-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A világháborús jegyrendszer javított az akkor felnőtt generáció szellemi képességein Nagy-Britanniában – írja egy új kutatásra hivatkozva a The Telegraph című brit lap.
Az Aberdeeni Egyetem és az NHS Grampian egészségipari cég közös kutatásának eredményei szerint a második világháború alatt felnőtt britek jóval értelmesebbek lettek, mint a 15 évvel korábban született generáció. A kutatók szerint ez a második világháború alatt bevezetett élelmiszerjegy-rendszernek köszönhető. A gyerekek étrendjéből kikerültek a zsíros és cukros ételek, ami kedvező hatással volt az agyfejlődésükre.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kutatás az Aberdeen városában 1921-ben és 1936-ban született 751 személy adatait vette alapul, akiknek az intelligenciahányadosát először 11 éves korukban, majd 62 éves korukban (1998 és 2011 között) tesztelték. A tesztek eredményei szerint az 1936-ban született generáció intelligenciahányadosa átlagosan 16,5 ponttal magasabb az 1921-ben született személyek IQ-jánál.
Korábban a tudósok azt gondolták, hogy az évtizedenkénti 3-4 pontos emelkedés a felnövő generációk intelligenciahányadosában az úgynevezett Flynn-effektus jelenség hatására történt, vagyis a növekvő anyagi jólét, a javuló táplálkozás, higiénia és biztonság áll a változás hátterében. Azonban ez nem magyarázta az 1936-os és az 1921-es generáció intelligenciahányadosa közötti jóval jelentősebb különbséget, és ez felkeltette a tudósok figyelmét is.
„Az 1936-ban született generáció a háború alatt megtapasztalta a jegyrendszert, ami azt jelentette, hogy az étel nem volt különösebben ízletes, de tápláló és valószínűleg jobb is volt, mint amit az idősebbek ettek gyerekkorukban” – magyarázta Roger Staff, a kutatás vezetője. Szerinte az 1936-os generációt segítették a háború utáni politikai változások is, például a jóléti állam bevezetése és javuló oktatási rendszer, ami egészségesebb életet és több lehetőséget biztosított.
A kutató szerint az 1936-os csoport életében kedvező változásokat hozott az olajárrobbanás is, amely anyagi jólétet teremtett az olajiparból meggazdagodó Aberdeen lakosainak.
„Mindent egybevéve, a jó táplálkozás, az oktatás és a munkalehetőségek élethosszig tartó javulást eredményeztek az intelligenciájukban” – foglalta össze a kutatást Staff, aki hozzátette azt is, hogy az eredmények valószínűleg nem kizárólag Aberdeen esetében érvényesek, hanem hasonló változások történhettek egész Nagy-Britanniában.
A második világháborút megelőzően a britek által elfogyasztott élelmiszerek kétharmadát tengeri úton importálták a szigetországba. Azonban a német haditengerészet támadta a Nagy-Britanniát étellel ellátó kereskedelmi hajókat is, elvágva ezzel az országot a megszokott élelmiszer-utánpótlástól.
Az élelmiszerügyi minisztérium 1940-ben vezette be a jegyrendszert a szalonnára, a kenyérre, a vajra és a cukorra. Az egy személyre jutó átlagos egyheti ételadag ekkor egy darab tojás, 124 gramm margarin és szalonna, 62 gramm vaj, 31 gramm sajt és 248 gramm cukor volt.
Az igazi változást a britek étkezési szokásában a gazdásági minisztérium „Áss a győzelemért” elnevezésű kampánya hozta, amely önellátásra biztatta a lakosságot. Ekkor a megművelt földparcellák száma 815 ezerről 1,4 millióra nőtt. Az emberek disznókat, csirkéket és nyulakat kezdtek el tenyészteni, miközben zöldséget termesztettek mindenhol, ahol lehetséges volt. 1940-től az ételpazarlás büntetőjogi kategóriává vált.
Mivel a cukorellátás is akadozott, az édességet is csak jegyre lehetett kapni 1942 februárjától egészen 1953-ig. Az alkoholhoz és a cigarettához való hozzáférés is nehezebbé vált, ami a sok gyümölcsöt, zöldséget és babféléket tartalmazó kényszerű étrenddel együtt a háborús helyzet ellenére is javított az alsóbb társadalmi osztályok egészségén.
Forrás