első pillantásra azt hittem, hogy az a "súlyos gond a lakótelepen", hogy rövid i-vel írták a hajdani reklámon a "BIZTOSITÁS"-t... :-) [sose legyen súlyosabb gondunk :-) ]

@bodis:

Köszönjük, valóban. Javítottam.

@LvT: Szerintem a sörös pohár és a söröspohár egyértelműen különbözik, mindenféle deklamáció nélkül. Ezt onnan is tudom, hogy ha valaki másképp ejti, akkor egyértelműen feltűnik, sőt zavar is. Azt nem tartom kizártnak, hogy van olyan nyelvváltozat, ahol nem (következetesen) érvényesül a különbség.

A helyesírás számtalan esetben a hangsúlyviszonyokra épül, még ha ezt tagadni is igyekeznek. Ezekett kívánja imitálni pl. az „anyagnévi jelzők” írásmódja is, aminek egyébként semmi értelme nem lenne, mégis viszonylag jól működik. (Teljesen jól nem működhet, mivel a nyelvben nincsenek olyan éles határok, mint amilyeneket a helyesírás megállapít.)

A Pesthy utat kár idekeverni, mert az más kérdés, ott nem a helyesírás gyártja a különbséget, ott együtt kell vele élni. (Persze felvethetnénk azt is, hogy a családneveket is írjuk fonetikusan, sőt az idegen neveket is, mint pl. a lettek – de ez már egy másik kérdéskör.)

címkép ("Lakótelep Óbudán"):

Angyalföld az! (az Árpád-hídra felvezető út mellett)

@LvT: >> Hát nálam nem <<

Ezt egy kicsit továbbfűzöm. A helyesírási szabályzat szerinti <sörös pohár> ’sörrel szennyezett pohár’ szerintem egy nem létező szintagma. Valójában szinte sose mondjuk ilyenformán ki.

Viszont a Bingen (ahol a Google-lel ellenétben különbséget tudok tenni a kereséskor az egybe- és különírt alakok közt) nagyságrendileg azonos a <söröspohár> és <sörös pohár> előfordulása (mindig ’sörnek való pohár’ értelemben), tehát a nagyérdeműnek sem intuitív dolog az egybeírása.

@Fejes László (nyest.hu): >> A sörös pohár vs. söröspohár kissé más példa, hiszen itt az ejtés is különböző. <<

Hát nálam nem. És ha nem deklamál, akkor másnál sem. Dehát a Bühnensprache az mindenütt mesterséges kreálmány, és ahhoz kötelezni valakit még nagyobb offenzió, mint az akadémiai helyesírásra bírni.

Aztán meg, ha a hangsúly szerint írnánk le, akkor különbözőként írnánk le az szókapcsolatokat az artikulált, köznapi és gyors beszég esetén. Külön helyesírása lenne a sejpítőknek és a dadogóknak. De mindenkinek úgy kellene jelölnie a szakaszhangsúlyokat is, mintha Pécsi Blanka (volt) műsorába küldene be megoldást.

.

>> Ezzel szemben elmehet a szabályozó a búsba, ha nekem tudnom kell, hogy egy lakótelepen milyen címek vannak, hogy le tudjam írni helyesen a nevét. <<

Őszintén szólva, én továbbra sem értem, hogy hol itt az új probléma: eddig is kellett tudni, hogy az <Pesthy út> vagy <Pesti út>, sőt Budapespesten belül még a kerület számát is (amiről nekem vidékiként lövésem sincs, és nem is akarom, hogy legyen), meg egyébként az irányító számot is.

@LvT: A sörös pohár vs. söröspohár kissé más példa, hiszen itt az ejtés is különböző.

„Ha elfogadjuk a <Margit-sziget> vs. <Margitsziget> különbségtételt” Sosem láttam értelmét. A Sáros-patak vs. Sárospataknak van értelme. A vicces persze az, hogy én példát sem tudok mondani, amikor a Margit-sziget helyes lenne, de a Margitsziget nem, vagy fordítva. (Ugyanez Gellérthegy vs. Gellért-hegy.) Na jó, lehet ilyen vicceseket csinálni, hogy ezer éve már állt a Gellért-hegy, de a Gellérthegynek még nyoma sem volt. Ha-ha-ha. Erre mondom én, hogy álintellektuális maszturbálás.

