nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Rovásírásos helységnévtáblát avatott Vona Gábor Markazon

A rovásírásos tábla azt üzeni mindenki számára, hogy elfelejtjük a finnugor hazugságot és magyarként vállaljuk, hogy Attila unokái vagyunk – jelentette ki Vona Gábor pénteken, amikor rovásírásos helységnévtáblát avatott a Heves megyei Markaz határában.

MTI | 2011. szeptember 26.
|  

Csak akkor lesz ugyanis a magyarságnak dicső jövője, ha kimondjuk, hogy ez a nemzet újra a hunok leszármazottainak és Attila unokájának vallja magát – közölte a Jobbik elnöke a párt kezdeményezésére felállított tábla felavatása alkalmából megtartott ünnepségen.

Az elkövetkező években ránk váró, történelmi mértékkel mérve is nehéz megpróbáltatásainkat is csak akkor fogjuk tudni túlélni, ha eredetünkre és származásunkra támaszkodva összefogunk – tette hozzá a politikus.

Vona Gábor elmondta, hogy a Jobbik szerte a Kárpát-medencében büszkén vállalja fel a rovásírásos helységnévtáblák felállításának kezdeményezését. Most „a markazi hazafiak” is csatlakoztak ahhoz a ma már több száz tagú településcsaládhoz, amely a táblák kihelyezésével arra hívja fel a községeken, városokon áthaladó „vándorok” figyelmét, hogy ott gyökereikre és hagyományaikra büszke magyar emberek élnek.

Sokan, akiket a mindennapok egyre feszítőbb gondjai gyötörnek, feltehetik ugyan a kérdést – folytatta –, hogy manapság, amikor az egészségügy és az oktatás egyre inkább a gazdagok kiváltságává tűnik válni, vagy amikor egyre több embernek a házát fenyegeti elárverezéssel a valutaválság, vajon nem pótcselekvés-e a táblaállítás.

A válasz az, hogy múltunk, jelenünk és jövőnk miatt is szükségünk van ezekre a jelképekre. Múltunk felvállalása nélkül ugyanis elveszítjük a jelen feladatainak megoldásához szükséges büszkeségünket, illetve nem fogjuk túlélni a jövő megpróbáltatásait – mondta Vona Gábor.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
29 LAttilaD 2011. október 7. 01:29

Ma már rengeteg irodalmi mű hozzáférhető rovásírással is, például a MEK-ben is nagy számban megtalálhatók. Én szeretném végre látni Vonát vagy valamelyik társát, amint rovásírásos szöveget olvas fel hangosan, _folyamatosan,_ latin betűs puska vagy előre betanulás nélkül.

28 najahuha 2011. október 5. 19:24

@Ed'igen:

Írtad: "Öööö, nem is értem, HOGY mi mellett kardoskodsz. A mítoszt komolyan kell VENNI, de EZ nem jelenti azt, hogy azonos státuszban lenne EGY tudományos DISkurzusSAL."

Nem érdektelen dolog a mítosz nyelvezetével is foglalkozni, nem csupán irodalomtudományi,szociolingvisztikai (-> antropológiai nyelvészet) , hanem nyelvészeti szempontból is. ( lásd holisztikus megközelítés..... kognitív nyelvészet stb.)

Írtad:"Amikor a "finnugor nyelvi eredet" tényéről beszélsz, akkor lehet, hogy valamit végzetesen félreértesz.. "

Én csak idéztem. És a "TÉNY" szava éppen megkérdőjelezett. Persze éppen a szoft-tudományos értelemben használatos a tény fogalmának az a nagyon tág értelmezése, miszerint ténynek tekinthető a közösség által elfogadott adat. De amit ma tényként fogadunk el, arról a jövőben sokszor kiderül, hogy mégsem az.

Ugyanakkor ennek konkrét beismerése soha nem történik meg, hiszen ahogy KUHN is írja, az új nézetek képviselői úgy tekintenek ezekre, mintha ezek egyenes következménye lett volna új nézetük.

Maga a paradigma ezt éppen cáfolja.

Írtad: "Leginkább egy tudományos paradigmáról van szó akkor, amikor a kutatók a magyar nyelv finnugor alaprétegének megléte mellett érvelnek."

Meglehetősen hibás módszerrel : a KÖRÉRVELÉSsel.

Írtad: " Na de ez a paradigma legalább tudományos, vagyis ellenőrizhető és cáfolható adatokon alapul."

Sajnos kevésbé ellenőrizhető adatokon lapszik.

