nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • lap: @El Vaquero: Szeretném lezárni egy barátságos öleléssel ezt a diszkussziót... :) Nem tudom...
    2017. 10. 20, 06:57  Könnyű kis igécskék
  • El Vaquero: @lap: ja, jó, akkor nem kérdezgetem tovább feleslegesen. Szerintem általánosságban is jó a...
    2017. 10. 20, 04:49  Könnyű kis igécskék
  • lap: @El Vaquero: Nem volt énnékem bajom a kiss-szel/huggal. Hanem azt mondom, hogy a *give a k...
    2017. 10. 19, 18:29  Könnyű kis igécskék
  • El Vaquero: @lap: Ha a kiss/hug nem jó, akkor milyen példamondattal kérdezzem? Ez még nagyon kicsi min...
    2017. 10. 19, 17:27  Könnyű kis igécskék
  • lap: @El Vaquero: Micsoda kádszéli stílus... díjazom. És mint alant is említem, még a kiss és a...
    2017. 10. 19, 05:04  Könnyű kis igécskék
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Képzeld el
Petőfi és John Lennon egyesül e szent napon

Néhány évvel ezelőtt a Pamut elnevezésű formáció egy forradalmi ötlettől vezérelve felénekelte Petőfi egy versét John Lennon „Imagine” című számának dallamára.

Molnár Cecília Sarolta | 2012. március 15.
|  

Adott két, széles körben ismert kulturális termék, amelyek nemcsak térben és időben állnak nagyon messze egymástól, de ráadásul más nyelven, más kultúrkörben is íródtak. Az egyik szöveg Petőfi Sándor Egy gondolat bánt engemet... című és kezdetű verse, ami 1846 decemberében keletkezett Pesten. A másik pedig John Lennon Imagine című és kezdetű dala, ami 1971-ben jelent meg az USA-ban (és később Európában is) az azonos című albumon. Hogy mi dolga ennek a két szövegnek egymással?

Ez a kérdés valószínűleg nem sok emberben merült fel egészen 2010. március idusáig. Ekkor került ugyanis fel az internetre a Pamut nevezetű – valószínűleg csupán alkalmi – formáció dala, amelyben összeházasították Petőfit John Lennonnal. A dal címe Képzeldel (így egyben írva), ami azonos az angol szám címének magyarításával: imagine – ’képzeld el’. A cím és a dallam tehát Lennoné, a dalszöveg azonban Petőfié. Hallgassuk meg!

Hogy milyen ötlet vezérelte a készítőket, amikor pont ezt a két verset és dallamot párosították össze, utólag már igen nehéz lenne kideríteni. Az alábbiakban természetesen abból fogunk kiindulni, hogy nem a vak véletlen, és nem is csupán az a szempont, hogy a Petőfi-vers szövege nagyobb nyelvtörők nélkül kiénekelhető legyen. Az eredmény mindenesetre igen bizarr hatású: nem tudjuk pontosan, mennyire kell ezt az egészet komolyan venni.

Ha a szöveget és a dallamot nézzük, azt gondolhatjuk, hogy teljesen komoly a dolog: a szöveg – amely valójában csak egy részlet Petőfi költeményéből – gyakorlatilag változatlan, és a dallam is az eredeti, bár a hangszerelés új. Az már más kérdés, hogy a dallam és a szöveg hogyan hatnak egymásra. Az összhatás minimum meglepő, de akár mondhatjuk komikusnak is. A videoklip azonban teljesen egyértelműen ironikussá teszi az egész vállalkozást. – Legalábbis első látásra, első hallgatásra.

De induljunk ki abból, hogy Petőfi szövege és Lennon dallama nem véletlenül, és nem csupán a poén kedvéért került egymás mellé. Első látásra is egyértelműnek tűnik, hogy a kapcsolatot a címben és a kezdősorban kell elkezdenünk keresni. Imagine, azaz ’képzeld el’, illetve Egy gondolat bánt engemet. Mind a két kezdet kijelöli az alaphelyzetet: elképzelésekről, feltevésekről, gondolatkísérletekről fogunk hallani. Ahhoz azonban, hogy megértsük, hogy ezeknek a gondolatkísérleteknek mi közük van egymáshoz, meg kell ismerkednünk Lennon dalának a szövegével is.

