nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Majd megszólal?
„Nyelvi gén” egerekben

Emberi géneket ültettek egerekbe, hogy megnézzék, milyen szerepet játszanak a nyelvi képességek kialakulásában.

nyest.hu | 2014. február 25.
|  

Nemrégiben írtunk az emberi nyelv genetikai hátteréről. Bizonyára minden olvasónkban felmerült a gondolat, hogy mi lenne, ha az emberi nyelvre jellemző géneket állatokba ültetnénk be – majd azonnal el is hessegették a gondolatot, mint abszurd ötletet. Nem így a genetikusok! Mint arról a The New York Times cikke beszámol, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói egerek FOXP2 génjét emberi cserélték. (Ez az a gén, melyet „a nyelvi génnek” szokás nevezni: sérülései jelentősen csökkentik az ember nyelvi képességeit.)

Kísérleti egér: majd megszólal?
Kísérleti egér: majd megszólal?
(Forrás: Wikimedai Commons / Rama / CeCILL)

Arra ugyan senki nem számított, hogy a műtétnek köszönhetően az egerek beszélni kezdenek, de Svante Paabo laboratóriumvezető azzal kecsegtetett, hogy néhány év múlva „beszélhetünk az egérhez” (amit alighanem úgy értett, hogy legalábbis arra megtaníthatóak lesznek az egerek, hogy bizonyos közléseket megértsenek. Ilyen radikális eredményekkel nem jártak a kísérletek, de az tény, hogy az egerek más hangokat kezdtek használni a más egerekkel való kommunikációjuk során, és agyműködésük is megváltozott.

A kísérletek eredménye szerint a FOXP2 fontos szerepet játszik az embrió fejlődése során a szövetek kialakulásában: nem csak az agy, de például a tüdő vagy a gyomor szöveteinek kialakulásában is fontos szerepet tölt be. A gén központi szerepet tölt be az élőlény kialakulásában: azok az egerek, melyeknek mindkét szülői génje hibás FOXP2-t tartalmaz, néhány héten belül el is pusztultak. Egyébként, úgy tűnik, az emberi FOXP2 tökéletesen helyettesíti az egér megfelelő génjét – kivéve az agyi szövetek kialakulását.

A törzsdúcok környékén a gén hatására komplexebb szerkezetű idegsejtek nőttek. Az újszülött egerek születéskor ultrahangon füttyöket hallatnak – az emberi génekkel rendelkező egereknél ezek a füttyük mélyebbek voltak.

Egy másik kutató, dr. Wolfgang Enard azt hangsúlyozta, hogy az emberi gének egerekbe ültetése teszi lehetővé számunkra, hogy megértsük az ember és legközelebbi rokona, a csimpánz közötti különbségeket. Az ember és a csimpánz DNS-e húszmillió helyen különbözik egymástól, de a legtöbbjük semmiféle különbséget nem okoz. Ahhoz, hogy megértsük, mely pontoknak van jelentőségük, az emberi géneket más állatokba kell ültetni. Még ha etikailag elfogadható is lenne a csimpánzok genetikai módosítása, ennek nincsenek technikailag jól kidolgozott módszerei – ezért aztán inkább egerekkel kísérleteznek.

Dr. Joseph Buxbaum, a pszichiátriai megbetegedések molekuláris alapjait kutató tudós szerint a kísérleteknek az a legfontosabb eredményük, hogy a gének megváltoztatása nem jár az egér idegrendszeri fejlődésének jelentős módosulásával. Dr. Gary Marcus, a New York-i egyetem nyelvelsajátítással foglalkozó szakértője viszont azt emelte ki,hogy a kutatás eredményei szerint az emberi FOXP2 beültetése sok apró hatással járt, és igazolást nyert, hogy bár nyilvánvalóan más génekkel együttműködve, de meghatározó szerepet játszik az ember nyelvi képességeiben. Ha nem is „a nyelvi gén”, de kétségtelenül azon gének egyike, melyek az ember nyelvi képességeinek alapjául szolgálnak.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X