A költségtérítéses képzés megszüntetésével ugyanis az egyetemek és főiskolák finanszírozása is nagy bajban lenne - hívta fel a figyelmet az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke.

Pokorni Zoltán maga sem érti, hogy miként kerülhetett a Széll Kálmán Tervbe a költségtérítéses képzések megszüntetésére utaló mondat – nyilatkozta a HírTV műsorában. Azt azonban cáfolta, hogy a tervek között szerepelne a költségtérítéses képzések felszámolása, hiszen amint fogalmazott: „ha nem tartják fenn a költségtérítéses rendszert, akkor az egyetemek nem lesznek finanszírozhatóak". Hozzátette: a költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatók száma már rég nem éri el az ötven százalékot, az utóbbi tíz évben pedig radikálisan visszaesett az ebben a képzési formában tanuló hallgatók száma. ez pedig egyértelmű rontja az egyetemek, és főiskolák rentabilitását. Az elnök példaként az orvosi képzést hozta fel, amely jó példa a nemzetközi piacon történő megjelenésre. Az orvosi egyetemek ugyanis a költségtérítéses képzéseikre érkező külföldi hallgatókkal évente 14-15 milliárd forintot termelnek az országnak. Ezzel ahhoz is hozzájárulnak, hogy Magyarország fent tudja tartani tudományos kapacitását – fogalmazott Pokorni Zoltán.

Az oktatási bizottság fideszes elnöke kitért arra is, hogy el kell érni, hogy a költségtérítéses képzésben tanuló hallgatók a teljes képzési költségüket kifizessék, hogy ezek ne az állami képzésben résztvevő hallgatók büdzséjére terhelődjön.

Azzal Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) rektora is egyetértett a műsorban, hogy a normatív, fejkvóta alapú finanszírozás nem megfelelő, miután az a minőség rovására megy. Elmondta: a BCE teljes költségvetésének 54 százaléka állami támogatás, míg 46 százalék az úgynevezett saját bevétel, aminek döntő része, kétharmada származik a költségtérítéses képzésből.