A Beatrice idén ünnepli 35. születésnapját. Valójában már 1978 előtt is létezett egy Beatrice nevű együttes: 1969-ban alakult leányzenekarként, majd folyamatosan átalakult. Ebből a korszakukból a leghíresebb daluk a Gyere kislány, gyere, melyet néhány éve a Bëlga is feldolgozott.

1977-ben az első Beatrice feloszlott, 1978-ban pedig egy teljesen más együttes alakult ugyanezen a néven. Szakítottak a popzenével, és rockzenét kezdtek játszani. Elsősorban a kallódó fiatalok, ahogy akkoriban mondták, a csövesek alkották közönségüket. Bár a zenekart gyakran a punkhoz sorolták, zenéjük távol áll a punktól, a rockzene tradicionális vonultához áll közel – a punkhoz inkább a külsőségek, a lázadás és a leszakadó rétegek képviselete kötötte őket.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A Beatrice, mely ebben a felállásban nem hajhászta úgy a népszerűséget, mint a korábbiban, hamar valóságos sztárrá vált. Bár a Nem nekem tanulsz című dalukkal a KISZ dalpályázatát is megnyerték, a hatalom számára egyre inkább kényelmetlenné váltak, 1981-ben feloszlottak: ekkor született meg a Bikini. Az együttes a rendszerváltás előtt, 1987-ben alakult újjá, ekkor még népszerűbbekké váltak. Hangfelvételeik nagyobb számban csak ekkor jelentek meg. Tündöklésük csupán néhány évig tartott, 1993 után a zenekar ismét átalakult, de mérhető sikert azóta sem tudott elérni: ma már csak nosztalgiából, a régi dalok miatt látogat el nagyobb közönség koncertjeikre.

Az alábbiakban egy Beatrice-klasszikust, a Nagyvárosi farkast vesszük górcső alá. A felvétel 1979-ben készült a Magyar Rádióban: ekkor egy teljes lemeznyi anyagot rögzítettek, de a lemez nem jelenhetett meg. Csupán a rendszerváltás után kerültek elő az archívumból, 1993-ban adták ki őket.

Egyszer volt, hol nem volt,
még a külvárosi tengeren is túl.
Volt egyszer egy farkaskölyök,
hallgasd meg történetét!
Elunta a szülei meséjét,
a meddő vitatkozást.
Elszökött otthonról végleg,
hogy elkezdjen egy új mesét. Mesét?

Elment a városba, metróra szállt
kutyába sem vették!
Az aluljáróban kergette a sintér
kutyának nézték.
Jó pénzért elmehetett volna
ugatni egy ház körül.
Rákapott az italra
és úgy érezte szabadon él!

Nem értem, miért...
Úgy érezte szabadon él...
Jóra nevelték...
Úgy érezte szabadon él...

Elment a városba metróra szállt,
kutyába sem vették!
Az aluljáróban kergette a sintér
Kutyának nézték
Jó pénzért elmehetett volna
Ugatni vau-vau-vau!
Rákapott az italra
és úgy érezte szabadon él!
Nem értem, miért!

Úgy érezte szabadon él...
Jóra nevelték...
Úgy érezte szabadon él...
Nem értem, miért!

A szövegről azonnal feltűnhet, hogy több irodalmi tradíciót követ: a farkas-kutya szembeállítás, a mesei forma, sőt, a tradicionális mese modernizálása is bevett irodalmi fogásnak mondható.

