nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mire jó, hogy vérfagyasztó a sikoly?

A sikítás éppen azért jó, mert teljesen elkülönül a többi hangtól. Így az agyunknak nemcsak a hallókérge reagál rá, hanem az érzelmeket kezelő központ is.

nyest.hu | 2015. július 23.
|  

A sikításnak nagyon fontos szerepe van: figyelmezteti a többieket a veszélyre, a baba visítása emlékezteti a szülőket a porontyok szükségleteire. Egy zajos világban, amelyben viharokat, szirénákat, diszkókat kell túlharsogni, nagyon fontos, hogy olyan legyen a sikolyunk, hogy tényleg túlélhessünk. Egy új, a Current Biology című szaklapban megjelent tanulmány szerint a sikoly hangjára nem csupán az agyunk hallókérge aktiválódik, hanem a félelmet szabályozó agyterületek is. A kutatásról az IflScience-en is olvasható egy ismertető.

Az emberek általában úgy érzékelik, hogy a sikoly hangos és nagy hangmagasságú. Ugyanakkor rengeteg hangos és magas hanggal, zajjal vagyunk körülvéve, tehát ha azt akarjuk, hogy a sikoly valóban hasznos kommunikációs eszköz legyen, akkor szükség van még valamire.

David Poeppel, a New York University kutatója és munkatársai a YouTube-ról származó hangfelvételekkel, népszerű filmekkel és önkéntesek sikolyfelvételeivel dolgoztak. Amikor a sikolyok hatásait vizsgálták, az derült ki, hogy ezek a hangok sok olyan akusztikus információt feldolgozó agyterületet aktiválnak, amelyekről azt gondolták, hogy a kommunikációban nem játszanak fontos szerepet. Sem az éneklés, sem pedig a beszéd nem foglalja el a hangfeldolgozásnak ezt a területét. A szirénák és a riasztók hangja ugyanakkor ezt, a sikítást feldolgozó területet aktiválja.

A sikoly – Edvard Munch (1863–1944)
A sikoly – Edvard Munch (1863–1944)
(Forrás: Wikimedia Commons)

Mi okozza a félelemérzetet ezeknek a hangoknak a meghallásakor? – A vizsgálatok azt mutatják, hogy ez a hang úgynevezett érdességével áll összefüggésben. A hang érdessége attól függ, hogy a hangerő milyen gyorsan váltakozik. A sikolynál és a szirénák esetében ez az érték igen magas: azaz nagyon gyorsan váltakozik a hangerő. Míg a sikítás esetében az érdesség 30–150 Hz, addig a normál beszédben 4–5 Hz.

A kísérletből az is kiderült, hogy minél érdesebb egy hang, annál nagyobb félelemérzetet kelt. A résztvevőknek, akik a sikolyokat hallották az agyi aktivitása aszerint változott, hogy milyen volt a hang érdessége. Minél nagyobb volt ez az érték, annál inkább aktiválódott az alanyok amigdalája, az agynak az a központja, amely az érzelmekért és veszély kezeléséért felelős.

Forrás

Scientists Figure Out Why Human Screams Are So Bloodcurdling

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
18 azigazsaagfeelmeshrugaja 2015. július 23. 22:33

se a félelem mire jó.

az ijedtség jó valamire.

mert ha félelem nincs, akkor csak az ijedtség térít észhez.

vagy fordítva.

17 azigazsaagfeelmeshrugaja 2015. július 23. 22:28

mire jó?

a citromban a vitamin.

a lóban a citrom.

.

de nem a fagyasztott vér, drakula

se a sikoly íze, te megvezetett

16 korhely 2015. július 23. 15:41

@korhely: Ja, látom, a cikkíró közben már kifejtette.

15 korhely 2015. július 23. 15:30

@Sultanus Constantinus: " nem a hangerő váltakozik, hanem valamiféle periodikus hangösszetevő rezgésszáma"

Ezt miből gondolod? A cikk azt írja, h. "nagyon gyorsan váltakozik a hangerő". Ez nem értelmetlen. Azt jelenti, h. az eredő hanghullám amplitúdója rövid periódusidővel változik.

Természetesen, ez elképzelhető a különböző rezgésszámú hanghullám-összetevők interferenciájaként is, de a cikk csak a végeredményként jelentkező, szapora hangerőváltozásról ír.

