nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
elveszik a munkát
Nemkívánatos bevándorlók

Az 1910 végén kezdődött mexikói forradalom éveken át tartó fegyveres konfliktusként, igazi polgárháborúként osztotta meg, pusztította és rombolta a mexikói társadalmat. A fegyveres harcok hevében, 1911. május 15-én mintegy 300, jobbára kínai származású civil lemészárlására is sor került a mexikói Torreónban. Az áldozatok bűne: nemkívánatos bevándorlók.

Horváth Krisztián | 2015. május 22.
|  

A mai Mexikó területe és Kína között már a spanyol gyarmati korszakban is volt kimutatható kapcsolat, a független Mexikó pedig az 1880-as években újra felveszi és teszi hivatalossá kapcsolatát Kínával. A tömeges kínai bevándorlás Mexikó irányába akkor veszi kezdetét, amikor a kínai kulik másik potenciális célországa bezárul a bevándorlók előtt: Los Angelesben 1871-ben pogromra kerül sor a kínaiak ellen, 1882-t követően pedig az Egyesült Államok évtizedeken keresztül adminisztratív eszközökkel tiltja és gátolja a kínai bevándorlást. A Mexikóba szerződtetett munkásként érkező kínaiak vasúti építkezéseken, a bányákban, a mezőgazdaságban és a kiskereskedelemben helyezkednek el jobbára. A kínai bevándorlók 98%-a fiatal férfi.

1882-es karikatúra az Államokból: A kép egyik feliratában a felvilágosult amerikai politikus azt mondja: „Tudják, valahol meg kell húzni a határt”, az amerikai „Szabadság Kapuja” előtt szomorúan ücsörgő kínai kuli előtt a falon a felirat: „Isten hozott, kommunista, nihilista, szocialista, ír és lumpen, de kínaiaknak tilos a bemenet”. A kép aláírása: „Az egyetlen, akit kizártak”
1882-es karikatúra az Államokból: A kép egyik feliratában a felvilágosult amerikai politikus azt mondja: „Tudják, valahol meg kell húzni a határt”, az amerikai „Szabadság Kapuja” előtt szomorúan ücsörgő kínai kuli előtt a falon a felirat: „Isten hozott, kommunista, nihilista, szocialista, ír és lumpen, de kínaiaknak tilos a bemenet”. A kép aláírása: „Az egyetlen, akit kizártak”
(Forrás: Wikimedia Commons)

Közhangulat, sajtó és politika

A Mexikó északnyugati részén található Sonora állam területén 1887-ben alig 100 kínai bevándorlóról tudni; számuk 1910-re már 4500 felé közelített. A rendkívül jó és nagyon életképes munkaerőnek bizonyuló kínaiak egy része hamarosan kitör az alkalmazotti státuszból, és önálló vállalkozások létesítésébe is belevág. A szívós kínai munkások első sikereivel párhuzamosan azonban szinte azonnal megkezdődik a korabeli sajtóban is megfigyelhető állandó viccelődés és gúnyolódás e bevándorlók nyelvével, kultúrájával, szokásaival, bőrszínével stb. kapcsolatban.

Az utólagos kutatások három nagyon világosan artikulálható gondolati elem köré csoportosítják a kínaiakkal szemben a korabeli Mexikóban megnyilvánuló ellenszenvet: 1) a bevándorló kínaiak elveszik a munkát a mexikóiak elől, 2) a kínaiak nyelvükkel, szokásaikkal, viselkedésükkel rombolják a jó mexikói szokásokat, 3) a kínai férfiak és a helyi, őslakos mexikói nők keveredéséből olyan faji-genetikai hátterű utódok származnának, akik egyenesen gátolnák Mexikót a modernizáció felé vivő úton.

José Ángel Espinoza „A sonorai példa” című, 1932-es könyvében megjelent illusztráció a fajok keveredésére. A rasszista ábrán egy 12 éves indián-latin származék és egy 14 éves, kínai-mexikói kapcsolatból származó „termék”
José Ángel Espinoza „A sonorai példa” című, 1932-es könyvében megjelent illusztráció a fajok keveredésére. A rasszista ábrán egy 12 éves indián-latin származék és egy 14 éves, kínai-mexikói kapcsolatból származó „termék”
(Forrás: culturacolectiva.com)

A helyi mexikói lakosság körében a kínaiakkal szemben tapasztalható spontán idegenkedésre a sajtó csak ráerősít, de nem hiányzik a hallgatólagos és tevőleges politikai támogatás sem, hogy az események egészen tragikus végkifejlet felé vezessenek.

