigetvári Barátság parkban, valamint a turbéki Segítő Boldogasszony templomban végzett korábbi ásatások nem jártak sikerrel. A korábbi vizsgálatok nem helyeztek hangsúlyt a történeti forrásokban fellelhető földrajzi információkra és arra, hogy a táj képe megváltozott az elmúlt évszázadokban. Tájrekonstrukciót végeztek 1566-ra és 1689-re, a város elpusztulásának idejére fókuszálva. Kiderült, hogy a táj sokkal vizesebb volt, mint ma. A levéltári kutatás valószínűsítette, hogy a szigetvári vártól 4-5 kilométerre északkeletre, egy dombtetőn kell keresni, ahol 450 évvel ezelőtt szőlő és gyümölcsös volt. Ott kutattak, ahol az 1970-es években lakossági bejelentésre már voltak ásatások, 1982-re azonban arra jutottak, hogy török őrtorony állhatott ott. Most viszont kimondhatták, hogy ott oszmán kori település volt nagy épületekkel – fejtette ki Pap Norbert.

„Nyolc méterre a feltételezett türbétől egy nagyobb épület van, ahol egy dzsámi állhatott és a közelben egy derviskolostor maradványai is találhatóak. Az épületegyüttest árok veszi körül” – mondta a kutató. Hangsúlyozta, hogy minden információ és jel egy irányba mutat, a megtalált épületegyüttes I. Szulejmán türbéjét foglalja magába, ide temethették a szultán belső szerveit.

I. Szulejmán szultán feltételezett síremlékének (türbéjének) feltárási helyszíne.
I. Szulejmán szultán feltételezett síremlékének (türbéjének) feltárási helyszíne.
(Forrás: Kelet-mediterrán és Balkán Tanulmányok Dokumentációs Központ)

Az ásatásokon több mint negyven ember dolgozik, a vezető régész Hancz Erika és különösen fontos szerepet játszott egy másik kutató, Kitanics Máté is. Pap Norbert szerint mintaszerű volt az együttműködés a török hatóságokkal, köszönetet mondott a TIKA támogatásáért.

Pap Norbert felidézte, hogy 2010 végén Pécsett Hóvári János későbbi ankarai nagykövettel és Kolovics János szigetvári polgármesterrel elhatározták: a szigetvári vár 1566-os ostromával kapcsolatos tudást továbbfejlesztik, beruházásokat kezdeményeznek ennek érdekében. A következő években kutatási szerződés született a török féllel.

Mahmut Çevik, a TIKA balkáni és kelet-európai osztályának vezetője közölte: 2010 óta végeznek a közös történelem szempontjából fontos kutatásokat. „A mostani projektet mindkét ország kormánya támogatta, a magyar és a török oldalon is megvolt a kellő érzékenység új dolgok értékelésére” – tette hozzá.

Nagy Szulejmán

I. Szulejmán török szultán, az oszmán Török Birodalom legnagyobb uralkodója 1494. november 6-án született Trabzonban I. Szelim egyetlen fiaként. Hétéves korától oktatták nyelvekre, tudományra és katonai ismeretekre, gyakorlati tapasztalatait tartományok kormányzásával szerezte. A török birodalom addigra kiheverte a Tamerlántól elszenvedett, száz évvel korábbi vereséget, és szédületes iramban terjeszkedett Kelet felé: Szelim eltiporta a mamelukokat, elfoglalta Egyiptomot és Szíriát, majd döntő vereséget mért a perzsákra.

A huszonhat éves Szulejmán 1520-ban lépett apja örökébe. Ezen a néven az első szultánt a török történetírók nem veszik számításba: a Timur által legyőzött I. Bajezid Szulejmán nevű fiát ugyan uralkodónak kiáltották ki, de Músza nevű bátyja legyőzte és kivégeztette, később ővele ugyanezt tette testvére, Mehmed szultán. Annak érdekében, hogy a szultáni családban ilyen véres belharcok ne történjenek ezután, az új szultán uralkodásának kezdetén gyakran kivégeztette összes testvérét, azaz lehetséges versenytársait.