14 tamsa 2015. július 23. 14:34

@Sultanus Constantinus: pont ez az hogy bár a cikk a linkelt IFLS bejegyzés fordítása, szakmailag/fogalmilag viszonylag rendben van. eg ymezei olvasónak elég ez a szint, akit meg mélységeiben érdekel, az a szintén belinkelt eredeti tanulmányt is elolvashatja. itt asszem fölösleges belemenni hogy "modulation power spectrum"-ot használtak a hangok jellemzésére ami a frekvencia, hangerő és időmodulációját a hangoknak egyszerre jeleníti meg és teszi vizsgálhatóvá. épp elég ha leírják hogy a sikolyok olyan hangerő változás mintázattal rendelkeznek amit az egyszeri halandó érdességnek érzékel és ez az ami bizgeti az agyukban a félelemközpontot. szóval lehet hogy te (és akár mások) félreérthették a cikket, de egy kis utánajárással ezek tisztázhatók, ahelyett hogy jössz azzal hogy a férfiak nem tudnak sikoltani... ettől valóban nem lesz előrébb senki, de ha a későbbi kommenteidben szereplő kritizálás helyett rákérdezel arra ami nem tiszta akkor valszeg akad olyan aki örömmel elmagyarázza.

13 Sultanus Constantinus 2015. július 23. 14:20

@tamsa: Lehetőleg olyanokat kérjenek akkor fel a cikkek megírására, akik értenek is témához, és ne félrevezető hülyeségeket fordítsanak le "brit tudósos" angol cikkekből. Mert egymás szidása és kritizálása ezen az oldalon nagyon megy, de ettől senki nem lesz előrébb.

12 tamsa 2015. július 23. 14:15

@Sultanus Constantinus: A gége (és úgy általában a hangképző szervek) felépítése a férfiak és nők közt megegyezik, méretbeli és elhelyezkedésbeli különbségek vannak az ivari kétalakúságnak köszönhetően. a férfiak gégéje nagyobb és alacsonyabban helyezkedik el, ettől öblösebbnek hat a hang, a hangszalagok hosszabbak, vastagabbak, ettől mélyebb a hang (mert némileg lomhábban rezegnek hangképzés közben). de a férfiak is képesek a hangszalagok aktív megfeszítésével magasabb frekvenciákat kiadni, így alapvetően hibás az a feltevésed hogy a férfiak többsége nem tud sikoltani.

másrészről az hogy a sikoly = magas frekvenciás hang erős csúsztatás, egyrészt mi az hogy magas, másrészt, tudunk egy magas C-t kiénekelni az mégsem lesz sikoltás. a sikoly egy nemverbális, vokális érzelemkifejezés, jellegzetes frekvencia és hossztartományban mozog, plusz gyakoriak benne a zajos, érdes részek, az ijedtséghez és félelemhez kapcsolható, és (hasonlóan a nevetéshez) feltehetően a főemlősök vészjelző sikításaihoz kapcsolható evolúciósan.

az hogy a hangnak nincs érdessége megint nettó baromság (hogy a szavaiddal éljek), csak itt némi kavart okoz hogy a magyar hang az a fizikai jelenséget (sound) és ember vagy állat által kibocsátott hangot (voice) is jelenthet. itt értelemszerűen a voice-ról van szó ami igen komplex jelenség és leírható szubjektív (hangmagasság, hangszín, stb) és objektív, mérhető paraméterekkel (alapfrekvencia, formánsok, jel-zaj arány stb).

a cikkben említett érdesség elsősorban a hangszalagok rezgéseinek szabálytalanságaiból, annak hirtelen megváltozásából adódik ami többek közt mérhető a hangerő változásának sebességével, de lehet mérni pl a hangszalagok nyílás-csukódás ciklusainak varianciáját is. ezek a mérőszámok mondanak valamit a szubjektív érdességéről a hangnak, aminek a vizsgálat alapján nagy jelentősége van a sikolyok kommunikatív szerepében.

röviden, tömören, mielőtt sarkos kijelentéseket teszel nézz kicsit utána jobban a dolog tudományos hátterének (és lehetőleg ne a magyar wikipédián, hamár...) 8)

11 Sultanus Constantinus 2015. július 23. 14:08

@korhely: A "hangerő váltakozása" akkor is szakszerűtlen, mert nem a hangerő váltakozik, hanem valamiféle periodikus hangösszetevő rezgésszáma. A cikkbeli megfogalmazásnak tehát semmi értelme nincs a számomra.

