nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Oroszul tanították, hogy tudna angolul?

Sorsverte nemzedék vagyunk, vagy 15 (25) év után abba kéne hagyni már az elmúltnegyvenévezést? Sajnálhatjuk, ha mások nem értik dalainkat, vagy kínos erőlködés ilyenre törekedni? Provokatív dal, mely vitára ingerelhet, de nem több egy poénnál.

Fejes László | 2016. január 19.
|  

Korábban már írtunk szándékosan tört angolsággal írt magyar dalszövegről, most ismét egy hasonló dalról emlékezünk meg. A Russian in the School (Orosz az iskolában) a Kiscsillag első, Greatest Hits Vol. 1. (Legnagyobb slágerek 1.) című lemezén jelent meg 2006-ban. Kissé szokatlan, hogy szövegét nem zenész vagy szövegíró, hanem Rátgéber László kosárlabdaedző írta. Rátgéber nem tagja az együttesnek, de többször is fellépett a zenekarral, és Lovasi András, a Kiscsillag frontembere mellett a Fishing on Orfű fesztivál szervezője. A fesztivál egyébként szintén egy olyan Kiscsillag-dalról kapta a nevét, melynek szövegét Rátgéber írta.

Rátgéber sikertelen tóátugrási kísérlete 2008. június 18-án. Sérülés nem történt
Rátgéber sikertelen tóátugrási kísérlete 2008. június 18-án. Sérülés nem történt
(Forrás: Wikimedia Commons / balinto / CC BY 2.0)

Míg az Emil.Rulez! elnevezésű zenekar Hello Tourist! című dala kidolgozott szöveg, mely a lírai én sorsát is felvázolja rövid megszólalásán keresztül, addig a Russian in the School inkább csak rövid gegként jellemezhető. Ugyanakkor bizonyos fajta többrétegűség ebben is megfigyelhető. (Az írásmód a zenekar honlapján megjelent változatot követi.)

I dont wanna sing in my mother tongue Nem akarok az anyanyelvemen énekelni

Cause rock language is not Hungarian

Mert a rocknyelv nem a magyar
   

I didnt sing in English, but that was not a rule

Nem angolul énekeltem, de nem ez volt a szokás

I was taught for 15 years Russian in the school...

Oroszra tanítottak 15 éven át
   

You hear I tried to do, but thats a same shit

Hallod, megpróbáltam, ugyanaz a szar

Brautigam sitting behind the drummer kit

Brautigam ül a dobok mögött
   

Didnt sing in English, but that was not a rule

Nem angolul énekeltem, de nem ez volt a szokás

I was taught for 15 years Russian in the school

Oroszra tanítottak 15 éven át

Mivel a szöveg tört angolságú, a fordítás helyenként vitatható. Ennek legszembetűnőbb példája a rule szokásként való fordítása. A rule elsődleges jelentése ’szabály’, de bizonyos esetekben szokásként is fordítható – feltételezhető, hogy itt is ez volt a szándékolt jelentés (hacsak nem egyszerűen az volt a cél, hogy minél zagyvább legyen a szöveg).

A hangzó szöveg megítélésünk szerint kissé eltér az írott változattól. Egyrészt a harmadik strófában nem a same shit, hanem the same shit ’ugyanaz a szar’ hangzik el, ami az írott változattal szemben nyelvtanilag helyes: a same ’ugyanaz’ előtt nem állhat az a ’egy’ határozott névelő, a the ’a, az’ határozott névelő igen (sőt, kell is). A másik különbség, hogy a negyedik versszak elején, akárcsak a második versszakban, megjelenik az I ’én’, ami egyébként nyelvtanilag szükséges is. A szövegben így is akad hiba (de legalábbis angoltalanság), olvasóink kommentben megvitathatják, hol mi lenne a jobb megoldás.

A szöveg csak egy helyen utal olyasmire, ami konkrét szituációba helyezi az elmondottakat: a Bräutigam Gábor dobosra vonatkozó utalás ahhoz a pillanathoz köti a dalt, amikor az a színpadon elhangzik. Míg a dalszövegek általában olyan utalásokat tartalmaznak, melyek a lírai én köré megpróbálnak egy szituációt építeni, és az énekesre ezáltal valamiféle szerepet ruháznak – ezt láttuk a Hello Tourist! esetében is –, addig ez a sor azt a képzetet kelti, hogy az énekes, és ezzel a lírai én önmaga, a valós énje nevében beszél.