A harcias kedvű új szultán nyomban hódító hadjáratokat indított: 1521-ben bevette a déli végvárrendszer legfontosabb láncszemét, azt a Nándorfehérvárt (Belgrádot), ahol 1456-ban II. Mohamed még kudarcot vallott. A következő évben elfoglalta az Egyiptom és Anatólia közti tengeri utat ellenőrző Rodosz szigetét a johannita lovagoktól. A gyászos emlékezetű mohácsi csatában, 1526. augusztus 29-én megsemmisítette a magyar seregeket, de a védtelen Budát csak feldúlta és kirabolta. Szulejmán ezután állandó és döntő befolyást gyakorolt a magyar történelemre: a kettős királyválasztás után Szapolyai Jánost támogatta a Habsburgok ellenében, mert végső célja Bécs elfoglalása volt. 1529-ben és 1532-ben is hatalmas sereggel vonult át az országon, de a császárvárost nem sikerült bevennie.

Szulejmán az ősi rivális, Perzsia ellen vezetett 1534-35. évi hadjárata során elfoglalta Bagdadot, az iszlám világ egykor legragyogóbb városa ezután Isztambul árnyékában hanyatlásnak indult. A perzsa szafavidák ellen még kétszer szállt hadba, 1548-49-ben és 1555-ben, az ekkor kötött béke biztosította a megszerzett hódításokat: Arméniát és a kijáratot a Perzsa-öbölhöz. Szulejmán Észak-Afrika hatalmas területeit – Tripolit, Tuniszt, Algériát és Marokkót is – bekebelezte. A szolgálatába fogadott Rőtszakállú Hajreddin tuniszi pasa (kalózvezér) megverte a spanyol-velencei egyesült flottát, így a Földközi-tenger keleti részét néhány évtizedre (az 1571-es lepantói csatáig) a törökök uralták. Az oszmánok 1565-ben megpróbálkoztak a stratégiai fekvésű Málta elfoglalásával is, de a négy hónapos ostrom végül kudarccal zárult.

I. (Nagy) Szulejmán magyarországi hadjáratai
I. (Nagy) Szulejmán magyarországi hadjáratai
(Forrás: MTI)

A magyar hadszíntéren 1541-ben jelent meg ismét Szulejmán: kardcsapás nélkül, csellel elfoglalta Buda várát, s vele a Duna-Tisza közének jelentős részét, 150 éves hódoltságba döntve az immár három részre szakadt, kiszolgáltatott ország elfoglalt területeit. 1543-ban újabb hadjáratot vezetett, ekkor került török kézre Siklós, Pécs, Székesfehérvár és Esztergom. Hogy megakadályozza Ferdinánd és János Zsigmond birtokai, azaz Magyarország és Erdély egyesülését, 1551-52-ben seregei újabb nagy területeket foglaltak el, bevették Szolnokot és Temesvárt is, bár Eger ostroma kudarccal végződött. (Hódításaival Szulejmán jelentősen hozzájárult az önálló Erdélyi Fejedelemség létrejöttéhez is.) Utolsó nagy vállalkozása is Magyarország ellen irányult: 1566. szeptember 6-án Szigetvár elhúzódó ostroma közben halt meg. Halálát a sereg elől eltitkolták, a vár bevétele után belső részeit Szigetvár mellett temették el, föléjük szentélyt emeltek.

