Ahogy dr. Mészáros Gábor elmondta, Magyarországon a legtöbb honosítási kérelem azokról a képzési területekről érkezik, ahol az itthoni munkavégzéshez mindenképp szükséges a szakterületről szóló diploma: például a pedagógus, vagy a mérnök végzettséggel rendelkezők esetében.

Ahol nem elengedhetetlen a honosítás, például a közgazdasági, vagy újságírói munkakörben, arról, hogy elfogadja-e a külföldi diplomát, a munkáltató dönt. Egyes speciális esetekben nem az OH-hoz kell fordulni a honosítás miatt: „Az egészségügyi képesítés honosítása megosztott: az Oktatási Hivatalhoz a nem uniós országokban végzettek diplomája tartozik, míg a tagállamokban szerzett egészségügyi diploma elismerése az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal hatásköre. A doktori képzés honosítása pedig a magyar egyetemek feladata” – fejtette ki a főosztályvezető.

Dr. Mészáros Gábor elmondása szerint a honosítási kérelmet benyújtók három csoportra oszthatók: az első csoportot azok alkotják, akik a '90-es évek előtt szereztek diplomát valamely volt szovjetunió-beli tagállamban. Ezen honosítások száma tíz éve még jelentős volt, hiszen például munkahelyváltás miatt szükséges lehetett az eljárás, ma már azonban csekély a számuk. A második csoportba a magyar ajkú, nem magyar állampolgárságú külföldön végzettek tartoznak, például határon túli magyar pedagógusok, akik itt kívánnak elhelyezkedni. Végül a harmadik csoportot azok a magyar állampolgárok alkotják, akik főként Nyugat-Európában, vagy az USA-ban tanultak.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

„A leggyakrabban német nyelvterületen, tehát Ausztriában, Németországban szerzett diploma honosítását kérelmezik, illetve jelentős még az Egyesült Királyságban szerzett oklevelek száma, valamint az USA-t is megemlíthetjük, ahová elsődleges céllal nyelvet tanulni mennek az érdeklődők” – mondta el a főosztályvezető.

Rácz Lili az ELTE-n végezte az alapképzést matematika szakon, emellé a német minort választott, azaz második szaknak, amely a főszaknál kevesebb felvett kreditet jelent. Ezután Németországba jelentkezett matematikus mesterképzésre, ahol már elvégezte az első évet. Bár jövőbeli tervei között fő helyet foglal el a tanítás, úgy véli, mindenképpen előnye származik abból, hogy elsőként a külföldi tudományos képzést választotta. „Ha németet fogok tanítani, nagy hasznát veszem, hogy két évig Németországban tanultam. Egyrészt fejlődik a nyelvtudásom, másrészt megismerem a kultúrát, az országot, ennek a továbbadása pedig hozzátartozik egy nyelv oktatásához” – mondta el Lili külföldi tanulmányai elsődleges okát.

A mesterképzés nem tanári végzettséget ad, így ha hazatér, el kell végeznie még egy mesterszakot. „A német matematikus diplomával az a célom, hogy a tanítás mellett legyen más alternatívám. Úgy gondolom, ezután remek lehetőségekhez juthatok, hiszen az, hogy Németországban végeztem, előnyt jelent a magyarországi német cégeknél, illetve ott is, ahol német kapcsolatokkal rendelkeznek. A külföldi tanulmányokat, tapasztalatot pedig biztos, hogy minden munkahely értékeli” – véli Lili, aki mindenképpen Magyarországon szeretne munkát vállalni, matematikusként pedig statisztikai vagy numerikus módszerek alkalmazásával foglalkozna szívesen.

A külföldön végzett mesterképzések száma évről évre emelkedik – ezt támasztják alá dr. Mészáros Gábor szavai is. A főosztályvezető elmondása szerint bár az alap- és mesterszakos honosítási kérelemre benyújtott diplomák aránya körülbelül 50-50 százalék, utóbbi oklevelek száma az elmúlt öt évben fokozatosan nő. A főosztályvezető úgy véli, ez összefügg a bolognai rendszer bevezetésével, hiszen magabiztosabb az a diák, aki tudja, hogy a képzésnek van magyar megfelelője.

„Ügyfeleink tapasztalatai azt mutatják, hogy a munkáltatók is szívesebben fogadják a külföldi mesterképzésben oklevelet szerzőket, mióta hazánkban is ez az oktatási rendszer él” – tette hozzá dr. Mészáros Gábor.