Elég legyen csak utalnom arra:

Amikor indult, még TÖRVÉNY volt, aztán lett belőle . TÖRVÉNYSZERŰSÉG, majd TENDENCIA, és ma már EGYSZERI ESETről van szó. Ugyanakkor az okolásokban rendre a törvény erejével történik a hivatkozás rá.

Írtad: "A mítosz komolyan vétele ugyanakkor nem AZT jelenti, HOGY egy-AZ-egyben el kell fogadni, amit ott le van írva -sőt! Akkor veszed komolyan, ha egy kritikus vagy vele szemben."

Ez nyilvánvaló.

Vegyük ezt az esetet:

Írtad:" A korábbi Anonymus pl tök mást ír a témáról, mint a későbbi Kézai, ahol az egész hun-magyar sztori már sokkal hangsúlyosabbá válik, mint a Gestában. Az is kétségtelen, HOGY nem CSAK a korabeli "folklórból" (ha volt ilyen) vette az őstörténeti ihletet Kézai, hanem nyugat európai sztereotípiákból és modellekből (ahogy ők elképzelték, hogy kik is laknak a füvespusztákon)."

Rossz példa. Itt maximum legendákról eshet szó. Kéretik ezt elkülöníteni a MÍTOSZtól.

27 Ed'igen 2011. október 5. 18:28

@najahuha: Öööö, nem is értem, HOGY mi mellett kardoskodsz. A mítoszt komolyan kell VENNI, de EZ nem jelenti azt, hogy azonos státuszban lenne EGY tudományos DISkurzusSAL.

Amikor a "finnugor nyelvi eredet" tényéről beszélsz, akkor lehet, hogy valamit végzetesen félreértesz.. Leginkább egy tudományos paradigmáról van szó akkor, amikor a kutatók a magyar nyelv finnugor alaprétegének megléte mellett érvelnek. Na de ez a paradigma legalább tudományos, vagyis ellenőrizhető és cáfolható adatokon alapul.

A mítosz komolyan vétele ugyanakkor nem AZT jelenti, HOGY egy-AZ-egyben el kell fogadni, amit ott le van írva -sőt! Akkor veszed komolyan, ha egy kritikus vagy vele szemben.

Vegyük ezt az esetet:

A korábbi Anonymus pl tök mást ír a témáról, mint a későbbi Kézai, ahol az egész hun-magyar sztori már sokkal hangsúlyosabbá válik, mint a Gestában. Az is kétségtelen, HOGY nem CSAK a korabeli "folklórból" (ha volt ilyen) vette az őstörténeti ihletet Kézai, hanem nyugat európai sztereotípiákból és modellekből (ahogy ők elképzelték, hogy kik is laknak a füvespusztákon).

26 najahuha 2011. október 5. 17:55

@bibi:

Írta: " A hun eredetmonda az mítosz (és nem is csak magyar mítosz!), aminek semmi köze a nyelvészethez. "

Nem szabad lebecsülni a MÍTOSZ dolgait. A mítosz mindig LÉTEZŐ alapra épít.

„..A turkológus Vásáry István ennél tovább is megy. Mint írja: "A magyar nyelvet beszélők közössége olyan fejlődésen ment át, amely gazdaságilag és a társadalom felépítése

szempontjából a belső-ázsiai népekhez kötötte a honfoglaló magyarságot. Így a nyugat-eurázsiai steppevidék hunoktól magyarokig terjedő története (4-9. század) éppolyan fontos a

magyarság kialakulásának szempontjából, mint a finnugor nyelvi eredet ténye [???? Nethem]...Éppily fontos kérdésnek tarthatjuk a hun-magyar azonosságtudatát. Egy nép történeti tudata meghatározó jelentőségű történeti tényező, [Nethem: Kiváltképpen akkor, ha ezen történeti tudat fölött még a

hagyomány, az életvitel, a népzene, stb. is velünk élő bizonyíték ] függetlenül attól, hogy az tudományosan egy helytálló igazságon alapszik vagy sem." (Vásáry, 59-60. o.).....” (KRONSTEIN GÁBOR: A hunokról - tudományosan, Örökség, 1995.) (Nethem/Rédei-X44a.)

