Kutatók meglepő következményeit fedezték fel az új-zélandi északi-szigeti nyerges madarak (Philesturnus carunculatus) megmentésére tett kísérletnek. A 60-as években 13 kisebb szigetre telepített madarak dalai annyira megváltoztak az egyes szigetek populációinál, hogy ma már nem értik meg egymás udvarló- és hívójelzéseit.

A nyerges madár.
(Forrás: wikimedia commons / Duncan Wright)

A korábban az egész Északi-szigeten elterjedt nyerges madarak úgy megfogyatkoztak a 20. század közepére, hogy emberi beavatkozásra volt szükség a megmentésükre. Ezért 1964-ben a betelepített ragadozóktól (kutyáktól, macskáktól) mentes kisebb szigetekre költöztették a teljes megmaradt állományt, ami akkor már csak 36 madárból állt. Most azonban azt fedezték fel új-zélandi kutatók, hogy az azóta eltelt 50 év alatt a nyerges madarak dalai annyira megváltoztak a különböző szigeteken, hogy már nem értik meg egymás udvarló- és hívójelzéseit sem.

A nyerges madár nagyon rossz repülő, így egyik szigetről nem igazán repül át egy másik szigetre, azaz valójában külön evolúciós pályára kerültek a nyerges madarak különböző szigeteken élő populációi. A tudósok 202 különböző madárdalt hasonlítottak össze, melyek 30 százaléka volt csak közös, a többi 70 százalék csak egy-egy szigeten létezik már. Azt tapasztalták, hogy a visszajátszott ismeretlen madárdalok semmilyen reakciót nem váltanak ki a madarakból. A madárdaloknak ez a mikroevolúciója nyelvészek szerint ahhoz hasonlít, ahogy például a polinéz nyelvek változtak meg a Csendes-óceán szigetei közötti terjedésük folyamán.

Forrás:

Xinhua News: Bird song variations illustrate evolution of language: NZ study