I. Szulejmán minden kétséget kizáróan a török birodalom legkiválóbb uralkodója volt, aki kiérdemelte a Nagy melléknevet. Hazájában fellendítette az ipart és a kereskedelmet, hidakat, utakat, vízvezetékeket és mecseteket építtetett. Ez utóbbiak közül a legpompásabb a Szulejmán-mecset Isztambulban, ahová magát a szultánt is eltemették. A törököknél Törvényhozóként (Kánuni) emlegetik, mert parancsára készült el az iszlám vallásjog, a saría által nem szabályozott élethelyzetekre vonatkozó világi törvénykönyv. Nemcsak kiváló hadvezér, hanem a kor viszonyai között igazságos fejedelem volt, aki tisztségviselőit nem származás vagy vagyon, hanem érdem alapján választotta. Viszonylag toleráns volt birodalmában a keresztények és zsidók iránt, utóbbiak üldözését be is tiltotta. Pártolta a tudományokat és művészeteket, számos tehetségnek biztosított támogatást. Kiváló költő is volt, aki a török mellett arabul és perzsa nyelven verselt.

Háremének kedvenc hölgye a szláv származású szép rabszolganő, Hürrem volt (az utókor Tiziano festményéről ismeri igéző vonásait), akit több évszázados hagyománnyal szakítva, a birodalom népeinek legnagyobb megdöbbenésére feleségül vett, majd egy újabb hagyományt megtörve fiaival együtt idős korában is maga mellett tartott ahelyett, hogy egy távoli tartományba száműzte volna. Hürrem az intrikákban is tehetséges volt: elérte, hogy Szulejmán kivégeztesse Musztafa nevű fiát. Szulejmán utolsó éveit azonban megkeserítette fiainak (Bajezid és Musztafa) vetélkedése, amelynek végén Bajezid kapta meg a selyemfonalat.

Szigetvárott azon a helyen, ahol egykor a szultán sátra állott, 1994-ben felavatták Szulejmán emlékművét és a Magyar-Török Barátság parkot. Az emlékmű hatalmas vihart kavart, ezért 1997-ben felállították itt a várvédő Zrínyi Miklós emlékművét is, így az egykori ellenfelek szobra ma már a két nép barátságát hirdeti.

A Magyar–Török Barátság Parkja Szigetvár határában. Zrínyi Miklós és I. Szulejmán. Metin Yurdanur török szobrászművész alkotásai
A Magyar–Török Barátság Parkja Szigetvár határában. Zrínyi Miklós és I. Szulejmán. Metin Yurdanur török szobrászművész alkotásai
(Forrás: Wikimedia Commons / Csanády)

Az Oszmán-ház utolsó nagy hódítója volt I. Szulejmán szultán, akinek az uralkodására halála után alig egy-két évtizeddel már aranykorként tekintettek vissza – mondta el az MTI-nek Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója.

Az 1520 és 1566 között uralkodó szultán az Oszmán Birodalom területét 1,5 millióról 2,5 millió négyzetkilométerre növelte, országa magába foglalta Jement, Budát, Etiópiát és a Krím félszigetet is, miközben lakosainak a száma 12-13 millióról 15-20 millióra növekedett. Ugyanakkor I. Szulejmán Szigetvár falai előtt történt halálakor sok tekintetben felemás eredményeket tudott csupán felmutatni – hangsúlyozta a korszak kutatója. Fodor Pál úgy véli, hogy a szultán túlértékelte az Oszmán Birodalom egyébként valóban kivételes katonai és gazdasági erőforrásait, amelyeket az 1530-as évektől értelmetlenül szétforgácsolt ahelyett, hogy néhány fontosabb célra összpontosított volna.

A történész hangsúlyozta: az mindenképpen tagadhatatlan, hogy kulturális értelemben I. Szulejmán uralkodása az oszmán történelem egyik aranykora, ekkor szilárdultak meg azok a formák és keretek, amelyeket ma a „klasszikus” oszmán civilizáció egyedi stílusaként tartunk számon. Ennek a stílusnak legkiemelkedőbb példája az Isztambulban 1550 és 1557 között emelt Szülejmánije-dzsámi és a hozzá kapcsolódó épületkomplexum.