Lásd még hozzá:

Campbell, Joseph: Velünk élő mítoszok (Édesvíz Kiadó, Bp, 2000.)

de főleg:

KIRK, G.S.: A mítosz, Holnap Kiadó, 1993

illetve:

DOBROVITS Aladár: Egyiptom és az antik világ (válogatta Kákosy László, Szilágyi János György, szerk. Kákosy László, Bp., 1979)

Dobrovits Aladár: Irodalom és vallás az ókori Egyiptomban (válogatta Kákosy László, Szilágyi János György, bibliográfiával, Bp., 1979)

Írta: "Az európai nyelvek rokonsági kapcsolatainak osztályozása pedig nemzetközi tudományos eredmény, akár pl. a fizika elméletei."

Nagy hiba megint egy TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ("hard"-tudomány) példával illusztrálni egy "szoft"-tudományt.

Az európai nyelvek rokonságkapcsolati osztályozásai csak addig fogadhatóak el helytállónak, amíg van időbeli visszakövetésre OBJEKTÍV adat. Minden más már más elbírálás alá esik.

Írta: "A mítosz természetesen fontos dolog, magam is alapvetőnek tartom ismeretüket, de nem a mítosz értelmezi a tudományt, hanem a tudomány értelmezi a mítoszt. "

Ha valamit értelmezni kell, annak bizony számtalan értelmezési formája és eredménye lehet. ( módszere válogatja. De a módszerről senki nem tudja bizonyítani, helyes-e, vagy csupán egy előfeltevés igazolására van kiélezve...) Az pedig nem tudományos kategória, mert több része épít a szubjektívre, mint amennyit a tudomány alapvetően elvárna.

Írta: "Az egyetem ugyanis hangsúlyosan a tudomány intézménye."

Igen, ez lenne az elvárt. No de hát ott is csak emberek (érzések, függések, érdekek stb..) vannak....

25 Ed'igen 2011. október 5. 12:49

@W: Azt hiszem nem nagyon értetted meg Poppert, ha éppen az őt nevét előhúzva helyezel egymás mellé egy mítoszt és egy tudományos paradigmát.

Egy tudományos elmélet (pl, a finnugor) nem biztos, hogy igaz, de legalább ismeretelméleti szempontból tudományos (falszifikálható). Legalábbis Popper így véli, vö. Feyerabenddel pl, aki nem.

Egy mítosz nem tudományos természetű, éppen ezért Vona hülyeségeivel, és a történelemtanárok butaságával szemben fel lehetne lépni.

24 Angry Bird 2011. október 5. 08:43
23 Roland2 2011. október 4. 22:42

@Lvt: Szvatopluk unokáit mégsem mondhatott.. :)

22 LvT 2011. október 4. 21:25

"Csak akkor lesz ugyanis a magyarságnak dicső jövője, ha kimondjuk, hogy ez a nemzet újra a hunok leszármazottainak és Attila unokájának vallja magát"

Ez a szólam annak fényében különösen nevetséges (bár keserűen), hogy a nem jöttment markaziak elmagyarosodott szlovákok. Most csinálnak a többi Zázriveczből is Vonát…

21 elhe taifin 2011. október 4. 17:27
20 tenegri 2011. október 4. 17:21
19 najahuha 2011. szeptember 27. 11:07

@tenegri:

A dolgok praktikussága évek sokaságának letisztult eredménye.

Sajnos a MI korunk , a fogyasztói korszak az, amely nem tudja a "természetes érlelődés" folyamatát kivárni semmiben: se az élelmezésben, se az öltözködésben, se a technikában, se a gyógyászatban, mert mindent "adj-uram-egyszerre" akar, ezért aztán az egyre silányabb tárgyakkal körülvett környezetünk emberi mivoltunkat is kikezdi. ( lásd az egyik megközelítését: "az vagy amit eszel." )

18 bibi 2011. szeptember 27. 11:01

@Ringelhuth bácsi:

Köszönöm, és érdekes. Azt gondoltam, hogy mindig is kötelező volt.

17 Ringelhuth bácsi 2011. szeptember 27. 05:16

@bibi: Ezután minden másképp lesz! Kötelező magyar őstörténeti kurzus indult az ELTÉ-n a történelemszakon.

16 bibi 2011. szeptember 26. 20:18

@Fromm: "Nem érzem életszerűnek a rovásírásos táblákat. "

Nem is azok. De minden írás így kezdte.

15 bibi 2011. szeptember 26. 20:02

@W: "Hm, ki lehetne adni egy közleményt, de kirúgni ezért? Nekem fura lenne."

Persze, hogy az lenne. De akkor ne csodálkozzanak a magyar egyetemek, hogy egyre hátrébb szorulnak a nemzetközi összehasonlítási listákon.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X