nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • bloggerman77: @mondoga: "És ehhez nem kell feltétlenül megtalálni Attila sírját" ** Egy mongolid ember ö...
    2019. 08. 25, 00:42  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @Fejes László (nyest.hu): Nem, nem keverek semmit. Csak rámutattam, hogy Riba rosszul, pon...
    2019. 08. 24, 23:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: Az idézett cikk tartalmával egyetértek. "A fentiek ellen próbálkozott egy újsá...
    2019. 08. 24, 22:43  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "Ez egy kicsit zavarosra sikeredett, megmagyaráznád?" Rendben, megpróbálom más...
    2019. 08. 24, 22:11  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "...a hun-magyar rokonság máig nincs bebizonyítva, és azt sem írtad meg, hogy ...
    2019. 08. 24, 21:27  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Az agy a klinikai halál után is aktív

Amerikai kutatók állatkísérletekben azt találták, hogy a szívmegállás után az agy egy rövid ideig magas szintű aktivitást mutat. Az eredmények magyarázatul szolgálhatnak az úgynevezett halálközeli élményekre is.

nyest.hu | 2013. augusztus 16.
|  

Az úgynevezett halálközeli élmény, amelyről a szívmegállás után újraélesztettek beszámolnak, tudományosan megalapozható – mondják a michigani egészségtudományi egyetem munkatársai. Az, hogy a haldokló agy képes-e, és ha igen, hogyan tudatos működésre, napjainkig viták tárgya volt. Most azonban a michigani egyetem kutatása megmutatta, hogy nem sokkal a klinikai halál beállta után (amikor a szív és a vérkeringés megáll, és az agyba nem jut oxigénnel teli vér) a patkányok agya a tudatos működéshez hasonló aktivitást mutat – számol be az eredményekről a Science Daily.

„Ez az első olyan állatkísérlet, amely azt vizsgálta, hogy milyen neuropszichológiai folyamatok játszódnak le az éppen leálló agyban” – mondta el Jimo Borjigin, a kutatás egyik vezetője. „Ez a kutatás lehet majd az alapja az emberi halálközeli élmény (pl. fény látása) magyarázatának.” A szívmegálláson átesettek 20 százaléka számol be ilyen halálközeli élményről, amelyet a klinikai halál állapotában élnek át. Ezeket a víziókat és tapasztalatokat „a valósnál is valósabbnak” nevezték, ugyanakkor nem világos, hogy az agy képes-e ilyen tudatos aktivitásra a szív megállása után. „Úgy gondolkodtunk, hogy ha a halálközeli élmény valóban agyi aktivitásból származik, akkor a tudatos működéséhez hasonló neurális aktivitást fogjuk tapasztalni az agyi véráram megállása után is” – mondja Borjigin.

A kísérletben kilenc patkány agyát vizsgálták EEG-vel, mialatt mesterségesen megállították a szívműködésüket. A szív megállása utáni 30 másodpercben mindegyik egér agya hirtelen széleskörű, ideiglenes izgalmi állapotot mutatott. Ugyanezt tapasztalták a fuldokló patkányok agyi aktivitásának vizsgálatakor is. „A feltevés, hogy haldokló állapotban tudatos agyi aktivitást fogunk találni, beigazolódott” – magyarázza Borjigin. „Az azonban meglepő volt, hogy milyen magas szintű aktivitást találtunk” – fűzte hozzá George Mashour, aneszteziológus, a kutatás résztvevője. „Valójában a halál előtti állapotban az agy számos ismert tudatos folyamatának megfelelő elektromos aktivitás magas szintje mérhető. Ez pedig azt mutatja, hogy a szívmegállás után az agy még rövid ideig képes rendezett elektromos aktivitásra.”

Az új eredmény azért is lehet meglepő, mert korábban azt feltételezték, hogy az agy a szívmegállás közben inaktív. Ugyanakkor korábban sosem vizsgálták szisztematikusan a haldokló agy elektromos aktivitását. Ez a kutatás megmutatta, hogy az oxigénszint, illetve az oxigén- és a glükózszint csökkenésével az agy képes a tudatos állapothoz hasonló aktivitást mutatni. Ez pedig magyarázatul szolgálhat az újraélesztettek által leírt, úgynevezett halálközeli élményekre.

Forrás

Electrical Signatures of Consciousness in the Dying Brain

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
4 mederi 2013. augusztus 19. 10:53

Uborka szezon van, ez kétségtelen..:):)

A téma mégis érdekes..

Az "egy pillanatra meghűlt benne a vér" mondással körülírt helyzet, ami nagy ijedtség esetén képes a pillanatnyi folyamatok "lelassítására" (nevezhetjük "pozitív riasztásnak"), állíthatom, hogy igaz, mert velem is előfordult egy majdnem súlyos közlekedési baleset során. (A művész filmekben is szívesen használják kifejezési eszközként.) Ez talán annak a "biológiai érzékelő műszernek" a másik méréshatára (idő tágító skálán mozog), mint amiről a cikk szól.

A cikk témájához közvetlenül kapcsolódva:

Talán valamiféle "feltöltött biológiai kondenzátor" gondoskodik arról, hogy a "biológiai tápegység" meghibásodása (végső esetben pusztulása) a lehető legkisebb agyi károsodással járjon. Ilyenkor feltételezhetően átvált az agy nagysebességű működésre (nevezhetnénk "negatív riasztásnak"), amely az egyre csökkenő "biológiai feszültség" (és nulla sebességű véráram) hatására pánik szerűen kiüríti a biológiai memóriákat (gyorsan lepörgeti az életünket visszafelé), amivel talán kedvezőbbé válik az átvészelhetőség esélye.

Tudomásom szerint kb. 5 perc áll rendelkezésre, mert akkor feltehetően elér a "mag memória kiürítéséhez" is, ami ha üres, a megmentő "set-up" már lehetetlen.

3 Sultanus Constantinus 2013. augusztus 19. 08:55

"A kísérletben kilenc PATKÁNY agyát vizsgálták EEG-vel, mialatt mesterségesen megállították a szívműködésüket. A szív megállása utáni 30 másodpercben mindegyik EGÉR agya hirtelen széleskörű, ideiglenes izgalmi állapotot mutatott."

Gratulálok!

2 Janika 2013. augusztus 19. 08:34

Itt egy 2011-és cikk, ami holland kísérletre utal, és szinte ugyanerről szól. Levágott fejű egereket vizsgáltak.

www.origo.hu/tudomany/20110216-agyhalal-ujraelesztes-eeg-egy-kesoi-a

1 Sigmoid 2013. augusztus 16. 14:36

Vesszek meg, de én több mint tíz éve olvastam szinte ugyanezt valahol, csak ott kémiai aktivitást kutattak.

Messze nem olyan nagy első ez mint amilyennek be akarják állítani.

Információ
X