Fodor Pál szerint a szultán uralkodását két fő szakaszra lehet bontani. Az első, a trónra lépéstől az 1540-es évek elejéig tartó időszak a világuralom igézetében telt el. I. Szulejmán ekkor úgy vélte, hogy második Nagy Sándorként egyetemes világbirodalmat kell létrehoznia, ebben az elképzelésben támogatta legfőbb bizalmasa, Ibrahim nagyvezír, valamint a korszak világvége-várakozásai is. Ekkora esik Magyarország meghódítása, valamint a Bécs elfoglalására irányuló hatalmas és sikertelen erőfeszítések sora is. „Szulejmán egy ideig valószínűleg hitt abban, hogy Allah a megváltó, a mahdi szerepét osztotta rá, és hogy az Oszmán Birodalom lesz a muszlim ezredévben az apokaliptikus jóslatokban szereplő utolsó világállam” – fogalmazott a történész.

Szulejmán 1534-ben elvesztette hatalmas befolyással bíró édesanyját, Hafszát, két évvel később pedig könyörtelenül megfojtatta a bizalmát elveszítő Ibrahimot. A két halálesetet követően mély változások figyelhetőek meg a szultán személyiségében és politikájában.

Uralkodásának második szakaszában I. Szulejmán világuralomhoz fűzött reményei szertefoszlottak, ettől kezdve az oszmán politikában azok a személyiségek kerültek előtérbe, akik a birodalmat inkább az ortodox, szunnita iszlám legfőbb hatalmává kívántak tenni. Ugyanekkor vált meghatározóvá Szulejmán életében Hürrem nevű ágyasa, majd felesége, aki nagyon jelentős politikai hatalomra tett szert – mondta el Fodor Pál. Hozzáfűzte azt is, hogy ezekben az évtizedekben született meg a legendás szulejmáni törvénykezés, amely sikerrel fogta egybe az addig szétszórt jogi anyagot.

Az 1550-es években több belviszály rengette meg a birodalmat, Hürrem 1553-ban elérte, hogy Szulejmán végezze ki egy másik ágyastól származó, népszerű legidősebb fiát, Musztafát. 1558-ban Szulejmán Hürremtől született fia, Bajezid robbantott ki nyílt lázadást apja ellenében. Noha a felkelés sikertelenül végződött és Bajezidot megölték, az események súlyos csapást mértek Szulejmán egészségére és népszerűségére.

Hürrem 1558-as halála után a szultán évekre búskomorságba süllyedt, amiből csak az 1566-os szigetvári hadjárat emelte ki. Ugyanakkor a hadjárat lefolyása – amelyre az agg szultán súlyos betegen, ló helyett hintóban indult el – önmagában is jelzi az idők változását, hiszen az első éveiben még világuralomról, Bécs elfoglalásáról álmodó Szulejmán élete utolsó útján egy közönséges magyar határvár meghódításával bajlódott – emelte ki Fodor Pál.

A történész úgy véli, hogy ma Törökországban I. Szulejmán egyre inkább hasonló helyet vív ki magának a hivatalos nemzeti emlékezetben, mint a köztársaságot alapító Kemal Atatürk. A szultán „újrafelfedezése” az 1980-as évek óta figyelhető meg, korábban a köztársasági elit az Oszmán Birodalom idejére elfelejtendő, a törököket romlásba taszító korként tekintett. Ma viszont Szulejmán uralkodását a török történelem, a török teremtő erő és vallási tolerancia megnyilvánulásának egyik legfényesebb korszakaként ünneplik Törökországban. Fodor Pál hozzátette: a szultán magyarországi megítélése csupán annyiban van változóban, hogy sokan követik a Szulejmán című televíziós szappanopera-sorozatot, így egyre többen kezdik „török szemüvegen át látni ezt az egész, magyar szempontból borzalmas korszakot”.

