-
Sándorné Szatmári: @Fejes László (nyest.hu): 52 A " „Mikor lészen jó Budában lakásom?” " Mai jelentése szerin...2025. 06. 13, 10:38 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: @istentudja: 3 Az illetékes ember (akinek az illetéket befizették, mert jogosult volt arra...2025. 06. 13, 09:42 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: Jelen esetben ugyan régi nyestcikkről van szó, mégis kiemelnék két, véleményem szerint fon...2025. 06. 12, 11:49 Vekerdy: piros tinta helyett felfedező út
-
Sándorné Szatmári: @mederi: 11 Kiegészítem a korábbi, mederi néven írt megjegyzésemet.. Ami a cikkben is kife...2025. 06. 05, 13:16 Falánk igék
-
nasspolya: @ganajtúrós bukta: www.reddit.com/r/linguisticshumor/s/BuJhBlK4t82025. 06. 01, 01:06 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Kifogott a brit kormányzati kommunikációs központ (GCHQ) kódfejtőin az a második világháborúból származó kódolt üzenet, amelyet egy dél-angliai ház kéményében felfedezett galambtetemen találtak. Nagy-Britannia legnagyobb elektronikus hírszerző ügynökségének szakemberei a közvélemény segítségét kérik az üzenet dekódolásához.
A madártetemet egy férfi lelte meg a dél-angliai Surrey grófságban, amikor egy használaton kívüli tűzhelyet tisztított ki a házában. A galamb egyik lábához egy vörösre festett fémdobozt erősítettek, ez tartalmazta a 27 darab ötbetűs csoportból álló üzenetet.
A kormányzati kommunikációs központ (GCHQ) szakemberei és második világháborús brit kódfejtő központ, a Bletchley Park történészei próbálták megfejteni az üzenetet. „A megfelelő kódkönyvek és a felhasznált kódkulcs hiányában képtelenség lesz feltörni” – mondta a központ szóvivője.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az üzenet kódkönyv alapján készült, amelyet azután rejtjeleztek. Nem ismert azonban a küldő – Sjt W Stot – kiléte, valamint a címzett – X02 – sem, ez pedig szakértők szerint hihetetlenül nehézzé teszi a kód feltörését. Habár a kódkönyveket és rejtjelrendszereket meg kellett volna semmisíteni, csekély esélye mégis van annak, hogy valahonnan előkerül.
A GCHQ szóvivője szerint szomorú, hogy a bátor madár által szállított üzenetet nem tudják elolvasni. „Tisztelettel adózunk a háború idején dolgozó rejtjelezők tudása előtt, akik noha emberfeletti nyomás alatt dolgoztak, sem akkor sem most nem megfejthető titkosítást alkottak.”
Az észak-londoni Bletchley Park – itt működött a háborús idők legnagyobb hírszerzési központja – Galambmúzeumának kurátora szintén beszállt kutatásba: igyekszik megtalálni a halott galamb azonosító számát.
A háborúban igen gyakran használtak Nagy-Britannia és a kontinens között üzenetközvetítésre galambokat. A madarak akár 80 kilométert is megtesznek óránként, 1000 km-re is eljutnak. Azonban meglehetősen sérülékenyek voltak, hiszen könnyen áldozatul eshettek egy-egy éhes ragadozómadárnak, vagy éppen unatkozó katonáknak, akik szívesen lövöldöztek rájuk.
A Bletchley Park történészei szerint a galamb minden bizonnyal a náci megszállás alatt álló Franciaországból tért vissza az 1944-es normandiai partraszállás idején. A lábára erősített üzenet olyan szokatlan jeleket használ, amelyeket általában a legtitkosabb információkra alkalmaztak.