A farkas és a kutya biológiailag a mai napig egy fajhoz tartozik, egymással szaporodni is képes. Míg azonban a farkas vadállat, a kutya az emberhez kötődik: nem csupán háziasítható, de fenn sem tud maradni az ember nélkül: a gazdátlan kutya is csak az ember környezetében képes táplálékhoz jutni. Mindez alkalmassá teszi őket arra, hogy a költészetben a szabadságot, illetve a szolgaságot jelenítsék meg, mint Petőfi verspárjában:

A kutyák dala	A farkasok dala
Süvölt a zivatar A felhős ég alatt; A tél iker fia, Eső és hó szakad.	Süvölt a zivatar A felhős ég alatt, A tél iker fia, Eső és hó szakad.
Mi gondunk rá? mienk A konyha szöglete. Kegyelmes jó urunk Helyheztetett ide.	Kietlen pusztaság Ez, amelyben lakunk; Nincs egy bokor se', hol Meghúzhatnók magunk.
S gondunk ételre sincs. Ha gazdánk jóllakék, Marad még asztalán, S mienk a maradék.	Itt kívül a hideg, Az éhség ott belül, E kettős üldözőnk Kinoz kegyetlenül;
Az ostor, az igaz, Hogy pattog némelykor, És pattogása fáj, No de: ebcsont beforr.	S amott a harmadik: A töltött fegyverek. A fehér hóra le Piros vérünk csepeg.
S harag multán urunk Ismét magához int, S mi nyaljuk boldogan Kegyelmes lábait!	Fázunk és éhezünk S átlőve oldalunk, Részünk minden nyomor... De szabadok vagyunk!

A Beatrice farkaskölyke már saját falkájában sem tud a szabályokhoz igazodni, ezért indul el, ám mindenhol kutyaként próbálják kezelni. A „kutyába se vették” a jól ismert szólást idézi fel, a „kutyának nézték” viszont a sintérhez való viszonyát fejezi ki. Szintén a kutyaszimbolikához kapcsolódik az „ugatni”: ez már kissé rejtélyesebb. A köznyelvben az ugat ’beszél, pofázik’ jelentésben használatos, így ez azt sugallná, hogy a főszereplőt valamilyen beszéddel kapcsolatos tevékenységre próbálták rávenni. Az „ugatni egy ház körül” azonban inkább azt sugallja, hogy valamiféle őrző-védő feladatot bíztak volna rá. A szöveg többi része viszont egyik lehetőséget sem erősíti meg.

Csehszlovák farkaskutya: a farkas és a német juhász kereszteződése
(Forrás: Wikimedia Commons / Margo-CzW)

A dal indítása meseszerű, ez nyelvi elemekben is megnyilvánul: az „egyszer volt, hol nem volt” klasszikus mesekezdő fordulat, de a „külvárosi tengeren is túl” is a hagyományos „Óperenciás-tengeren is túl” fordulatot idézi. A szöveg előrehaladtával azonban a meseszerű elemek elkopnak: míg egy tipikus mesehős győzedelmeskedik, vagy legalább dicsőségesen, magasztosan bukik el, a dal főhősének ez sem adódik meg. A szöveg nyelvi meseszerűsége is fokozatosan eltűnik: előbb nem meseszerű képes beszéd váltja fel, az alkoholproblémára való utalás viszont már teljesen hétköznapi, minden költőiségtől mentes.

A dal refrénje is figyelemre méltó. A történetet elmesélő szólóénekes a mindentudó elbeszélő szerepében lép fel, ám a refrénben ezt a szerepet elveszíti, hiszen maga mondja ki: „nem értem, miért”. Erre azonban a háttérénekesek felől hangzik el egyfajta válasz: „úgy érezte, szabadon él” – ez azonban nem más, mint az elbeszélő által már elmondott tény. A refrén második felhangzásakor viszont megcserélődnek a sorok, a dal végkicsengése is is egy megválaszolatlan kérdés: miért érzi úgy valaki, hogy az alkohol teszi szabaddá.

Erre a kérdésre a dalból nem kaphatunk választ, és ha megvizsgáljuk azokat a valós történeteket, amelyekre illik a dal szövege, akkor sem lesz könnyű a közvetlen okot megneveznünk. Egyben biztosak lehetünk: az alkoholban akkor keressük a szabadságot, ha az alkoholon kívül nem találjuk meg. A dal születésének idejében pedig nem volt.

Források

Beatrice a Wikipédián

Nagy Feró a Wikipédián

A Beatrice honlapja

Nagy Feró honlapja