nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Minél gyorsabb egy nyelv, annál kevesebbet mond

Egy új tanulmány szerint negatív összefüggés van a beszélt nyelvek sebessége és információtartalma között. Minél gyorsabban beszélnek egy nyelvet, annál kevesebb információt hordoz szótagonként.

nyest.hu | 2011. szeptember 9.
|  

Valószínűleg sok embernek feltűnt már, hogy egyes nyelveket sokkal gyorsabban beszélnek, mint másokat. A spanyol például tipikuson egy olyan nyelv, melyet gyakran szoktak hadarni, míg a kínai egy sokkal lassabban beszélt nyelv. A Lyoni Egyetem nyelvészkutatói arra voltak kíváncsiak, hogy vajon az azonos időegységre eső információtartalomban is eltérnek-e a beszélt nyelvek, vagy a gyorsabb beszéd alacsonyabb információtartalmat takar.

A tanulmányban hét nyelvet hasonlítottak össze a kutatók. Ugyanazt a 20 ötmondatos rövid történetet lefordíttatták angolra, olaszra, németre, franciára, spanyolra, mandarin kínaira és japánra, majd felvették a történeteket 6-10 anyanyelvi beszélő előadásában. Az így nyert felvételeket alapján összehasonlították a hét nyelvet szótagszámuk és az előadások sebessége szerint. Referenciaként a vietnámi nyelvet használták nyolcadik nyelvként, mert az szinte teljesen izoláló.

A nyelvészek abból az alapfeltételezésből indultak ki, hogy a beszélt nyelvek sebességéből adódó különbségeket a nyelvek a nagyobb információtartalommal kompenzálják. Tehát, hogy míg a beszélt nyelvek másodpercenkénti szótagszáma között nagy eltérések adódhatnak, addig nagyjából ugyanannyi idő kell egy adott történet előadásához nyelvtől függetlenül. Ezt igazolták az kísérlet eredményei is.

Információsűsűség, szótag/másodperc, infomációs ráta.
Információsűsűség, szótag/másodperc, infomációs ráta.

A leggyorsabban beszélt nyelvnek a japán bizonyult, másodpercenként átlagosan 7,84 szótaggal, míg a leglassabb a kínai volt (5,18 szótag/sec). A hét nyelv nagy eltérést mutatott mind az össz-szótagszám, mind a beszélők másodpercenkénti szótagszáma szerint. A történetek japán változatainak előadásai például majdnem kétszer annyi szótagot tartalmaztak, mint a mandarin szövegek. A történetek előadásainak teljes hossza között azonban már lényegesen kisebbek voltak a különbségek. A japán kivételével mindössze ±10% volt az eltérés a nyelvek között, az angol bizonyult a leghatékonyabbnak az információtartalom maximalizálásában. Nagy másodpercenkénti szótagszáma ellenére a beszélt japán volt a legkevésbé hatékony információtömörítésben. A japán nyelvnél található eltérés arra vezethető vissza, hogy a japánban sokkal kevesebb a lehetséges szótagok száma, mint a többi nyelvben, mert a japán nem engedélyezi a mássalhangzó-torlódást. Ebből adódóan a japán szótagok potenciális információtartalma lényegesen alacsonyabb, mint más nyelveké.

A japán beszéd gyors, mégis lassabban fejezi ki ugyanazt. (Fanyomat, 1855.)
A japán beszéd gyors, mégis lassabban fejezi ki ugyanazt. (Fanyomat, 1855.)

A kutatók azzal zárják megfigyeléseiket, hogy bár tényleg negatív összefüggés van a nyelvek beszélt sebessége és információtartalma között, ez korán sem jelenti azt, hogy a különböző nyelvek információközvetítési rátája nagyjából azonos lenne. A angol nyelv például 30 százalékkal információdúsabbnak bizonyult a tanulmány eredményei szerint a japánnál.

Források:

Eureka Alert: Language speed vs. efficiency: Is faster better?

Time Science: Slow Down! Why Some Languages Sound So Fast

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
51 najahuha 2011. szeptember 11. 17:16

@IdegenNyelvŐr:

Erről van szó.