Ettől függetlenül persze értelmezhető a szöveg általában is egy olyan generáció panaszaként, mely nem a számára leghasznosabb nyelvet tanulta (bár szerette volna). Másrészt a dal értelmezhető ironikusan is, éppen e nemzedéken való gúnyolódásként: még mindig arra hivatkozik, hogy valamikor az iskolában nem tanították meg angolul, ahelyett, hogy azóta megtanult volna. A két olvasat természetesen egyszerre is érvényes lehet.

Ha figyelembe vesszük, hogy a szöveg – Bräutigam említésén keresztül – mennyire kötődik a zenekarhoz, és hogy a zenekar dalai túlnyomóan magyar nyelvűek, érthetjük úgy is a szöveget, mint egyfajta magyarázatot arra, hogy miért nem írnak angol nyelvű számokat: nincs meg hozzá a kompetenciájuk. (Másik angol nyelvű számuk, a Fishing on Orfű szövege is erősen egyszerűsített angolságú.) Ez természetesen nem azt jelenti, hogy csak a fentihez hasonló szövegeket lennének képesek írni, hanem azt, hogy nem tudnának olyan színvonalúakat írni, amilyenekkel maguk is elégedettek lennének. Ugyanakkor azt, hogy ezt épp így mondják el, érezhetjük fricskának azon zenekartok irányába, melyek magyar létükre nem túl igényes angol szövegekkel jelennek meg. (Az a képzet, a rock-and-roll egyetlen hiteles nyelve az angol, nagyobb nyelvek beszélőinél is általános.)

A Russian in the School szövegének töredékessége, kidolgozatlansága sokféle lehetséges értelmezést indukál, ugyanakkor ezek közül egyik sem erősíthető meg egyértelműen a szöveg alapján. Éppen ezért tekinthető egyszerű gegnek: vitát indukálhat a nyelvtudásról vagy arról,m hogy mikor kinek milyen nyelvet érdemes használnia, véleményt azonban maga nem fejez ki.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
25 |Emese| 2016. február 9. 17:14

@nadivereb: Nincs kedvem erről veszekedni, énnekem szükségem van az angol nyelven kívül más nyelvtudásra, teneked nem. Ennyi.

A veszekedés helyett inkább megyek tanulni. :-) Az sokkal hasznosabb az egymás bajszának cibálása helyett. :-D

24 nadivereb 2016. február 7. 13:45

@Sultanus Constantinus: "ma már sajnos nem divat baráti szívességből segíteni a másiknak. Nemhogy szakkönyveknél, hanem még féloldalas szövegeknél sem."

Ez nem "régen még igen, de ma már nem" kérdése. Nekem van ismerősöm, aki alig tud angolul, de anyanyelvi szinten németül, vele magától értetődően ki egymást. Az obskúrusabb nyelveknél meg nem baráti szívességről beszéltem, hanem kölcsönös segítségről: egy lengyelnek a magyar nyelvű szakcikkek pont ugyanolyan megfejthetetlenek, mint fordítva.

Nem mondom, hogy egyszerű megoldani a dolgot, de közel sem lehetetlen.

23 Sultanus Constantinus 2016. február 7. 12:33

@nadivereb: Annyiból egyetértek |Emesé|-vel, hogy ma már sajnos nem divat baráti szívességből segíteni a másiknak. Nemhogy szakkönyveknél, hanem még féloldalas szövegeknél sem. Meg különben is mit várjon az ember, ha már azt sem lehet elvárni, hogy egy e-mailre válaszoljanak három sort.

Én spanyolul és angolul is olvasok szakkönyveket, de más újlatin nyelvvel is boldogulnék (pontosabban ki tudnám szedni belőlük, amire szükségem van), ezeken a nyelveken szinte minden elérhető. A némettel viszont meg vagyok lőve, mert azt nem értem egyáltalán, pedig szintén elég nagyokat alkottak a romanisztika területén. De mivel nem fogok megtanulni ezért németül, ezekről sajnos lemaradtam. Szóval meg tudom érteni az ilyen problémát.

