nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A bizonytalanság két arca

Ma kétlem, de mit csináltam tegnap? Mit mondjak annak, aki idegesítően csuklik? Időnként nem találjuk a helyes alakot, máskor viszont a bőség zavarával küszködünk.

nyest.hu | 2013. április 8.
|  

A Társas-Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport és a DAB Nyelvtudományi Munkabizottságának előadássorozata. Gyarmathy Zsófia előadásának címe A bizonytalanság két arca: hiány és variáció a fonológiában, témája két olyan jelenség, amely az alaktan és a hangtan közös területéhez tartozik: a paradigmatikus hiány, valamint a variáció, azaz szabad váltakozás. A jelenségek megértéséhez szükséges a paradigma fogalma: ez – némi egyszerűsítéssel – egy lexéma összes ragozott alakjából álló szavak rendszerét jelenti, amit gyakran táblázatos formában ábrázolunk. Például a bokor lexéma paradigmájában szerepel a bokor, bokrok, bokorban, bokrot, bokrokat stb.

Paradigmatikus hiányról beszélünk, ha egy lexéma legalább egyik ragozási alakja nem fejezhető ki, más szóval egy „cella” hiányzik a paradigmájából. Erre tán a legköznapibb példa a csuklik ige hiányzó *csukolj/*csuklj alakja, azonban az sem ritka, hogy egy teljes „sor” hiányzik a paradigmából (például a kétli paradigmája nem tartalmaz – többek közt – múlt idejű alakokat: nincs olyan, hogy *kétlettem).

A variáció bizonyos tekintetben ennek a fordítottja, azaz ebben az esetben egy paradigmacellát több alak is be tud tölteni. A magyarban gyakori példa erre az összes hangrendi illeszkedés szempontjából ingadozó tőalak, mivel ezek elöl (magas) és hátul (mély) képzett magánhangzót tartalmazó toldalékokkal is megjelenhetnek. Így egyaránt előfordul például a hotelban és a hotelben.

Hotelba vagy hotelbe menjünk?
Hotelba vagy hotelbe menjünk?
(Forrás: Wikimedia Commons / Stan Shebs / GNU.-FDL 1.2)

 

A generatív nyelvészetben egyik jelenségkör sem volt a nyelvészeti vizsgálódások középpontjában, mi több, a szabályos jelenségekre koncentráló bevett szemlélet szerint nem is tartozott a szűken vett nyelvészet hatókörébe. Azonban az utóbbi egy-két évtizedben egyre inkább a nyelvészeti kutatások fókuszába kerültek a nem szabályos jelenségek, így a hiány és a variáció is, és többé nem elegendő annyival elhárítani ezeket a kérdéseket, hogy a nyelvészet által vizsgált dolgokon kívüli tényezők felelősek értük.

Ennek megfelelően számos elemzés született mind a paradigmatikus hiányról, mind a variációról különböző elméleti keretekben, konszenzus azonban azóta sem látszik kialakulni ezek megfelelő kezeléséről. Az előadásban a paradigmatikus hiány és a variáció egy új, egységes megközelítésére látunk javaslatot, amely szerint mindkettő a paradigmacella kitöltése során felmerülő bizonytalanság eredményeként jön létre.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
15 szigetva 2013. április 12. 15:48
14 Pierre de La Croix 2013. április 9. 17:36

@Krizsa: "Előemberi tudat": Várjon kérem, lemaradtam valamiről: találtak mostanában valahol egy élő Australopitechust (vagy mégis hogy máshogy lehet vizsgálni)?

" fonológia és az etológia között": vagyis alig-alig? (tudtommal mindkettő bölcsészettudomány: talán pontosabb hasonlat lenne a matematika és a természetrajz...)

13 Krizsa 2013. április 9. 16:45

@szigetva: A tisztességed nyilvánvaló, de a kettőnk nyelvészeti ágazata között nem kisebb a távolság, mint a fonológia és az etológia között. Ebben a kronológiai különbség a legfontosabb: te a jelenkori beszéddel foglalkozol, én pedig az előemberi tudat, majd a Sapiens-beszéd kialakulásával, fejlődésével - egészen a mai ember beszédéig.

12 Sigmoid 2013. április 9. 15:40

@Krizsa: Gratulálok, ön jobban tud magyarul az ÖSSZES magyarnál. Ez az, így kell megmutatni azoknak a hülye parasztoknak, akik csak úgy pofátlanul az anyjuktól lesik el sunyin a magyar nyelvet, aztán törik, mocskolják, beszélnek prosztó kedvük szerint.