Legalább láttattad, NEM EGZAKTságról, jobban inkább SZEMLÉLETről beszélhetünk csupán..(legalábbis a fonológia tekintetében)

Nem kívánom összemosni a két dolgot, viszont azt is látni kell, mindettől függetlenül a fonológia és a fonetika NEM MONDHAT ellent egymásnak. Főleg egy holisztikus szemlélet felé tartó nyelvkutatásban nem.

50 IdegenNyelvŐr 2011. szeptember 11. 16:37

@najahuha: Nem tudom, mit szeretnél bizonyítani, én csak arra hívtam fel a figyelmed, hogy ne mosd össze a fonetikát és a fonológiát. Egy hangminta értelemszerűen csak fonetikai bizonyíték lehet, te viszont félhangzókról beszéltél, ami meg fonológiai fogalom. Kézzelfogható bizonyíték a fonológiában nincs, hiszen minden csak megállapodás, analízis kérdése. Ez olyan, mint a matematikában az, hogy minden szám nulladik hatványa egy. Erre sincs bizonyíték, ez csak egy megállapodás. Lehetett volna éppenséggel nulla is...

A linkelt hangmintában a cuidar [kwi-] hangsorral kezdődik, azaz nem kettőshangzó, hanem egy approximáns és egy magánhangzó sorozata van benne. Ha [kui-] hangsorral kezdődne (ami egyébként hallható anyanyelviektől is), akkor beszélhetnék fonetikai értelemben kettőshangzóról. De ettől ez még ugyanannak a /wi/ fonémakapcsolatnak a két létező kiejtésváltozata, fonológiailag nincs különbség köztük. Az meg csak elemzés és érvelés kérdése, hogy fonémikusan /ui/-ként jelöljük, megengedve, hogy az /u/-t realizálhatja az approximáns [w] is az [u] mellett, vagy /wi/-ként jelöljük, hozzátéve, hogy a /w/ realizálódhat [u] -ként is a [w] mellett.

De mivel úgy tudom, a [wi] realizáció a gyakoribb, ezért én fonémikusan is /wi/-ként tartom célszerűnek kezelni, aztán, hogy ezt a legtöbbször approximáns + magánhangzóként realizált hangsort a fonológiában vajon miért érzik helyénvalónak kettőshangzónak tekinteni, az egy másik kérdés.

49 najahuha 2011. szeptember 11. 15:03

@El Mexicano:

Lássuk:

hu.forvo.com/search-es/cuidar/

Ha sikerül egy hangszerkesztőbe raknom, kiderülhet, melyikünk álláspontja közelebbi a valósághoz.

Persze egy adat nem bizonyíték, de valamit jelez.

48 najahuha 2011. szeptember 11. 14:59

@IdegenNyelvŐr:

Egy kiejtés ugyan nem elég bizonyításhoz, de mintha az én álláspontomat igazolná:

hu.forvo.com/search-es/cuidar/

47 IdegenNyelvŐr 2011. szeptember 11. 11:35

@najahuha: "Valódi" kettőshangzóról csak fonetikailag (értsd: artikulációs fonetika) beszélhetünk, ott pedig csak és kizárólag a két magánhangzóból álló kapcsolatot illetheti ez az elnevezés. A fonetika szintjén a félhangzó értelmezhetetlen, hiszen az egy tisztán fonológiai fogalom, a fonológia pedig elvont, kitalált, nem valódi rendszer, így a félhangzót tartalmazó kettőshangzó is csak a fonológia szintjén létezhet, ami miatt nem is lehet valódi, csak elképzelt.

Így a /wi/ fonológiailag felfogható ugyan kettőshangzónak, de fonetikailag a [wi] semmiképpen sem, hiszen a [w] hangot senki sem tartja magánhangzónak.

Ahogy El Mexicano is megjegyezte, a valódi kettőshangzó két tagja nem feltétlenül eltérő zártságú magánhangzó, hiszen a nyelv mozdulhat előre/hátra is (pl. [ʉu]), nem csak fel vagy le. De lehet, hogy egyáltalán nem is mozdul semerre, csak az ajakkerekítés mértéke változik, pl. [ɨʉ].

