A Harwell Dekatron, amelyet Witch (Wolverhampton Instrument for Teaching Computing from Harwell) néven is emlegetnek, tízezer mozgó alkatrészből áll, és szolgálati ideje alatt olykor heti nyolcvan órát is dolgozott megállás nélkül. A számítógép-matuzsálemet csapatnyi önkéntes szerelte össze a buckinghamshire-i Számítástechnikai Nemzeti Múzeum kurátoraként tevékenykedő Kevin Murrell irányításával. A reneszánszát élő gépóriást az intézményben kereshetik fel az érdeklődők.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A masinát 1951-ben állították szolgálatba a harwelli Atomenergia Kutatóintézetben, ahol matematikai modellezésre használták. A gépnek akár tíz másodpercbe is telt két szám összeszorzása, de mégis hasznos és megbecsült tagja volt a kutatócsoportnak – adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.

Alig hat évvel később, 1957-ben azonban már elavultnak számított az újabb számítógépekhez képest, ezért a ma már Wolverhampton-i Egyetem néven működő felsőoktatási intézménynek ajándékozták, ahol programozás oktatásra használták, és ráaggatták a Witch (Boszorkány) becenevet.

A számítógépet 1973-ban a birminghami Tudományos és Ipari Múzeumnak adományozták, ahol 24 éven át látogathatták az érdeklődők, mígnem az intézmény végleg bezárta kapuit, és a masinát szétszerelve elraktározták. Kevin Murrell is a birminghami múzeumban találkozott először a gépóriással, még az 1970-es években. A tinédzser fiú azonnal beleszeretett, ám a múzeum bezárása után a számítógép eltűnt a nyilvánosság szeme elől. „Négy évvel ezelőtt éppen fényképek után kutattam egy raktárközpontban, amikor megakadt a szemem a számítógép irányító paneljén” – mondta Murrell.

Boszorkányos...
(Forrás: Wikimedia Commons / Pratyeka)

Három évvel később a Witch ismét régi fényében ragyogott. A gépet nagyrészt eredeti alkatrészeinek – köztük 480 relének és 828 dekatroncsőnek – a felhasználásával szerelték össze.