John Lennon: Imagine  
Imagine there's no heaven Képzeld el, hogy nincs mennyország
It's easy if you try Könnyen megy, ha megpróbálod
No hell below us Nincs pokol sem alattunk
Above us only sky Fölöttünk meg csak az ég
Imagine all the people living for today Képzeld el az embereket, hogy csak a mának élnek
 
Imagine there's no countries Képzeld el, hogy nincsenek országok
It isn't hard to do Ezt sem nehéz megtenni
Nothing to kill or die for Nincs semmi, amiért gyilkolnánk vagy meghalnánk
And no religion too És vallás sincsen
Imagine all the people living life in peace Képzeld el az embereket, ahogy békében élnek
 
You, you may say Mondhatod rám azt, hogy
I'm a dreamer, but I'm not the only one ámodozó vagyok, de nem én vagyok az egyetlen
I hope some day you'll join us Remélem, egy napon majd te is beállsz közénk
And the world will be as one És a világ egyesül
 
Imagine no possessions Képzeld el, hogy nincs magántulajdon
I wonder if you can Csodálnám, ha menne
No need for greed or hunger Nincs szükség kapzsiságra vagy éhezésre
A brotherhood of man Ez a testvériség
Imagine all the people sharing all the world Képzeld el az embereket, ahogy megosztják egymással a világot
 
You, you may say Mondhatod rám azt, hogy
I'm a dreamer, but I'm not the only one ámodozó vagyok, de nem én vagyok az egyetlen
I hope some day you'll join us Remélem, egy napon majd te is beállsz közénk
And the world will live as one És a világ egységként fog élni

Lennon utópisztikus dalában egy olyan világot képzel és képzeltet el velünk a lírai alany, amelyben a mostani társadalom alapvető berendezkedése változna meg: nem lenne vallás, nem lennének az embereket egymás ellen vezérlő célok, nem lenne háború, nem lenne magántulajdon. És ha mindez megvalósulna, akkor eljönne egy boldogabb, békésebb világ. Lennon dala azt képviseli, hogy az új világ eljövetele alapvetően mentális, gondolkodásbeli változásokon múlik. Azaz az egyénnek csak a gondolkodását kell megváltoztatnia. És ha ez megtörténik, akkor elérkezik az általa brotherhoodnak (’testvériség’) nevezett állapot, a világbéke. Lennon Imagine című dala ennek az eszmének vált az ikonjává. A dallam azonnal felidézi ezeket az eszméket. De mi köze mindennek Petőfi gondolataihoz?

Petőfi lírai beszélője is egyfajta utópikus képet tár elénk; és ez nagyon fontos kapcsolatot teremt a két szöveg között. Nála a világszabadságnak nevezett állapot elérése a cél. Ő azonban nem tanácsokat ad ahhoz, hogyan lehet ezt az utópiát megvalósítani, hanem inkább a saját sorsán aggódik. Részese akar lenni a világszabadságért indított harcnak, és ha kell, ebbe a harcba szeretne belehalni. Ezért fohászkodik Istenhez, hogy úgy alakítsa sorsát, hogy a szent célú harcban eshessen el.

Imagine...
Imagine...

Ezen a ponton már könnyen észrevehetjük, hogy a nyilvánvaló kapcsolódások ellenére bizonyos dolgokban Petőfi és Lennon szövege radikálisan ellentmond egymásnak. Először is, Petőfi szövege egy fohász: a szövegben a lírai én Istenhez könyörög; Lennon beszélője arra bíztat, képzeljünk el egy mennyország nélküli világot. Másodszor, Petőfi beszélője a saját sorsával kapcsolatos elképzeléseket, kételyeket tár elénk; ezzel szemben Lennon szövegében egy mindent tudó, nekünk tanácsokat adó beszélő szólal meg. Harmadszor, Petőfi beszélője azért fohászkodik, hogy az általa szentnek tartott célért halhasson meg; Lennon szövegének azonban pont az az egyik leglényegesebb pontja, hogy képzeljünk el egy olyan világot, amelyben nincsenek olyan célok, amelyekért embereket ölnénk vagy meghalnánk értük.

