Konfliktusok is terhelték a Szlovéniában 50 éve indult magyar-szlovén kétnyelvű oktatást – írta a Népújság című szlovéniai magyar hetilap az évfordulóra készült cikksorozatában.

Egy, a 60-as években készült, a szlovén pedagógusok nyelvi szintjét vizsgáló felmérésből kiderült, hogy a kétnyelvű oktatásban részt vevő harmincnyolc oktató közül kilenc nyelvismerete és pedagógiai felkészültsége volt kifogástalan a kétnyelvű oktatás követelményeinek szempontjából – emlékeztetett a Népújság.

A félévszázados múltra visszatekintő, a szlovéniai magyarok által is lakott településeken a szlovén gyerek számára is kötelező oktatási formával kapcsolatban a lendvai Népújság megállapította: az oktatási szervek legnagyobb mulasztását abban kell látnunk, hogy a kétnyelvű oktatás bevezetésével párhuzamosan nem tették lehetővé a kétnyelvűség teljes körű megvalósulását az iskolai oktatásban és a közéletben. Ezért a magyar nyelv a gyors presztízsvesztés és az elégedetlenségek miatt másodrendű szerepet kezdett betölteni a szlovén mögött. „A kétnyelvű oktatás pedig fokozatosan a nemzeti türelmetlenség és a két nép közötti konfliktusok melegágyává lett. A testvériség és egység, valamint a nemzetek közötti békés egymás mellett élés eszméje pedig ennek ellenkezőjébe csapott át” – fogalmazott a cikk.

A szlovén szülők részéről olyan fenyegetőzés is elhangzott, hogy gyermekeik leterheltsége és a szlovén iskolák általános követelményszintje alatti eredményei miatt a tanulókat inkább elviszik a kétnyelvű intézményekből és a környékbeli szlovén iskolákba íratják őket.

A hetvenes években már nem dúltak viták a kétnyelvű oktatás körül, és nem javult az oktatás színvonala a kétnyelvű iskolákban.