22 nadivereb 2016. február 6. 23:43

@|Emese|: egyrészt de, cikkről volt szó eredetileg (ld. 9. komment), de oké, akkor legyen két szakkönyv. Nulláról indulva (tehát vegyünk mondjuk engem és az oroszt: az ábécét kb. ismerem, de semmilyen szláv nyelven nem tudok egyáltalán) mennyire reális szerinted, hogy belátható időn belül eljussak oda, hogy szakkönyveket tudjak olvasni a célnyelven? Még ha irreális mennyiségű energiát fektetek is bele, akkor is évben mérhető. És ez csak egy nyelv.

Persze, tök jó lenne mindent eredetiben olvasni, de ez nem reális. Ráadásul az egész abból indult, hogy "legyen a mérték minden művelt magyar számára például Apponyi Albert nyelvtudási szintje", én ezzel szálltam vitába. Nem azt mondtam, hogy nyelvet tanulni rossz, épp ellenkezőleg. Csak nem szabad elvárni olyat, ami józan ésszel nem elvárható.

21 |Emese| 2016. február 6. 23:28

@nadivereb: Nem 2 szakcikkről lenne szó, hanem néhány szakkönyvről. Nincs arra pénzem, hogy száz+ezer-oldalakat fordíttassak.

No meg vannak irodalmi műalkotások, amiket jó lenne eredetiben is kiolvasni. :-)

20 nadivereb 2016. február 6. 15:59

@|Emese|: 2 szakcikkért megtanulni szaknyelvi szinten lengyelül (és oroszul, és bolgárul stb.) jobban megéri, mint lefordíttatni azt az egy cikket? Ha csak a belefektetett energiát és időt nézem, már akkor sem stimmel, a végeredmény minőségéről és a határidőkről meg még nem is esett szó. Ha számottevő lenne a bolgár nyelvű szakirodalom, akkor nyilván kevésbé lenne egyértelmű a dolog, de pár cikkért 100%, hogy nem éri meg megtanulni egy teljesen új nyelvet.

Egyébként pedig ha az ember mondjuk felveszi a kapcsolatot a szerzővel (vagy eleve van adott anyanyelvű ismerőse - ezért jó nemzetközi kapcsolatokat építeni), akkor "cserekereskedelem" útján (én lefordítok egy magyar cikket neked, te egy lengyelt nekem) simán megoldható a dolog.

19 |Emese| 2016. február 6. 14:28

@nadivereb: hmm... A legszívesebben én is lefordíttatnám ami engem érdekel, de az horribilisen sok pénzbe kerülne és nem rendelkezek akkora vagyonnal, hogy fizessek a fordításokért. A szükséges nyelv megtanulása olcsóbb és kifizetődőbb vállalkozás – elég hozzá internet, füzet, íróeszköz, netán 1-1 nyelvtankönyv és szótár. Az n+1. könyv vagy cikk után történetesen már jobb, ha nyelvtudása van az embernek. A mai átlag-magyar vidéki fizetések mellett örül az ember, ha kijön a hónap végére és félre tud tenni egy kis pénzt.

18 El Vaquero 2016. január 28. 15:27

@Sultanus Constantinus: nem tudhatod, hogy anyanyelvivel tudnál-e beszélgetni, míg ténylegesen meg nem próbáltad néhányszor. Lehet most úgy érzed, hogy nem, de szerintem meglepődnél, ha tudnád, hogy adott esetben mennyire nem nehéz. Persze anyanyelviek között is nagy különbségek vannak, attól függően, hogy melyik ember mennyire kedves, segítőkész beszélgetés közben, hogyan fogalmaz, mennyire lehet ráhangolódni a vele való beszélgetésre. Igazából gyakorlat kérdése is, nem csak a nyers nyelvtudáson múlik.

17 deakt 2016. január 27. 16:55
16 Sultanus Constantinus 2016. január 27. 16:12

@El Vaquero: Én az alapján mérem a nyelvtudást, hogy el tudnék-e beszélgetni egy anyanyelvűvel (persze úgy, hogy nem csak ő beszél, én pedig úgy teszek, mintha érteném) vagy sem. Az angolnál a válasz egyértelműen nem. Érteni nagyjából értem, amit mondanak (a filmek kivételével), de nem tudok beszélni.

