-
tenzo: Sztem az ocsúdik szláv lesz. Oroszul ocsúdik - очнуться, szem - око, очи. Felnyílik a szem...2021. 03. 04, 19:14 Ocsú és ocsúdik
-
mederi: @szigetva: 19 Ami kezdeti feltételezéssel indul, nem cáfolható, de rendszere bizonyítható,...2021. 03. 01, 08:46 Mi végett kell beszólni?
-
szigetva: @mederi: A hozzászólásaidra nehéz reagálni, mert amit írsz azt nem nagyon lehet a nyelvtud...2021. 02. 28, 13:08 Mi végett kell beszólni?
-
mederi: Az ok és a cél szavak használata -mint a "miatt" és "végett"- esetében, szerintem azért cs...2021. 02. 28, 12:45 Mi végett kell beszólni?
-
szlagy1: Én ebből a 10-ből szívesen kivenném Esterházyt, Nádast, Konrádot, Hemző Károly (fotográfus...2021. 02. 26, 17:19 Kik a legtöbbet idegen nyelvre fordított...
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A számítógép- és mobileszköz-felhasználók egyre nagyobb hányada van tudatában a biztonsági intézkedések szükségességének, de a legújabb veszélyek felismerésében még nagy hiányosságok vannak – derül ki Kaspersky Lab antivírus szoftverfejlesztő és az O+K Research piackutató cég közös felméréséből.
A kiberbűnözők elsősorban az online banki és fizetési szolgáltatások, illetve webáruházak bejelentkezési adatait akarják megszerezni. A felmérés megállapításai szerint az adathalász üzenetek túlnyomó többsége a két legelterjedtebb internetes kommunikációs csatornán keresztül, azaz elektronikus levél, vagy közösségi oldalakon közzétett üzenet formájában jut el a potenciális áldozatokhoz, de a felhasználók felének nehézséget okoz ezek felismerése.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A felmérésébe bevontak fele találkozott már gyanús levelekkel a közösségi oldalakon vagy e-mailben. A felhasználók 47 százaléka kapott már gyanús linkeket vagy csatolmányokat tartalmazó üzeneteket, 29 százalékuk pedig bizalmas információt kérő levelet valamely bank nevében.
A számítógép-felhasználók 86 százaléka ellenőrzi rendszeresen email üzeneteit, 73 százaléka van jelen közösségi oldalakon, és 54 százaléka rendszeresen folytat internetes csevegést okostelefonján. A személyi számítógépen pénzügyi műveleteket végrehajtó felhasználók aránya megközelíti a közösségi oldalakon jelen lévők arányát. A felhasználók 26 százaléka ismerte be, hogy fertőzést okozó mellékletet nyitott meg, és 13 százaléka azt, hogy meg is adta személyes adatait.
A felmérést a két cég 11 ezer, Latin- illetve Észak-Amerikában, a Közel-Keleten, Ázsiában, Európában és Afrikában élő felhasználó körében végezte.