Arab betűs felirattöredék az I. Szulejmán szultán feltételezett síremlékének (türbéjének) feltárásán.
Arab betűs felirattöredék az I. Szulejmán szultán feltételezett síremlékének (türbéjének) feltárásán.
(Forrás: Kelet-mediterrán és Balkán Tanulmányok Dokumentációs Központ)

Ok a rendkívüli derűlátásra

A tudomány, a török közvélemény, a magyar-török kapcsolatok és Szigetvár vonatkozásában egyaránt kiemelten fontos lehet, ha valóban I. Szulejmán síremlékét sikerült azonosítani és feltárni – mondta Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központjának igazgatója az MTI-nek.

„A vizsgálatok nagy mértékben igazolták a hipotéziseinket, ma a rendelkezésre álló bizonyítékok arra mutatnak, hogy ez Szulejmán síremléke, egyetlen olyan bizonyíték sincs, ami ez ellen szólna” – hangsúlyozta a kutatócsoport vezetőjeként is dolgozó szakember. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy ezt teljesen bizonyosan csak akkor állíthatják, ha a maradványaik alapján a környező, ma dzsáminak és mecsetnek gondolt épületeket is beazonosítják. Ennek érdekében folytatják a vizsgálatokat, a kutatási program költségeit magyar és török forrásokból fedezik. Utalt arra, hogy a geográfusokból, történészekből, régészekből álló csoport új módszereket alkalmazva, írásos emlékek, geofizikai mérések és régészeti munkák révén 2013-ban bukkant rá egy addig ismeretlen oszmán kori település, a türbéhez kapcsolódó Turbék maradványaira.

Az 1570-es években épült és az 1680-as évek végén elpusztult város felfedezése azért volt unikális, mert az oszmánok általában nem hoztak létre településeket, hanem a már meglévőkbe költöztek. Turbékhoz hasonló várost eddig senki sem talált a hódoltságkori Magyarország területén, létrejötte egyértelműen Szulejmán szigetvári halálához köthető.

Zrínyi Miklós 1566-ban két és félezer katonával egy hónapon keresztül állt ellen a Bécs elfoglalására tartó I. Szulejmán szultán vezette százezres török sereg ostromának. Szeptember 8-án, amikor a magyar csapat létszáma háromszázra fogyatkozott, a katonák Zrínyivel az élükön kilovagoltak a várból és harc közben elestek.

A kutatócsoport szerint Szulejmán szeptember 6-án, a katonai ostromtáborban hunyt el, halálát 48 napig titkolták a hadsereg előtt. A uralkodó belső szerveit eltemették, a táborhelyet megjelölték, amely fölé egy 1692-ig biztosan fennálló türbe, majd mellé dzsámi, derviskolostor, kaszárnya és más létesítmények épültek.

Pap Norbert közölte, hogy a türbét illetően először 9-10 helyszínben gondolkodtak, ez később kettőre, majd egyre szűkült. A zsibóki-turbéki szőlőhegyen elvégzett geofizikai vizsgálatok adatai már az ásatások idén szeptemberi megkezdése előtt rendkívüli derűlátásra adtak okot.

„Az elmúlt két hónapban egy Mekka felé tájolt, négyzet alakú nagyobb helyiségből és háromosztatú előcsarnokból álló, egy méter vastag falú épületre bukkantunk, amelynek az ott előkerült számos lelet alapján egykor ólommal borított kupolája és pazar díszítése lehetett” – mondta el a geográfus-történész. Kitért arra, hogy a nagyobb helyiség közepén nagyméretű rablógödör található, amelyet feltehetően a Turbékot elfoglaló Habsburg-csapatok ástak kincs után kutatva. „Elég valószínűtlen, de a legenda szerint a szultán belső szerveit aranyedényben temették el” – jegyezte meg.