És ezzel el is érkeztünk a legfőbb ellentmondáshoz. Lennon beszélője békés szemlélődésre, mentális átalakulásra szólít minket, Petőfié pedig tevőleges cselekvésre, harcra. És bár mindketten utópisztikus képekben festik le az új, jobb világot, Lennonnál ennek az elérése a harcok abbahagyásán keresztül valósulhat meg, míg Petőfinél éppen a megtisztító harcokon át.

Ördögűző békejel
Ördögűző békejel
(Forrás: Wikimedia Commons / CarbonNYC (David Goehring) / CC BY-SA 2.0)

Petőfi kontextusából szemlélve azonnal feltűnhet, hogy Lennon szövege milyen feltűnően nem beszél a szabadságról. Valójában Lennon beszélője számára a szabadság adott, megkérdőjelezhetetlen érték, valóság. Petőfi beszélője számára azonban a szabadság csak elérendő cél, vágyálom. Ennek ellenére mégis azt kell mondanunk, hogy mindketten szabadságharcosok. Petőfi beszélője az egyéni és társadalmi szabadságért, a külső kötöttségek, az elnyomás ellen harcol. Lennoné pedig a mentális szabadságért: szerinte ha megszabadulunk azoktól a téves koncepcióktól, amelyek a fejünkben vannak (menny és pokol, magántulajdon stb.), akkor jön el az igazi szabadság és a béke.

Teljesen világos, hogy Petőfi lírai alanyának a harca megelőzi Lennon lírai alanyának a harcát. (Szegény, biztos tiltakozna ez ellen a „harcos” megfogalmazás ellen.) Az is világos, hogy mindketten csupán elméletben gondolkodnak, utópiát építenek.

Minden esetre, ha egy pillanatra úgy képzeljük, hogy mégis van mennyország (vagy pokol), és e két művész találkozna ott, biztos volna miről beszélgetniük, és szinte biztos, hogy sokat vitáznának – szabadságról, szerelemről, e kettő viszonyáról. Talán fanyar mosollyal nyugtáznák, hogy kinek mi jött össze az életben. Petőfi keserűen elismerhetné, hogy a sors iróniája, hogy valóban (jó eséllyel) a harctéren sikerült elesnie, csak épp a szent világszabadság nem valósult meg ettől. Lennon pedig titokzatos mosollyal elmesélhetné, hogy paradox módon őneki az összejött, hogy a béke egyik szimbólumává váljon, de ezt részben azon az áron érte el, hogy erőszakosan meggyilkolták.

A Pamut-féle mix pedig azért nagyon érdekes, mert ebből a túlvilági beszélgetésből ad nekünk ízelítőt. Egyszerre mutatja meg nekünk a két koncepció közötti hasonlóságokat, és utal a kibékíthetetlen ellentétre. És mindezt persze – főleg a videoklip eszközeinek segítségével – egy hatalmas idézőjelbe is teszi.

Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet...

Egy gondolat bánt engemet:
Ágyban, párnák közt halni meg!
Lassan hervadni el, mint a virág,
Amelyen titkos féreg foga rág;
Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál,
Mely elhagyott, üres szobában áll.
Ne ily halált adj, istenem,
Ne ily halált adj énnekem!
Legyek fa, melyen villám fut keresztül,
Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül;
Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe
Eget-földet rázó mennydörgés dönt le... –
Ha majd minden rabszolga-nép
Jármát megunva síkra lép
Pirosló arccal és piros zászlókkal
És a zászlókon eme szent jelszóval:
„Világszabadság!”
S ezt elharsogják,
Elharsogják kelettől nyúgatig,
S a zsarnokság velök megütközik:
Ott essem el én,
A harc mezején,
Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül,
S ha ajkam örömteli végszava zendül,
Hadd nyelje el azt az acéli zörej,
A trombita hangja, az ágyudörej,
S holttestemen át
Fújó paripák
Száguldjanak a kivivott diadalra,
S ott hagyjanak engemet összetiporva. –
Ott szedjék össze elszórt csontomat,
Ha jön majd a nagy temetési nap,
Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével
És fátyolos zászlók kiséretével
A hősöket egy közös sírnak adják,
Kik érted haltak, szent világszabadság!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 helci 2014. március 15. 13:49

Aki nem tud írni, vajon miért erőlteti?

1 tenegri 2012. március 15. 12:14

Nekem kifejezetten tetszett az összepárosítás.

Információ
X