nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Mackósajt: @Cypriánus: Mihez tűnik túl réginek? Az R-Z2125 mutáció születéséhez? Az nem ennek a csapa...
    2020. 07. 12, 14:11  Mi is az az Uralonet?
  • Mackósajt: @Gelmik: "Érdekes, hogy számomra te beszélsz célről: több utódnemzés. Ez egy célállítás." ...
    2020. 07. 12, 13:52  Mi is az az Uralonet?
  • Gelmik: @Cypriánus: Akkor libcsi volt. A helyzet az, hogy anno egy sippe több ezer ember volt, eze...
    2020. 07. 12, 12:43  Mi is az az Uralonet?
  • Cypriánus: @Cypriánus: Igaz, paradox módon így többet mondana az etnogenezisről, mintha az uralkodó d...
    2020. 07. 12, 12:32  Mi is az az Uralonet?
  • Cypriánus: @Mackósajt: Másik bajom, hogy pont III. Béla nagymamája kapcsán a kortársskban is merültek...
    2020. 07. 12, 12:30  Mi is az az Uralonet?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nincs általános stratégia a Twitteren

Nem létezik általánosságban alkalmazható Twitter-stratégia a hírek terjesztésére, és a mikroblog-szolgáltatás felhasználásának hatékonysága is erősen eltérő lehet - erre a megállapításra jutott az Arizonai Egyetem kutatója, aki azt vizsgálta, vajon felgyorsítja-e az információk közzétételének és szétterítésének folyamatát az ismeretségi hálózat igénybevétele.

MTI | 2013. január 14.
|  

Sudha Ram tucatnyi kiemelkedő sajtóorgánum – köztük a The New York Times, a The Washington Post, a BBC, a Reuters, a The Guardian, a Financial Times és a Bloomberg  Twitter-gyakorlatát követte nyomon hat hónapon át. Mivel manapság minden jelentős hírszolgáltató igénybe veszi a mikroblog-szolgáltatást információk terjesztésére, a professzor arra volt kíváncsi, mi történik egy-egy tudósítással vagy cikkel azt követően, hogy az első 140 karaktert tartalmazó bejegyzés, illetve a hozzákapcsolt link megjelent róla a Twitteren. Munkatársaival megvizsgálta, hogy mennyien osztották meg az eredeti bejegyzést, posztolták újra, végső soron mennyi ideig és összesen hányszor bukkant fel a szóban forgó hír a hálózaton.

„A hírszolgáltatók célja az, hogy rengeteg emberhez eljussanak tudósításaik, olvassák és nyomon kövessék őket”  fejtette ki Ram a ScienceDaily.com hírportálon. Az általa elemzett adatok azonban azt mutatják, hogy az információk twitteres sorsa jelentősen különbözhet, általánosságban pedig az mondható ki: a hálózaton terjesztett tudósítások viszonylag rövid időn belül elhalnak, az első megjelenéstől számított 10-72 órán belül leáll az eredeti bejegyzés újbóli megosztása.

A sajtószervek közül a BBC bizonyult a leghatékonyabbnak a Twitter-használatban, mind az érintett felhasználók, mind a megosztók számát tekintve. Mi több, a BBC-hírek rendelkeznek a legnagyobb eséllyel a minél hosszabb idejű túlélésre: a tudósítások 0,1 százaléka a folytatódó megosztásoknak köszönhetően három napnál tovább is fennmarad a hálózaton.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X