10 korhely 2015. július 23. 13:53

@Sultanus Constantinus,

Periodikus változásokat, így a hangerőét is, ki lehet fejezni Hz-ben.

9 Sultanus Constantinus 2015. július 23. 12:40

Már megint mindenki átesik a ló túloldalára. Én általánosságban beszéltem, hogy nem igazán jellemző, hogy a férfiak tudnak sikoltozni. De ha ti nap mint nap találkoztok sikítozó férfiakkal, akkor legyen igazatok. Azt is hozzátettem, hogy tekintsünk el a különleges tehetségektől. A valós életből induljatok már ki végre egyszer, ne a tudományos elefántcsonttoronyból, ahol még arra is forrás kell, hogy az ég kék színű és a víz folyékony, mert az nem elég, hogy mindenki látja.

A kommentekben mindenki megköveteli a tudományosságot, amikor a cikkek meg igénytelen, bulvárstílusban íródnak, vagy akkor ez most hogy van? De akkor fordítsuk komolyra a szót.

"A vizsgálatok azt mutatják, hogy ez a hang úgynevezett érdességével áll összefüggésben."

Baromság. Egy hangnak nincs érdessége. Magassága (rezgésszáma) van és hangszíne van legfeljebb, amelyet az összeteveők frekvenciái határoznak meg.

"A hang érdessége attól függ, hogy a hangerő milyen gyorsan váltakozik."

Megint baromság. Nem a hangerő váltakozik, hanem valószínűleg a rezgésszámra utalnak, mivel azt mérik Hz-ben, a hangerő mértékegysége pedig a dB.

hu.wikipedia.org/wiki/Hang

Vagyis a cikk csak annyira tudománytalan és igénytelen, mint az én hozzászólásaim...

8 Avatar 2015. július 23. 11:45

@Sultanus Constantinus:

www.youtube.com/watch?v=6-hr1t8UgXE

És még egy halom másik példát is találsz a hasonló videók között.

7 Fejes László (nyest.hu) 2015. július 23. 11:15

@nadivereb:

Hagyjad, a múltkor is az volt a baj, hogy komolyan vettük, amit ő csak úgy reflexből odakommentelt. Inkább olvasd a blogposztjait, azokat állítólag végig szokta gondolni, mielőtt leírja őket.

6 nadivereb 2015. július 23. 11:04

@Sultanus Constantinus: De erre van valami forrásod is, vagy csak a privát véleményed osztod meg? Én például férfi vagyok, kb. átlagos mélységű hanggal (szerintem), de tudok sikítani. Nem szoktam, nem jellemző rám, de tudok.

5 Sultanus Constantinus 2015. július 23. 10:53

@szigetva: "Ha a férfiak és a nők hangja közt ilyen kategorikus különbség lenne, akkor hang alapján lebuktathatnál egy transzvesztitát."

Általában nincs is túl hiteles női hangjuk, pl. Dana Internationalnál is lehet hallani, hogy férfi (volt) eredetileg. Nem is csak a hangmagasság számít, hanem szerintem bizonyos összetevők frekvenciája, ami alapján az ember képes megkülönböztetni a férfihangot a nőitől. Mert pl. egy mély női hangot is meg tudsz különböztetni egy viszonylag magas férfihangtól valamelyik összetevője alapján. (Persze nyilván ezt sem lehet túláltalánosítani, pl. amikor Gaby Spanicot hallottam először énekelni, hirtelen nem tudtam volna megmondani, hogy férfi vagy nő énekel-e, de ha az ember kicsit jobban odafigyel, akkor azért hallatszik, hogy egy nagyon mély hangú nő.)

Mindenesetre a férfiakra nem jellemző, hogy sikítoznának.

4 szigetva 2015. július 23. 10:37

@Sultanus Constantinus: Ugyanmár. Átlagban egy férfi hang alacsonyabb, mint egy női, de átlagban pl. a férfiak testileg magasabbak, mégis vannak egész csapatnyi női kosárlabdázók. Ha a férfiak és a nők hangja közt ilyen kategorikus különbség lenne, akkor hang alapján lebuktathatnál egy transzvesztitát.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X