-
szigetva: @mederi: Szerintem inkább olvass, mint írj.2019. 12. 09, 21:07 Intelligens tervezés: az ősnyelv
-
Orsós: @Sátánka: Ha már címkékről beszélünk, beszéljük meg alaposan. Szerinted Jézus - most ne vi...2019. 12. 09, 20:18 Ingyenes külföldi nyelvtanfolyamok:...
-
Orsós: @aphelion: "Hát ez pont hogy ki tudja fejezi azt, hogy a megfordulások előtt történt az új...2019. 12. 09, 20:11 Időszerű kérdések: jelen, múlt, jövő
-
Orsós: @aphelion: Megvan nekem a Balassi összes, amiben emlékeim szerint olyan dokumentum is van,...2019. 12. 09, 20:03 Időszerű kérdések: jelen, múlt, jövő
-
Orsós: @aphelion: Megvan nekem a Balassi összes, amiben emlékeim szerint olyan dokumentum is van,...2019. 12. 09, 20:03 Időszerű kérdések: jelen, múlt, jövő
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Áttörést jelenthet a rákgyógyászatban a Cambridge-i Egyetem kutatóinak felfedezése, akik az emberi sejtekben négyes DNS-spirált mutattak ki.
A nagy jelentőségű eredményről a Nature Chemistry legújabb számában jelent meg tanulmány. Hatvan éve, 1953 februárjában számolt be két cambridge-i kutató, James Watson és Francis Crick a kettős DNS-spirál felfedezéséről. Laboratóriumi kísérletek során már korábban is sikerült mesterségesen előállítani négyes DNS-spirált, ám ezt inkább furcsaságnak, mintsem a természetben előforduló képződménynek tekintették – olvasható a tanulmányt ismertető ScienceDaily című tudományos hírportálon.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A Cambridge-i Egyetem Kémiai Intézetének kutatói Shankar Balasubramian professzor vezetésével egy évtizedig vadásztak a természetben előforduló négyes spirálra, amelyet végül az előzőleg kifejlesztett fluoreszkáló antitestek segítségével sikerült emberi tumorsejtekben kimutatni. Azt is bebizonyították, hogy a négyes spirál a DNS azon részein képződik, ahol sok a guanin (a DNS-t alkotó alapegységek, a nukleotidok egyike), ennek folytán a szerkezetet G-kvadruplexnek nevezték el. A kutatóknak ráadásul sikerült egyértelműen kimutatniuk az összefüggést a négyes spirálok koncentrációja és a DNS-replikáció (vagy reduplikáció), a genetikai anyag osztódás előtti megduplázódása között.
Az onkogén olyan gén, amely arra serkenti a sejteket, hogy tumorsejtekké váljanak.
„A G-kvadruplex mennyisége viszonylag állandó a sejtekben azok különböző osztódási ciklusai alatt, szignifikáns növekedés csupán a replikáció fázisában figyelhető meg” – magyarázta Giulia Biffi, a tanulmány vezető szerzője. A kutató kitért arra is, hogy az onkogénekben felgyorsuló DNS-replikációs ráta a kvadruplex szerkezetek aktivitását is növeli.
A vizsgálatok azt is alátámasztották, hogy ha a kvadruplex DNS-t sikerül szintetikus molekulákkal „csapdába ejteni”, akkor megállítható a zabolázatlan sejtosztódás. Ugyancsak bebizonyosodott, hogy a magasabb kvadruplex DNS-tartalommal rendelkező szuperaktív gének védtelenebbek a külső behatásokkal szemben.
„A jelenleg alkalmazott rákterápiák közül is sok a DNS-t veszi célba, de eközben nem egészen világos, hogy milyen szabályok szerint működnek. Sokszor azt sem tudjuk, hogy a genom melyik pontján fejtik ki a hatásukat. A kvadruplex DNS viszont a sejtburjánzás szelektív blokkolásában játszhat kulcsszerepet” – vélekedett Balasubramian professzor.