nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • szigetva: @mederi: Abszolút tények nyilván nincsenek. A te hozzászólásaidra azonban a „jelen tudásun...
    2023. 02. 02, 10:55  Urál‒Altaj
  • mederi: @szigetva: Szerintem ilyen típusú vizsgálatoknál abszolút tényekről nyilván nem lehet szó,...
    2023. 02. 02, 08:31  Urál‒Altaj
  • szigetva: @mederi: Csak ez lehetetlen, ha valaki a tényeknek nincs birokában.
    2023. 02. 01, 11:49  Urál‒Altaj
  • mederi: @szigetva: Külön külön a tudományágak gondolom kevésbé hatékonyak, mint ha összeegyeztetve...
    2023. 02. 01, 11:42  Urál‒Altaj
  • szigetva: @mederi: A Pángea 175 mó éve bomlott fel. De tök mindegy, nem hogy 60 mó évre nem látunk v...
    2023. 01. 31, 09:33  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Létjogosultság
Szeret Ön bankolni?

Hogy lenni vagy nem lenni van-e joga, az itt a kérdés.

Fejes László | 2014. október 13.
|  

Krisztina a bankol szóval kapcsolatban keresett meg minket:

Engem nagyon zavar a reklámokban megjelenő „bankol” szó. Azóta nagyon elterjedt, sokan használják is, pedig pár éve még nem is létezett. Szeretném megtudni, hogy van-e létjogosultsága.

Olvasónk kérdése filozofikus távlatokat nyit meg: mert hát mit is jelent az, hogy van-e egy szónak létjogosultsága? Beszélhetünk-e egyáltalán olyasmiről, hogy egy szónak joga van (vagy éppen nincs joga) léteznie? Mit is jelentene ez?

Ha egy szót bizonyos csoportok használnak, akkor nem igazán lehet okunk arra, hogy azt mondjuk, hogy a szónak nincs létjogosultsága – ha viszont nem használják, akkor fel sem merül a kérdés. Szokás ugyan olyasmiket mondani, hogy egy szót azért nem lenne szabad használni, mert abban a jelentésben már más szót használunk, ez azonban hibás érvelés. Egyfelől a nyelvészek megállapításai szerint nincs két teljesen azonos jelentésű szó – ha mást nem, hangulati, érzelmi különbséget szoktunk tulajdonítani az „azonos jelentésű” szavaknak is. Másfelől számtalan esetben használunk olyan szinonimákat, amelyek közül eszünkbe sem jutna bármelyiket helytelennek minősíteni: gondoljunk az olyanokra, mint a kutya és az eb, a burgonya és a krumpli, vagy az egres és a pöszméte. Ráadásul a bankol esetében még ilyesmit sem mondhatunk, hiszen a ’banki szolgáltatásokat vesz igénybe’ vagy a ’pénzügyeit intézi’ jelentésben hasonló tömörségű szó nem találunk.

Szeret Ön bankolni?
Forrás: Wikimedia Commons / Elph / GNU-FDL 1.2

Fel szokták még hozni szavak ellen azt, hogy idegen eredetűek. A magyar bankol feltehetően a bankolásból rövidült, az pedig az angol banking „tükörfordítása” (ige hiányában igazi tükörfordításról nem beszélhetünk). Viszont ilyen alapon már a bank szót is hibáztathatnánk. Arról nem is szólva, hogy jobb társaságban sem az embereket, sem a szavakat nem származásuk alapján ítélik meg.

Olvasónk leveléből úgy tűnik, leginkább azt hozza fel a bankol ellen, hogy pár éve még nem is létezett. Nos, ezt sem tarthatjuk komoly érvnek, hiszen valamikor minden szó új volt, ha az új szavak létjogosultságát mindig megkérdőjelezték volna, nem lenne egy szavunk sem. Ráadásul a bankol már jó ideje velünk van, megszokhattuk volna. Már 2010-ben is azt írták, hogy „néhány évvel ezelőtt jelent meg”, a neten egy 2005-ös cikkben találtuk a legkorábbi előfordulását, a bankolás pedig már egy 2000-es szövegben is felbukkan.

Szeret Ön bankolni?
Forrás: Wikimedia Commons / Brian Ronald / GNU-FDL 1.2

Mindettől függetlenül persze Krisztina szíve joga, hogy ne szeresse a bankolás szót. Ez ízlés kérdése. De ha nem szeretjük a tökfőzeléket, akkor aligha írunk gasztroblogoknak azzal a kérdéssel, hogy van-e a tökfőzeléknek létjogosultsága. Ha nem szeretjük Coelho regényeit, hát nem olvassuk, de nem érdemes azt a kérdést feszegetni, hogy van-e létjogosultsága. És nem kell szeretni a szomszéd nénit sem – de semmiképpen ne kérdőjelezzük meg létjogosultságát!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X