A munkaerő-piaci szolgáltató cég az idén készített kutatást és tanulmánykötetet a magyar és nemzetközi munkaerő-piaci helyzetről, illetve a munkavállalók képzettsége és a munkaadói elvárások közötti eltérésekről. A Randstad MTI-hez eljuttatott közleményében idézi Annemarie Muntzot, a Randstad Holding PR-vezetőjét, aki kifejtette: ha figyelembe vesszük a friss diplomások belépését és a nyugdíjasok egy részének visszatérését a munkaerőpiacra, akkor is csaknem 150 ezer emberes hiány várható a felsőfokú végzettségűekből Magyarországon alig 8 év múlva.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A szakértő szerint a legnagyobb fenyegetést a kereslet-kínálat egyensúlyára mégis az jelenti, hogy a középfokú végzettségűekből csaknem félmillióval több lesz annál, mint amennyien el tudnak helyezkedni. Jelenleg a végzettség szintjét tekintve Magyarországon kisebb az eltérés a munkaadók igényei és a munkavállalók képzettsége között, mint az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan.

A szakterületet vizsgálva azonban már nem áll ilyen jól az ország – hangsúlyozza a Randstad, hozzátéve, hogy míg az uniós országokban átlagosan 77 százalék dolgozik a végzettségének megfelelő területen, addig Magyarországon csak 71 százalék. Az előrejelzések alapján ráadásul további nehézségekre kell számítani: 2020-ban a gyártás területén több mint 200000 fős, a kereskedelemben pedig csaknem százezres túljelentkezés lesz az állásokra – főleg alap- vagy középfokú végzettségűekből –, míg az építőiparban és az üzleti szolgáltatások területén szakemberhiány várható, például mérnökökből és IT szakértőkből – olvasható a közleményben.

A Randstad szakemberei szerint a magyarországi helyzet megoldásához több tényező szükséges. Ezek közül az egyik első az oktatási reform, vagyis a vállalatok elvárásainak megfelelő szakterületen végzett, magasan képzett szakembereket kell biztosítani ahhoz, hogy csökkenjen a munkanélküliség várható szintje. Az alacsonyan képzettek, illetve az oktatási rendszerből korán kilépők számára nemcsak megfelelő pénzügyi helyzetet kell teremteni, de hatékonyabbá kell tenni oktatásukat és az álláskeresést támogató rendszert is – vélekedik a cég.

Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója szerint a munkaügyi szervek és az állásközvetítő cégek céljai tulajdonképpen közösek, így nagyon jól kiegészíthetnék egymást. „A munkaügyi hivataloknak pontos adatbázisa van az álláskeresőkről, míg mi ismerjük a cégek elvárásait és a legjobb kiválasztási stratégiákat” – mondta Baja Sándor.