A CSU december 12-én kezdődött kongresszusára készített határozati javaslat végső, december 8-án elfogadott változata szerint a tartósan Bajorországban élő külföldieket „ösztönözni kell arra, hogy németül beszéljenek a mindennapi életben”. A múlt héten készült első változatban még az állt, hogy a bevándorlókat „rá kell bírni arra, hogy németül beszéljenek nyilvános helyen és családi körben”.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A párt kitart az eredeti elképzelés mellett, de új formába öntötte a gondolatot, „pontosította” azt, mert az eredeti szöveget félreértették mindazok, „akik félre akarták érteni” – nyilatkozott az elnökségi ülés után Andreas Scheuer főtitkár.

A CSU nem akar beavatkozni az emberek magánéletébe, a német nyelv használatára vonatkozó „kötelességről, kényszerítésről vagy ellenőrzésről szó sem volt” – hangsúlyozta a politikust.

Az eredeti felvetést a német politika számos szereplője bírálta, köztük a testvérpárt, a CDU főtitkára. Peter Tauber a Twitteren az előző hét végén megjegyezte: „szerintem a politikának semmi köze ahhoz, hogy latinul, a klingonok nyelvén vagy hesseni tájszólásban beszélek-e otthon”.

Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke is jelezte, hogy nem ért egyet a testvérpárt felvetésével. A jó némettudás az integráció fontos eleme, de az is előnyös egy gyerek számára, ha kétnyelvű környezetben nevelkedik – mondta a kancellár december 8-án Kölnben, amikor megtekintette a CDU kongresszusának helyszínét.

A javaslat az eredeti formában a CSU-t is megosztotta. Például Mafred Weber elnökségi tag, az jobbközép pártokat összefogó Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője a müncheni ülés előtt tett nyilatkozatában leszögezte, hogy a CSU „nem akar nyelvhasználati rendőrséget bevezetni vagy bárkit is megfigyelni otthonában”.