A spanyollal simán elboldogulok. Hogy most épp milyen kiejtéssel, az más kérdés. Arra már rájöttem, hogy az európai beszédhibás változatot nincs értelme megpróbálni utánozni, mert abból egyből hallják, hogy külföldi vagyok, míg a latin-amerikai akcentusomról legfeljebb azt hiszik, hogy latin-amerikai vagyok. (Mondjuk tipikusan sem spanyolnak, sem latin-amerikainak nem nézek ki, tehát ahhoz meg sem kell szólalnom, hogy rájöjjenek, hogy külföldi vagyok.. :D)

15 El Vaquero 2016. január 27. 15:16

@Sultanus Constantinus: szerintem elszerénykeded, kishitű vagy. Sokan örülhetnének, ha csak annyira tudnának angolul, mint te, már nem lenne probléma senkivel.

Ott rontod el szerintem, hogy leragadtál az akadémiai spanyolnál, nyelvtörténetnél, nyelvtannál, ezekben rengeteg tudást halmoztál fel, de a nyelvet nem használod semmire, nem mész spanyol anyanyelvű közegbe (a fórumozás, facebookozás nem számít annak, az legfeljebb írásgyakorlás), nem nézel spanyol nyelvű filmeket, sorozatokat, videókat, a beszédre nem gyúrsz rá jobban. Kiejtésnél is tudnád hozni az anyanyelvi vagy ahhoz közelebbi szintet, de nem mered bevállalni, ááá, te azt nem, mert hülyeség, meg úgyis lehetetlen, meg mi van, ha hibázol. Korlátok közé szorítottad be magad, meg jól meg is indokoltad, hogy miért, de pont ez az, ami a továbbfejlődésben gátol.

 

Vagy ha a spanyol nem, nyugodtan válthatnál angolra. Tudom, erre azt mondod, hogy minek, mikor az egész világ már csak angolozik, de megtévesztő, mert csak kevesen foglalkoznak angol nyelvészettel komolyan, kevesen értenek hozzá igazán, nincsenek többen, mint a spanyolosok, ma M.o.-n talán vannak 20-an, de akkor már nagyon sokat mondok, a többiek kókler kategóriában indulnak, vagy nem kóklerek ugyan, csak használják a nyelvet, de utóbbiak inkább külföldre telepedtek ki. Még angol nyelvterületen is csak kevés angol anyanyelvű foglalkozik a nyelvvel mélyebben, ők azért nem teszik, mert az anyanyelvi kompetenciájuk miatt nincs hasznukra. Nyelvtudásod, nyelvészeti ismereteid, alapjaid, érdeklődésed meglenne az angolhoz, talán több hasznát vennéd, mint a spanyolnak.

Meg állandóan azt mondogatod, hogy á, már mindent publikáltak a spanyolról, angol nyelvről, pedig távolról sem, sok minden fontos dologról még csak említést sem tesznek a szakirodalomban, legfeljebb fórumokon emlegetik fel egyszer-kétszer anyanyelvi beszélők, és elsikkad.

14 nadivereb 2016. január 27. 13:51

@deakt: Fokmérő lehet, persze, de fokmérő rengeteg minden lehet. Fokmérő lehet az is, hogy le tudja-e rajzolni a világ összes államának zászlóit. Vagy hogy fel tudja-e sorolni az összes irodalmi Nobel-díjast.

De miért legyen pont ez "a mérték minden művelt magyar számára"?

13 deakt 2016. január 27. 13:49
12 deakt 2016. január 27. 13:41

@nadivereb: mert például a műveltségnek nálunk ez technikai okokból fokmérője lehet. De az utolsó mondatból pontosan érzem, hogy ebbe felesleges belemennünk.

11 nadivereb 2016. január 27. 13:35

@Sultanus Constantinus: Igen, ez szinte ugyanaz, csak másik nyelvvel. Bár azért szerintem az angol elég gyakran kerül elő a mindennapi életben is - Európán belüli utazáskor, nemzetközi ügyintézéskor, hogy a popkultúráról ne is beszéljünk. Nem?

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X