Pap Norbert hangsúlyozta, hogy a belső szervek maradványainak megtalálására, ha azokat egyáltalán ott helyezték el véglegesen, mintegy 450 év után – az emberi szövetek tulajdonságai folytán – nem volt esély. A lelőhelyet a magyarok mellett ugyanakkor török szakértők is megvizsgálták és az eddigi eredmények alapján egyetértenek: nagyon valószínű, a szulejmáni sírhelyet találták meg. Kiemelte: Szulejmán türbéjének megtalálására már 110 évvel ezelőtt is indultak kutatások, a mai siker a modern technikai eszközöknek és annak köszönhető, hogy a mostani kutatócsoport más úton indult el a források tanulmányozása és a rendelkezésre álló adatok alapján. „Korábban sokan, köztük török szakemberek is úgy gondolták, hogy a síremléket a turbéki templomnál kell keresni, de ezt mi kizártuk” – közölte.

Pap Norbert a felfedezés várható törökországi hatásával kapcsolatban arról szólt, hogy Törökországban több mint egy évtizede érezhetően nő az érdeklődés az oszmán korszak, annak teljesítménye iránt, a szigetvári kutatásokat a török közvélemény fokozott figyelemmel kíséri, ezért a bejelentésnek óriási hatása lesz. A tervek szerint jövőre Erdoğan török elnök Szigetvárra látogat, és felkeresi az ásatások helyszínét – tette hozzá.

A szakember utalt arra, hogy az Oszmán-háznak 36 uralkodója volt, többségük a birodalom fővárosában és környékén hunyt el, ott emeltek nekik síremléket. Két szultán temetésének azonban külön rendje volt. I. Murád 1389-ben Rigómezőnél, I. Szulejmán Szigetvárnál halt meg, testüket Burszába és Isztambulba vitték, belső szerveiket ugyanakkor a legenda szerint kivették és a helyszínen eltemették – mondta. Rámutatott arra, hogy mindkét helyszín fontos zarándokhellyé vált, de amíg Murád türbéje fennmaradt, a legjelentősebb oszmán uralkodóként tisztelt Szulejmáné a 17. században elpusztult, azóta elveszett a helyének pontos emlékezete.

Pap Norbert szólt arról, hogy megítélése szerint Szigetvár a felfedezéssel a korábbinál is nagyobb nemzetközi ismertségre tehet szert, ez gazdasági előnyökkel járhat. Példaként említette, hogy I. Murádnak a mai Koszovóban álló türbéjének a nehéz megközelíthetőség és a rossz turisztikai infrastruktúra ellenére évi 20 ezer külföldi látogatója van. „Szigetvárnak ennél lényegesen jobb a helyzete, de a helyszínt fel kell tárni, emellett a síremlék bemutatásához szükség van látogatóközpontra, utakra, parkolókra, szolgáltatásokra és erős marketingmunkára is” – mondta a kutatócsoport vezetője.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
6 ahitnehézcsapás 2015. december 14. 10:24

és hogy ne csak a hamis korrektség hamis képe vezessen, hanem az igazságról is tudj valamit:

A zsidók nem csupán jelentős anyagi áldozattal segítették a török védősereget, hanem maguk is részt vettek a vár megerősítésében, az utánpótlás szállításában stb., sőt a fegyveres küzdelemben is. A zsidó városrészen keresztül törtek be az ostromló seregek a várba 1686. szeptember 2-án, romhalmazzá változtatva a mintegy száz házból álló negyedet, leölve, rabszíjra fűzve annak lakóit. Az ostromot, mészárlást túlélt zsidókat fogolyként hurcolták magukkal a győztes seregek.

www.magyarpaxromana.hu/kiadvanyok/soa/haraszti.htm

zömében az ibér félszigetről származó szefárd zsidók is, akiket az összeírások egy ideig "vendégnek" neveznek. A vár és város tartós török birtokbavétele (1541) után számos belgrádi, szendrői, szaloniki, drinápolyi, szófiai, filibei, kavalai, vidini, szarajevói, sőt egyenesen sztambuli és cfáti zsidó család telepedett meg Budunban.

hu.wikipedia.org/wiki/A_magyarorsz%C3%A1..._t%C3%B6rt%C3%A9nete

Mátyás király halála (1490) után a zsidók helyzete bizonytalanabbá vált, teret kapott a zsidóüldözés. 1494-ben Nagyszombatban zsidókat égettek meg máglyán.