Ezzel érdemessé vált a csillagközi turbómagyar nagydíjra, a díjat a Szíriusz 3-on veheti át, a Szittya-Hun Központi Űrtáltoszsinagógában.

11 szigetva 2013. április 9. 14:25

@Krizsa: Hát akkor hidd úgy, felesleges rád pazarolni az energiámat.

10 Krizsa 2013. április 9. 07:49

Szigetva: Az általad felhozott példa: "Ne hányj a kocsimba!" hiányos, mert folytatni kellene: mit ne..? pl. mindenféle kacatot.

Amire Te gondoltál, az így hangzik: "Ne hányj a kocsim-BAN! / Vagy: Ne hányj BELE a kocsim-BA (Vigyen haza más, ha részeg vagy.)

Az, hogy a nyelvhasználó nem világosan fejezi ki magát, de a körülmények (az ő közlendőin kívüli tudásunk) segítségével mégis meg lehet érteni, nem azt jelenti, hogy ő is (egyenrangúan) beszél MAGYARUL, hanem azt, hogy hibásan beszél magyarul.

És ez nem nyelvjárás kérdése. Keveredés (szándékos csúsztatás?) van az itt elhangzó nyelvészeti vélemények részéről.

Mert a nyelvjárásban ugyanúgy ki lehet fejezni mindent, mint a standard nyelvváltozatban, csak némileg más (többnyire archaikusabb) eszközökkel. Tehát a nyelvjárás valóban nem hibás, mint BESZÉD - a saját környezetében. DE: bármely iratban-tárgyaláson mégis zavaró, félreérthető.

A hibásan beszélő ezzel szemben: 1. slendrián / a gyermekkori környezete is és ő maga is tanulatlan maradt 2. "be van állítva" 3. szándékosan rövidít a minmumra (SMS) 4. a magyar csak tanult nyelve 5. süket, de nem néma... stb.

***

Az -XL kozmopolita igeképző. Persze, hogy nem állhat NY=NI/J után, hiszen az I/J a korai igeszerűek (cselekvés-kimondók)előállításának archaikus eszköze. Vagyis mind a mai napig "versengő" variánsa maradt az -XL igeképzőnek.

Ez hosszabb gy.nyelvészeti téma, aminek ezen a honlapon meg van tiltva a tárgyalása.

Érintőlegesen, csak érzékeltetve: Fe-i: fő-i, fe-j, (meg)fej / fe-l ("felfelézik"... pl. szopik a fejével).

Itt arról van szó, hogy minden szóelemnek (tőszónak, képzőnek, elő-, utóragnak) külön-külön is megvan a kognitív értelme (a kozmopolita mentális reprezentációja). A fonológia azonban erre nem lát rá, s nem is érdekli - mert ez nemcsak a fonológiának, hanem a nyelvészetnek általában sem témája.

9 szigetva 2013. április 8. 22:15

@Krizsa: Azok az alakok hiányoznak, ahol vagy nincs toldalék (E/3), vagy mássalhangzóval kezdődik (T/1). Nem az /lj/ a baj, hiszen más l-végű igéknek vannak ilyen alakjai, hanem a tő végi /nyl/, /kl/ nem állhat úgy, hogy nem követi magánhangzó. Olyan sincs, hogy *sínylhet, *csuklhat, de akinek van sínyel-, csukol- változata a tőnek, annak van sínyelhet, sínyeljük, csukolhat, csukoljon. Az egész tehát fonotaktika, semmi köze a jelentéshez.

Tehát az szerinted nem jó, hogy „Ne hányj a kocsimba!”? Itt Mo.-n ilyet simán lehet mondani.

8 Krizsa 2013. április 8. 21:55

@szigetva: Nagyon jó kérdés, de nekem meg kellett csinálnom máma... dolcsit - kertészkedéssel, ami fárasztó - aztán kajálás... na jó, feléledtem. A MEGsínyli, sínylődik, miről is szól?

1. A háttérben levő értelem (gy.szavak-): sín (beszorít), sün (szúr). Ezúttal nem a magyarban, hanem a héberben van az ősi jelentés: SÉN = fog-agyar, sinuk = fojtogatás.

2. passzív formájában tárgyas ige, nem lehet alanyi... (s nem tartom helyesnek, hogy újabban határozott, -tlannak nevezik).

3. jelen idő: megsínylem, -led, -li,

VAGY visszaható, de ekkor már tárgyatlan: sínylődök, -dsz, dik,

és most a psszívval baj van: a tsz 1. személy az LJ torlódás miatt rosszul hangzik, ezért csak a visszaható magyaros: sínylődünk,

majd ismét lehet passzív is: megsínylitek, megsínylik.

