-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Magyarországon talán még nem reagálunk rá érzékenyen, de a jelenség fontos, továbbgondolásra érdemes.
Az adott ügyben nem igazán érdemes nekimenni a Facebook néven ismert közösségi oldalnak (pontosabban ma már: A Közösségi Oldal), inkább arra kell figyelni, hogy milyen gondokat okoz a szerzői jog tényleges reformjának hiánya.
![Ok nélkül tilthat le a Facebook](/media/ok-nelkul-tilthat-le-a-facebook.png)
A történtekhez annyit hozzá kell tenni, hogy amerikai sztoriról van szó, és az Egyesült Államokban egy az európaitól eltérő szerzői jogi szabályozás van érvényben, melyet általában egy kifejezéssel jellemeznek: „fair use”. A meglehetősen bonyolult módon szabályozott „tisztességes felhasználás” annyit jelent, hogy az ottani hatóságoknak a jogvédelem alatt álló művek esetében mérlegelni kell: a jogvédett művek részeinek vagy egészének felhasználása vajon milyen célt szolgál. Alapértelmezésben ez azt jelenti, hogy közösségi, oktatási stb. célok esetében nem feltételezik a haszonszerzést, ezért ezt elfogadhatónak tartják. Ez persze kényes ügy, sok a határeset, vannak is viták belőle fakadóan szép számmal.
A Facebook úgy került most elő, hogy az amerikai kormányzat a közelmúltban határozottan lépett fel az interneten is a szerzőijog-sértések ellen, így az elmúlt hónapokban hatósági segédlettel szereztek érvényt az erről szóló törvénynek (Digital Millennium Copyright Act – DMCA). A kampány következménye lett, hogy több száz olyan weboldalt blokkoltak, működtetőik ellen eljárást indítottak, ahol illegálisan terjesztett anyagok voltak elérhetőek.
Csak bemondod, és letiltják
A kampány újabb állomása volt, hogy a Facebook monitorozását is elkezdték, és ehhez az amerikai államhoz számtalan szálon kötődő cég talán túlságosan is készségesen nyújtott segédkezet felhasználási feltételeiben.
A lényeg: a Facebook már korábban vállalta, hogy ha olyan értesítést kap, amelyben szerzőijog-sértésre hívják fel a figyelmét, akkor azonnal leállítja azt az aloldalt, a profilt. E törekvésükben valószínűleg a YouTube volt a minta, ahol az ilyen típusú figyelmeztető jelzések után – még e-mailt sem kell írni, elég a „Flag” (kifogásolható) gombot megnyomni – megszüntetik a hozzáférést mindaddig, amíg a működtető az adott videóról el nem dönti, hogy történt-e törvénysértés (erőszakos, pornó, szerzői jogot sértő stb.). Ezek után határoznak a tiltás feloldásáról vagy a törlésről, illetve a további lehetséges jogi lépésekről. Megjegyzem: használható, kompromisszumos módszer, de legalább olyan jó/rossz, mint a Facebook alább ismertetett gyakorlata, és éppúgy bírálható.
A Facebook hasonló politikája, főként az oldalnak a YouTube-tól eltérő jellege miatt most kisebb zavarokat okozott: alaptalan, rosszindulatú panaszok alapján több olyan profilt és hozzáférést is blokkoltak, melyeket nem kellett volna. Méghozzá azért, mert a közösségi oldal semmiféle hitelesítési eljárással nem rendelkezik azt illetően, hogy vajon ki panaszol be egy oldalt szerzőijog-sértés miatt. Bárki kitölthet egy „feljelentést” hamis adatokkal, és akkortól a bevádolt hozzáférhetősége megszűnik. Ezt a közelmúltban többen is kihasználták, és „buliból” letiltattak online lapokat – akiket persze érdekelt, hogy mi is történt.
A történet vége: a Facebook hivatalos közleményben jelezte, hogy helyreállították az alap nélkül letiltott oldalak hozzáférését, hamarosan át fogják nézni szabályzatukat, és módosítják, hogy ne lehessen visszaélni a DMCA által biztosított lehetőségekkel.
Annyi biztos: nem lesz könnyű ezt megoldani.