A mohácsi csata után I. Szulejmán szultán seregével továbbvonult észak, vagyis Buda felé. Buda zsidó lakossága nem menekült el a törökök elől. Nekik nem volt félnivalójuk a töröktől...

28 „vendég” családot. Ezek a zsidó vendégek 1541 és 1547 között települtek be Törökországból. Vendég-státuszukból következtethetünk arra, hogy nem azokhoz tartoztak, akiknek elődei korábban Budán éltek , hanem azoknak a szír-szefárd zsidóknak ivadékai, akiket I. Szulejmán szultán birodalma mint spanyolországi menekülteket fogadott be.

mek.oszk.hu/09400/09477/html/0013/978.html

a francia király felszólítására Szulejmán készséggel segítségül küldte neki hajóhadát s így a Provence partjain nemsokára a francia fehér kereszt mellett a török félhold is feltűnt. Viszont Károly császár VIII. Henrik angol királlyal szövetkezett, amin a pápa, mivel Henrik időközben elszakadt a katholikus egyháztól, nagyon megütközött és felháborodásában a franciákhoz kezdett hajlani.

...

Tata parancsnoka Tasso Hannibál volt, akit nemrég saját kérelmére küldtek oda Komáromból 300 olasz és ugyanannyi német zsoldossal. De amikor Tasso Esztergom elestét megtudta, annyira megrémült, hogy a gondjaira bízott várat minden ellenállás kifejtése nélkül mindjárt az első felkérésre átadta, amiért aztán Komáromban német társával együtt lefejeztetett. Szulejmán az átvett várat nyomban leromboltatta

epa.oszk.hu/02100/02120/00005/pdf/BPTM_TBM_05_034-101.pdf

19 éves korában kerül Magyarországba, hogy mint császári zsoldos szálljon hadba Bocskai ellen. Változatos kalandok után »S. André« alatt táborozik, magyar fogságba esik ; Budára, innen pedig az egri rabszolgavásárra kerül. Hosszú sorban, gubbasztva és rongyosan állanak az áruba bocsátott keresztény rabok Eger piacán.

hu.wikipedia.org/wiki/Oszmán_Birodalom

A keresztények száma 1591-re az 1541-es létszám felére csökkent. A németek pénzügyi műveleteit a zsidó lakosság vette át, akiknek száma gyarapodott ebben az időszakban. A háztulajdonosok zöme zsoldos volt, de akadt köztük ziámet- és tímárbirtokos is. A keresztény templomokat mecsetekké, dzsámikká alakították, az utcákat bódék lepték el, befalazták a lakóházak ablakait, állagmegóvással nem törődtek.

1540. október 20. Békekötés Velence és az Oszmán Birodalom között.

1541. június 19. I. Szülejmán megindul hadaival Magyarországra.

1541. augusztus 21–23. A Budát május óta ostromló Wilhelm Roggendorf generális elvonuló hadait oszmán és magyar erők megverik.

1541. augusztus 26. I. Szülejmán a fősereggel Budára érkezik.

1541. szeptember 2. A szultán bevonul Budára, s imán vesz részt a dzsámivá alakított Nagyboldogasszony templomban.

1542. szeptember 28.–október 8. Joachim, brandenburgi választófejedelem parancsnoksá­ga alatt jelentős birodalmi haderő sikertelenül vívja Pest városát.

.