A passzív és a visszaható formák közel-egyenértékűek, felválthatók.

A generatív...akármi tehát nem nyelvészet, hanem - a megbocsátható esetben is - csak fordítási TECHNIKA.

***

Ronald2: A hányj! alak (ne hányj szét mindent!) eléggé le van foglalva a szétdobálásra - mert a megkönnyebbülésre inkább így szólítunk fel: próbálj hányni / hányd ki! A többivel, igy első látásra, nincs probléma.

***

A ragok, képzők - különösen az összetett változataik többsége nem illik minden (főleg nem minden magyar) szóhoz, hanem csak azokhoz, amikhez a magyar nyelv hozzá szokta tenni. Kategórikusan: amikhez MEGENGEDI. Más szavakhoz hozzátenni: magyartalan, zagyvaság.

7 Roland2 2013. április 8. 14:54

@Krizsa: "Senkit nincs értelme felszólítani arra, hogy hagyja abba a csuklást, mert attól még nem múlt el senkinek. Ezért nem használatos a felszólító alak." Csakhogy : ne hányj(ál) ! , ne foss(ál) !, ne tüsszents !,ne köhögj !,ne vérezz ! .stb. E fogalmakhoz kapcsolódó igéknek is van felszólító módjuk, pedig ezek a dolgok sem múlnak el - azonnal maguktól -, mégha valameddig vissza is tudjuk tartani őket ( bár a vérzést nem, és a hányást is csak nehezen lehet visszatartani ).

6 szigetva 2013. április 8. 14:14

@Krizsa: És a _sínyli_-nek vajon miért hiányzik a határozatlan E/3 (*sínyel, *sínyl), valamint a határozott T/1 (*sínyeljük, *sínyljük) alakja?

5 Krizsa 2013. április 8. 13:56

Senkit nincs értelme felszólítani arra, hogy hagyja abba a csuklást, mert attól még nem múlt el senkinek. Ezért nem használatos a felszólító alak.

Kétlem - kételkedtem - kételkedni fogok.

Konklúzió: a nyelvhordozók sokezer éve haszználják a nyelvet, sokkal több élettapasztalatot gyűjtöttek össze - s a nyelvüket is sokezren-sokmillióan csiszolták egybe.Tehát a gépi fordítók bármilyen paradigmába ágyazott igyekezete maximum a körülbelüli értelmet képes visszadni. Próbáld ezt minél jobban megközelíteni és írd mellé, hogy ez csak GÉPI fordítás.

Automatizálás nélkül (emberi ésszel) ugyan sokkal jobban lehet az egyik nyelvről a másikra fordítani - de tökéletesen még úgy sem.

4 szigetva 2013. április 8. 12:26

@ovninauta: Az adott, a szerző által legjobban ismert nyelvváltozatból hiányzik. A szerző itt a „magyar” címkét használja ennek a nyelvváltozatnak a megjelölésére.

Azt is szoktuk mondani, hogy a „magyarban” nincs olyan, hogy _egérvel_, mert ez a toldalék ismétli a tővégi mássalhangzót, pedig vannak, akik így mondják, és ők is magyarul beszélnek. Azt is szoktuk tanítani, hogy az „angolban” hosszú [ú] után szón belül nem lehet [r], pedig de. Ilyen szempontból a nyelvneveket elég lazán használják a nyelvészek.

3 Sultanus Constantinus 2013. április 8. 12:12

@szigetva: Értem, de ez még nem jelenti, hogy nem létezik, a cikkben viszont meg van csillagozva, ami erre utal. Tehát "hiányzó alakja" állítás nem helytálló, legfeljebb "ritka, nem szokványos, nem elterjedt" lehetne.

2 szigetva 2013. április 8. 12:06

@ovninauta: Sokaknak nem mondták, nekik a _csukolj_ helytelen/szokatlan/ismeretlen. A nyelv ilyen változatos dolog.

1 Sultanus Constantinus 2013. április 8. 12:00

"Erre tán a legköznapibb példa a csuklik ige hiányzó *csukolj/*csuklj alakja..."

Érdeklődnék, hogy ezt a szerző honnan szedte, nekem ugyanis gyerekkoromtól kezdve mondták otthon, hogy "ne csukolj", tehát számomra ez egy létező és teljesen szokványos igealak. Csodálkoztam is ezen az állításon, hogy "hiányzó alakja".

Információ
X