A Pesti út vs. pesti út ügyet nem látom problémásnak, mert az ember aszerint használja, ahogy értelmezi. Ha például van egy falu, és abból Pestre vezet egy út, akkor simán leírom kisbetűvel, és nem érdekel, hogy valóban Pesti út-e a neve, akkor sem követek el hibát, mert köznévi elnevezésként jól használtam. Ha meg hivatalosan Kossuth Lajos utca, de a helyiek már tulajdonnévként használják rá a [pesit út] hangsort, akkor nem kifogásolható, ha Pesti útnak írom, elvégre ez tulajdonnév, kit érdekel, hogy hivatalos-e. (A Kalefet sem írnám kicsivel, pedig az sosem volt hivatalos.)

Ezzel szemben elmehet a szabályozó a búsba, ha nekem tudnom kell, hogy egy lakótelepen milyen címek vannak, hogy le tudjam írni helyesen a nevét. Ráadásul laktam én olyan lakótelepen, ahol nem voltak utcanevek, hanem betűzött épületek és számozott lépcsőházak voltak. Hát döntse el a rosseb, hogy akkor itt a lakótelep a közterület, vagy az épület! Ráadásul később ezt a rendszert megszüntették, és utcanevek lettek. Akkor ha a lakótelep addig közterület volt, akkor ezzel megváltozott a helyesírása? Ennél még a Margit(-)szigetnek is több értelme van, mert ott legalább nem aszerint változik a helyesírás, hogy hány százaléka van beépítve, van-e csatornázás vagy vannak-e ott utcanevek.

Elsősorban nem alternatív helyesírási szabályzatra van szükség, hanem annak belátására, hogy a hétköznapi életben teljesen felesleges az ilyen apró részletek szabályozása. Ha valaki magán- (céges stb.) használatra akar ilyen szabályokat, hát kövesse őket (míg bele nem hülyül),

Rendszert építeni eleve reménytelen, mert hiába tök logikus a rendszerünk, és írjuk a természeti képződményeket kötőjellel, a közterületeket külön, a településneveket egybe, ha egyszer van egy Kis-árok, és elkezdik beépíteni, és lesz belőle egy utca, az már Kis árok lesz, aztán mikor településsé válik, akkor Kisárok, és akkor lesz egy Kisárok nevű falunk, amelynek a főutcája Kis árok, mely a Kis-árokban épült. Logikusnak logikus, következetesnek következetes, csak amikor le akarom írni, hogy ott jártam, akkor kapok agybajt.

@Fejes László (nyest.hu): >> Ha ez így van, az megint csak azt bizonyítja, hogy idióta a szabályozás. <<

Nem mondanám idiótának, mert az egész szabályzatot áthatja a szemantikai (az „értelemtükröztető”) elv. Szerintem felesleges megkülönböztetni a <vizes pohár>-t a <vizespohár>-tól, ráadásul ez utóbbit el kellene tudom különíteni a <söröspohár>-tól, ami nekem nem egyértelmű. De ez van: az évszázados szabályozás ide kanyarodott, és ha nem is tetszik, nem idiótázom le, mert nemcsak, hogy a magyar nyelvközösség szellemi terméke, de a maga barokkos értelmiségközpontú rendszere szerint van benne ráció. Csak pusztán ma már nem PC értelmiséginek lenni: és, ahogy én látom, te is ez utóbbi státust támadod a helyesíráson keresztül.

Visszatérve a meritumhoz. Ha elfogadjuk a <Margit-sziget> vs. <Margitsziget> különbségtételt, akkor el kell fogadnunk azt is, hogy az egész rendszeren végigvonul az, hogy ugyanazt a hangsort különbözően kell leírni ahhoz képest, hogy milyen típusú földrajzi objektumot értünk alatta. (Persze már ez a földrajzinév-helyesírási premissza is következik a <vizespohár>-ból.)

