-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Szinkronizáljuk vagy feliratozzuk a filmeket? A téma sok embert foglalkoztat, és a vélemények gyakran az extrém megoldások felé tolódnak el. De mi is a helyzet Európában? Melyik megközelítést igazolja a különböző országok eddigi hozzáállása az idegen nyelvű filmekhez?
Vannak, akik szerint a magyar nyelv védelme, a filmek élvezete és a hangmunkához kapcsolódó álláslehetőségek érdekében a szinkronizálást kell támogatni. Többségében ez jellemezte a magyar film- és tévéipart, és ma is ez az általános gyakorlat, bár a mozikban a filmek feliratozott változatai is elérhetők az érdeklődők számára már egy ideje. Mások amellett törnek kardot, hogy a feliratozás nemcsak a filmek eredeti hangulatát őrzi meg jobban, hanem az egész nemzet nyelvtanulását elősegíthetné. De mi is a helyzet Európában? Melyik megközelítést igazolja a különböző országok eddigi hozzáállása az idegen nyelvű filmekhez?
![Szinkronizálási és fliratozási szokások Európában.](/media/szinkronizalasi-es-fliratozasi-szokasok-europaban.png)
(Forrás: wikimedia commons / Häsk)
Kék: szinkronizálás csak a gyermekek számára készült filmek esetében. Egyébként feliratozás.
Sárga: Egy- vagy kétszemélyes hangalámondás, az eredeti hang is hallható.
Piros: Többnyire sokszereplős szinkronizálás filmeknél és a tévében is.
Narancs: Szinkronizálás és feliratozás vegyesen
Csíkos: Gyakran veszik át más országok szinkronváltozatát.
A fennlátható térképen jóllátszik, hogy az európai országok a külföldi filmek szinkronizálási illetve feliratozási szokásai alapján három főbb csoportra oszthatók. Európa középső részén a teljes szinkronizálás a legelterjedtebb, legyen szó spanyolokról, franciákról, olaszokról, németekről, vagy akár rólunk, magyarokról. A hangalámondás számunkra furcsán ható, és a 80-as évek videóit idéző gyakorlata csak Oroszországra, Lengyelországra és a Baltikum országaira jellemző, és senki sem javasolja komolyan a visszaállítását. A fennmaradó peremvidékeken – a Brit szigetek, Hollandia, Skandinávia, Portugália és a Balkán – pedig a feliratozás az általános, leszámítva a gyerekfilmek esetét. A teljes kép ennél árnyaltabb, de ez a három fő tendencia.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Van-e összefüggés a nyelvtudás és az eredeti hang meghagyása között? A skandináv országok és Hollandia is híres a jó nyelvtudásáról, de ez nem kis mértékben főleg az angoltudást jelenti, és ezek az országok egyébként is előnyben vannak a germán nyelvek közeli rokonsága miatt. Az angolok és írek esete azonban esetleg óvatosság inthet minket a feliratozásnak a nyelvtanulásra gyakorolt kedvező hatásával kapcsolatban, hiszen a két nemzet lakosai a legkevésbé jártasak az idegen nyelvek ismeretében, hiába a sok feliratozás. De valóban olyan sok feliratozásról lenne szó, és ennek a hatékonytalanságáról? A nemzetközi filmek túlnyomó többsége eleve angol nyelvű, tehát az angoloknak és az íreknek nem nagyon segíthet a feliratozás, ha egyszer nem is néznek német vagy olasz nyelvű filmeket például.
A portugálok esete sem segít eldönteni a vitát, mert a feliratozó portugáloknak se jobb a nyelvtudásuk a szomszédos szinkronizáló spanyoloknál. A feliratozó két nyelvrokon nép, a finnek és az észtek esete azonban azt sugallja, hogy lehet valami az eredeti hang meghagyásának jótékony hatásában. Nyelvcsaládi szempontból ők sincsenek könnyebb helyzetben a magyaroknál az indoeurópai nyelvek tanulásában, mégis mindkét országban lényegesen magasabb az idegen nyelvet beszélők aránya, mint hazánkban – ahogy erről már korábban írtunk. Nem zárható ki, hogy a finneket és az észteket az eredeti nyelvek gyakori, mindennapi hallása is segíti nyelvtanulásukban.
A vita eldöntésének szempontjából azt érdemes még zárszóként hozzátenni a témához, hogy azt mindenesetre nehéz elképzelni, hogy az eredeti hangsáv meghagyása ronthatná a nézők nyelvtudást. Továbbá az is biztos, hogy a feliratolvasás kezdetben talán kényelmetlennek tűnő feladatához a legtöbb ember könnyen hozzá tud szokni egy kis gyakorlással. A feliratozás tehát mindenféleképpen áldásos lehet, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy hatóságilag be kellene tiltani a szinkronizálást.