-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azt nem veszed észre, hogy a "sok" egy főnévi csoporton belüli determi...2024. 02. 22, 17:55 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Szabad-e zsidózni, és milyen fényképezőgépet képes még egy koreai is használni?
Fontos és bonyolult témáról közölt világos és izgalmas cikket a Magyar Narancs Cseresnyési László tollából. A „zsidózás” kapcsán azt fenyegeti, hogy mitől lesz sértő egy-egy szó.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Kétségtelen, hogy vannak szavaink, amelyek eleve sértőek, a zsidókra vonatkozók közül a magyarban ilyen például a bibsi. Más szavak semlegesek, mint például a magyarban a zsidó. Ezeken kívül vannak olyan „szépítő kifejezések”, amelyek körülményeskedésükkel igyekeznek jelezni, hogy semmiképpen sem sértőnek szánják őket: zsidó emberek, zsidó származású személy vagy az egyébként szakszóként használatos izraelita (vagy a nyest szerkesztőjének személyes kedvence, a mára már elavult mózesvallású).
Azt azonban, hogy egy adott helyzetben egy szó mennyire sértő, nem a szó általános stílusértéke dönti el, hanem a használati módja. Nem csupán a semleges stílusértékű szavak használhatóak negatív vagy kifejezetten pozitív értelemben, hanem a pejoratív kifejezések is elveszthetik élüket, és a pozitív, udvarias kifejezések is használhatóak gúnyosan. Miközben természetes, hogy jobb helyeken kerülik az egyértelműen sértő kifejezések használatát, a sértéseket ezek tiltásával nem lehet megkerülni: az oroszban például egy Zsirinovszkij interjú nyomán a сын юриста ([szin juriszta], szó szerint ’jogász fia’) kifejezést használják burkolt zsidózásra.
A cikk számos további példát tartalmaz, így például kiderül belőle az is, mi köze van a japánok szerint az egyszerűen használható digiális fényképezőgépeknek a koreaiakhoz.