Az országot évtizedeken át irányító Porfirio Díaz elnök elleni mexikói forradalom ideológiai hátterét megfogalmazó és a torreóni eseményekben is szerepet játszó Partido Liberal Mexicano (Mexikói Liberális Párt – PLM) 1906-ban megfogalmazott programajának 16. pontja nagyon világosan fogalmaz: „Be kell tilani a kínai bevándorlást”.

A mexikói forradalom képekben
A mexikói forradalom képekben
(Forrás: Wikimedia Commons / Osuna, Ramos / CC BY-SA 3.0)

Tragikus események

A Porfirio Díaz elnök ellen 1910 végén elkezdődött fegyveres harc 1911 májusának elején éri el a Mexikó északi részén levő Coahuila állam Torreón nevű, 14 ezer lakosú települését, ahol ekkor mintegy 600 kínai él. Az itt élő kínaiak többsége a mezőgazdaságban és a kiskereskedelemben, esetleg éppen mosodásként dolgozott, bár volt itt egy kínai bank is, mely egyebek mellett a város első villamosvonalának beruházását is finanszírozta.

A Porfirio Díazhoz hű csapatok néhány napos védekezés után 1911. május 15-én reggel kiürítik a várost, ahova néhány órával később bevonulnak a felkelő csapatok: ezekhez csatlakoztak olyanok is, akik közt népszerű volt a PLM. Elterjed az a (később sosem bizonyított) álhír, hogy a kínaiak együttműködtek a kormányerőkkel. Ekkor elszabadul a pokol: a forradalmi alakulatok elkezdik a kínai tulajdonú üzletek és épületek fosztogatását, és válogatás nélkül mészárolnak le 303 kínai származású személyt (és a még 5 japánt, de a harcok során néhány spanyol és német származású helybeli lakos is odaveszett, az elesett kormányhű és a lázadó katonákról már nem is szólva).

Hullaszállítás a torreóni mészárlás után – 1911. május 15.
Hullaszállítás a torreóni mészárlás után – 1911. május 15.
(Forrás: Wikimedia Commons)

A korabeli beszámolók szerint az utcákat holttestek és levágott emberi testrészek borították – ezek eltakarítására később került sor. Az emberéleteken kívül természetesen anyagiakban is óriási volt a kár. A túlélők közül sokan elhagyják Torreónt. A mészárlásban és fosztogatásban részt vevő katonákat (és civileket) soha senki nem vonta felelősségre, annak ellenére, hogy a Kínai Császárság még 1911-ben kártérítést, bocsánatkérést és igazságszolgáltatást követelt Mexikótól, melyre az ígéretet is tett.

Ami a tragédiát tovább árnyalja, hogy a mexikói politika a mészárlást követően (melyet a mexikói forradalom ideje alatt későbbiek is követtek a kínaiak sérelmére) sokáig nem változtat e kisebbséggel szembeni diszkriminatív álláspontján: Sonora állam 1923-ban például törvényben tiltja be a kínai férfiak és mexikói nők közti házasságot és „keveredést”, a húszas-harmincas években pedig több, kínaiak ellen létrejött szervezet is alakul országszerte.

Mexikóban jelenleg összesen mintegy 10 ezer kínai származású személy él.

Források

Alan Knight: The Mexican Revolution. Volume 1. Porfirians, Liberals and Peasants

Chinese Slain by Mob in Mexico

El movimineto Anti Chino en México y la matanza de los 303 en Torreón

La „olvidada” matanza de chinos en México

La matanza de chinos en Torreón

Massacre at Torreon Cause

Mexico and China. The Torreon Massacre

Prohibir el mestizaje con chinos: solicitudes de amparo, Sonora, 1921-1935

Ricardo Ham: De la invitación al desalojo. Discriminación a la comunidad china en México.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Pierre de La Croix 2015. május 22. 14:15

@El Vaquero: Kérdésed számomra parancs:

pixshark.com/chinese-mexican-people.htm

en.wikipedia.org/wiki/Afro-Asian

(Tiger Woods? Na ne már!)

1 El Vaquero 2015. május 22. 13:58

Egy ilyen kínai-mexikói keveréket megnéznék. Mondjuk nem láttam még kínai négert sem. Valahogy a mi nagy Éhségországunk felé nem jönnek, persze a Zorbán már nem is engedné, kiáll madárijesztőnek Szíjgyártó tarajosra zselézett fejével együtt és egyből jó érzésű kűffődi nem teszi ide be a lábát, nem hogy bevándorló.

Információ
X