A mohácsi vész a magyar zsidókra is megpróbáltatásokat hozott. Szoliman szultán a budai és esztergomi zsidókat 1526 szept. 22. hajóra rakatta és Törökországba szállíttatta, ahol Szófia, Kavala, Viddin, Szaloniki, Konstantinápoly és Pleva városokban telepedtek meg, megtartván magyar-zsidó szokásaikat. Az 1526 nov. Székesfehérváron ülésező Szapolyai-párt a zsidóknak tüstént való kiűzetését végezte el, e határozat azonban, mint az országgyűlés többi végzése, nem erősíttetett meg Szapolyai által. Az általános kiűzés helyett részleges zsidóüldözésnek lett színhelye Magyarország. Pozsony és Nagyszombat kizáratta kebeléből zsidóit, Bazinban 1529. a bazini és szentgyörgyi grófok mintegy harminc zsidót égettek el vérvád következtében, tíz év múltán Nagyszombat hasonló vád következtében tiltatja ki a zsidókat, kiknek a kitiltó rendeletnél fogva 1783-ig tilos volt a városban lakniuk.

Read more: www.kislexikon.hu/zsidok.html

1598. Buda ostromakor, mint a várnak többnyire Törökországból való lakosai, részt vettek a török oldalán a keresztény seregek visszaszorításában; így jártak el 1684. és 1686-ban is, mely alkalommal a császáriak visszafoglalván Budát, nagy mészárlást vittek köztük végbe és sokat rabszíjra fűzve hurcoltak magukkal.

5 ahitnehézcsapás 2015. december 14. 08:49

te meg annyit se tudsz, h mit csináltak

4 Fejes László (nyest.hu) 2015. december 13. 23:24

@ahitnehézcsapás: „sajnálom, ha neked jobban tetszett a bolsevik módszer”

Sejthettem volna, hogy a zsidókártya után a komcsikártya jön a pakliban... ennyit tudsz...

3 ahitnehézcsapás 2015. december 13. 20:31

@Fejes László (nyest.hu): sajnálom, ha neked jobban tetszett a bolsevik módszer.

sajnálom, ha az igazság számodra kényelmetlen és ezért elhallgatandó.

sajnálom, hogy neked csak az igazság (egy szelete) fáj, és a hamisság, meghamisítás, az igazság kiforgatása nem.

.

de a hamisság hámos.

és az igazság a részletekben lakozik. mint a hamisság is.

.

.

az utolsó zászló piros-fehér-zöld, tovább kell görgetni.

2 Fejes László (nyest.hu) 2015. december 13. 17:43

@ahitnehézcsapás: Köszönjük, láthatóan nincs az a téma, ahol ne lehetne a zsidók felelősségéről elejteni néhány sort.

„természetesen a művelt angol wikipedia szerint Magyarország első zászlaja török volt” Az utolsó meg osztrák. Húha.

1 ahitnehézcsapás 2015. december 13. 14:01

kimaradt a "keresztény" európa hozzájárulása a janicsár-birodalom terjeszkedéséhez:

"1543-ban Esztergom ostromakor a törököket egy francia tüzéregység is segítette. A többszöri pápai és más tiltás ellenére a törökök folyamatos ellátást kaptak a kor legmodernebb fegyvereiből, és az oszmán birodalomban is folyt fegyvergyártás, amelyet európai rabok, olasz és francia kalandor mesteremberek, és az inkvizíció üldözései elől főleg Spanyolországból menekülő zsidók segítettek."

hu.wikipedia.org/wiki/I._Szulejm%C3%A1n_oszm%C3%A1n_szult%C3%A1n

kimaradt az, h a törökök miatt került a Habsburg ide

"A hadjárat következményei közé tartozott, hogy II. Lajos halála lehetővé tette a Habsburg-ház csehországi és magyarországi trónra jutását."

kimaradt az, h NándorFehérvár elfoglalása után azt a földig rombolták, és a keresztényeket rabszolgaként Isztanbulba vitték.

"...finally captured by Ottoman Sultan Suleyman the Magnificent and his 250,000 soldiers; subsequently, most of the city was razed to the ground and its entire Orthodox Christian population was deported to Istanbul,"

en.wikipedia.org/wiki/Belgrade

és természetesen a művelt angol wikipedia szerint Magyarország első zászlaja török volt

en.wikipedia.org/wiki/Timeline_of_national_flags

Információ
X