Az apósomék is múltbeli címe is különírt <Híresember lakótelep> volt, és én ezen nem is ütköztem meg, mert ez valójában nem városrész volt, hanem egy tér négy-öt kocakaházzal. A <lakótelep> itt tehát a <tér> szinonimája. Ez pedig megint nem szokatlan, hiszen a magyar nagyon megengedő az utcaformák megnevezésével. Pl. a <fasor> is lehet a literális jelentésén túlmenően az <utca> szinonimája, így a <bal + fasor>-t is legalább kétféleképp kell írni, attól függően, hogy szó szerinti <bal fasor> vagy közterületi <Bal fasor> értendő-e alatta (hát még ha településrésznév is lenne belőle). — Fordítva is: <Pesti út> is lehet egy utca neve, de lehet egy dűlő neve is a határban, akkor pedig <Pesti-út> lesz. Ha pedig ez a Budapest felé vezető másmilyen nevű közlekedési alapinfrastruktúra helyi megnevezése, akkor pedig <pesti út>.

Ui. A magam részéről igen pártolnám, ha az akadémiai helyesírási szabályzat ellen gyűlő ellenérzések pozitív energiává állnának össze, és ebből kialakulna egy alternatív helyesírási szabályzat. Elvégre a bázisdemokrácia itt is megjelenhet. Akkor egyrészt a kritikusok lemérhetnék a gyakorlatban, hogy képesek-e legalább olyan minőségű *rendszert* felépíteni, mint a jelenlegi AkH. Másrészt kisülhetne belőle tényleg egy olyan norma, amely a plebiszcitárius korszellemnek is megfelelne, és azt ezt vallók alkalmazhatnák. [Akár én is átválthatnék rá.]

@Janika:

Valóban, ez a lehetőség fel sem merült bennem. Pedig létezik, ha nem is gyakori. Köszönjük a kiegészítést.

Így még nagyobb a felfordulás.

@Janika: Ha ez így van, az megint csak azt bizonyítja, hogy idióta a szabályozás. Hiszen honnan kellene nekem tudnom, hogy egy lakótelepen utcák szerint adják-e meg a címeket, vagy sem?

@Fejes László (nyest.hu): Abból, hogy a lakcímnyilvántartóban így szerepel és a akcímkártyára is így kerül rá.

pl "Ady Endre lakótelep 9."

@Janika: „Ahol a lakótelep megnevezés egyben a közterület típus. A neve meg maga a közterület név, nem egy másik névből képzett forma.” Na de miből következik, hogy ez közterülettípus?

Létezik mégegy eset, ami a cikkben nem szerepel.

Nevezetesen ha a lakótelep megnevezezés egyben a közterület típus. És nem

A közterület típust (út, utca, tér, sétány, stb) külön írjuk a közterület nevétől.

Pl Zsámbékon van Ady Endre lakótelep. Ahol a lakótelep megnevezés egyben a közterület típus. A neve meg maga a közterület név, nem egy másik névből képzett forma.

www.openstreetmap.org/#map=18/47.55510/18.72854

Ekkor külön kell írni, és nem kötőjellel.

@civa:

A két név ezek szerint tulajdonnévként él a lakóközösségben, tehát járhat nekik a nagy kezdőbetű.

A "tiszti" szó önmagában köznév, tehát a tiszti+lakótelep a közszói előtagból és földrajzi köznévi utótagból álló földrajzi név kategóriába esik (FNH. 3.8.). Ezt a Velencei-tó mintájára kötőjellel kell írni, mint a Békásmegyeri-lakótelep nevét.

Lakótelep (melléknévképzővel: lakótelepi)

Tiszti-lakótelep (melléknévképzővel sajnos: tiszti-lakótelepi)

De abban sincs semmi kivetnivaló, ha valaki ezt írja Taszáron, köznévként használva a "lakótelep" szót:

Megyek a lakótelepre.

Taszáron igen hosszú ideig élénk honvédségi élet folyt, ennek megfelelően a falu házai mellé lakótelepet húztak fel, itt laktak a katonák. Ennek neve ma Lakótelep (mivel ma már nem csak katonák, vagy volt katonák lakják), hivatalos formájában Tiszti lakótelep (a lakótelep eredete után). Akkor a szabályzat szerint helyes ebben a (bármelyik) formában?