-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A Civilek Háromszékért Szövetség felmérése szerint a gyakorlatban alig használható a magyar nyelv a székelyföldi Kovászna megye közhivatalaiban.
A Krónika című lap internetes oldalán közzétett írás szerint a Civilek Háromszékért Szövetség nyolc közintézményben vizsgálta meg, hogy milyen mértékben használható a magyar nyelv az ügyintézésben. Az eredményt a szövetség lehangolónak találta.
Megállapította, hogy az intézmények honlapjain megtalálható információ 90 százaléka csak román nyelvű, a hivatalos értesítésekben csupán egyetlen intézmény fogalmaz két nyelven, a hivatalos dokumentumok pedig minden esetben csak román nyelvűek. A civil vizsgálódók még az alkalmazottak magyar nyelvtudását is hiányosnak találták. Az elemzés szerint a kétnyelvűség leginkább a hirdetőtáblákon és az intézmények névtábláján érhető tetten, a gyakorlati alkalmazásban alig.
A Civilek Háromszékért Szövetség elemzése két hónapos felmérés alapján készült. Ez idő alatt a szövetség önkéntesei kérdőíveket töltettek ki a vizsgált hivatalokban. Kilenc szempontot vizsgálva keresték a választ arra a kérdésre, mennyire gyakorlat a magyar nyelv használata az ügyintézésben és a tájékoztatásban. Az összegzés szerint a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség szerepelt a legjobban, az intézményben a kilenc szempont közül ötre jó vagy kielégítő a válaszok többsége, a második helyezett a fogyasztóvédelmi hatóság, a harmadik a közpénzügyi hivatal. A tanfelügyelőség, a prefektúra, az útlevél-kibocsátó hivatal, az állat-egészségügyi igazgatóság és a kataszteri hivatal ennél rosszabbul teljesített.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Bereczki Kinga, a civil szervezet elnöke a Krónikának elmondta: nyilvánosan oklevéllel jutalmazzák a nyertes intézményt, abban bízva, hogy honlapjának és hivatalos dokumentumainak magyar fordításával jó példát nyújt a többi közintézménynek. Korábban az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) háromszéki szervezete is feltérképezte a kétnyelvűséget a megyében. Ez a szervezet is arra a következtetésre jutott, hogy az intézmények nevét jelző táblák többsége kétnyelvű, azonban az intézményeken belül és a honlapokon általában csak románul olvashatók el a közhasznú információk.