Szerintem van mondanivalója a cikknek. De a nyelvtudás mégsem elsősorban egészségügyi, hanem nemzetgazdasági érdek (kellene, hogy legyen). Nagy kár, hogy Hoffmann R.-nak nem adatott meg a nyelvtanulás és nyelvhasználat (pl. angolul) öröme, biztos másképp látná a dolgokat!

@gorilla: Nyilván, erre írtam, hogy van tehetség is. Ilyen értelemben természetesen nem egyenlő mindenki, mint ahogy vannak alacsonyabbak és magasabbak is. De ezen kívül is sok mindentől függ, pl. hogy korábban ismert-e más nyelveket, milyen körülmények között kommunikál, mennyire motivált stb.

@Fejes László (nyest.hu): Tudom, hogy ezt illik gondolni (mindenki egyenlő stb) de mégis azt tapasztalja, aki találkozott Mo-n élő külföldiekkel, hogy óriási különbségek vannak a nyelvtudásukban. Van aki néhány év alatt olyan szintre jut, hogy csak nagyon hosszú beszélgetés után veszed észre, hogy nem anyanyelve a magyar, mások meg akár 20 év után is csak nyökögnek (pedig magyar a házastársa, gyerekei itt nőnek fel). És természettudományos munkát végző felsőfokú végzettségű az illető, nem hülye.

Van akinek jobban megy, van akinek kevésbé (ettől nem utáljuk őket, de így van).

@Annie: Nem, hiszen a nyelvtanulás olyan kognitív képesség, ami mindenkinél megvan. Természetesen tanfolyamon számít valamiféle tehetség is, de ha valaki kétnyelvű környezetbe kerül, akár felnőtt korában is, akkor kénytelen-kelletlen megtanulja a nyelvet (persze nem feltétlenül tökéletesen).

Ezen röhögtem én is, na ezek is nagy felfedezők:-))

Az nem jutott eszükbe, hogy eleve azok beszélnek idegen nyelvet, akiknek jó a memóriájuk? Legközelebb majd azt fogják megállapítani, hogy a rendszeres kosárlabdázás segít kétméteresre nőni, mert az összes kosaras olyan szép magas...