46 elhe taifin 2011. szeptember 11. 09:25

@elhe taifin: Bocsánat, nem a jelzői, hanem a határozói alakról van szó.

45 elhe taifin 2011. szeptember 11. 09:05

@Nước mắm ngon quá!:

"De ugyanígy néhány szótag elnyelésére is. pl. a su す, shi し szótagokban a magánhangzó néha elmarad."

Ezt hívják magánhangzó-zöngétlenedésnek. (母音の無声化)

44 elhe taifin 2011. szeptember 11. 09:03

@El Mexicano:

"az arigato a portugál obrigado átvétele "

Ez inkább népetimológia :)

Az arigató az "arigatai" melléknév jelzői alakjából (arigataku → arigatau → arigató) származik.

43 El Mexicano 2011. szeptember 11. 08:12

@najahuha: Hát nem egészen. A cuidar esetén a cui- pontosan ugyanolyan hosszú, vagy rövidebb, mint a -dar szótag, mivel a hangsúlyos szótagot nyújtják el, nem pedig a hangsúlytalant.

42 najahuha 2011. szeptember 10. 23:15

Matematikai képletet dolgoztak ki brit tudósok annak megállapítására, hogy milyen a legkellemesebb beszédhang az emberi fül számára. A képlet a hangszín, a beszédsebesség, a hanglejtés, a frekvencia, a percenkénti szómennyiség kombinációján alapul.

A legjobb megoldás: percenként 164 szavas maximális sebesség 0,48 másodpercnyi szünetekkel a mondatok között, az intonációnak pedig hullámzónak, nem pedig emelkedőnek kell lennie.

A képlet kialakításához félszáz ember zsűrizett: elmondta benyomásait, rangsorolta az egyes személyek beszédét.

Ami a konkrét mintákat illeti, Jeremy Irons színész közelítette meg legjobban az ideális eredményt, pedig ő sem lassú: 200 szó per perces a beszédsebessége, azaz 36-tal gyorsabb az optimálisnál, viszont 1,2 másodperces mondatközi szüneteket tart, vagyis csaknem két és félszeresét az ideálisnak.

Az élmezőny a nők közül Dame Judi Dench színésznőből és Mariella Frostrup rádióbemondóból áll, a férfiaknál Irons mellett Alan Rickman színész találtatott a legkellemesebb hangúnak.

A kutatók szerint a magasba és mélybe hullámzó hanglejtés intelligenciáról tanúskodik, míg az emelkedő tónus gyengeségről és bizonytalanságról. A lassúbb, mélyebb hangszínű beszéd bizalmat kelt - adta hírül a BBC.

41 najahuha 2011. szeptember 10. 23:12
40 najahuha 2011. szeptember 10. 22:27

Ha valaki beszéd közben 1 másodperc alatt 9 hangot mond ki, annak mondandóját az emberek 94 százalékban értik meg. Ha viszont tizenkilenc hangot ejt ki ugyanennyi idő alatt, akkor a mondanivalónak csak a 85 %-a jut el a hallgató tudatáig. Ez a gyors beszéd.

Azonban ha valaki össze is mossa a hangokat és a szótagokat, elhagyja a szóvégi ragokat, hangsúlytalanul, monoton hangon beszél, jelentősen csökkenti az érthetőség mértékét. Ezt már hadarásnak hívjuk.

A hadaró emberkék általában figyelmetlenek, szórakozottak, nehezen tudnak koncentrálni. Gondolkodásuk kusza. Átlagos vagy magas intelligenciával (IQ) rendelkeznek. (Ellenben EQ-juk alacsonyabb) Főleg az úgynevezett "praktikus" intelligenciájuk kiemelkedő: az életvitelben nagyon tájékozottak. A hadarókat minden érdekli, de ez az érdeklődés nem túl mély, könnyen elterelhető. Általában ingerlékenyek, nyugtalanok, rendkívül impulzívak. Könnyen teremtenek kapcsolatot, célratörők, öntudatosak és makacsok.

A hadarást kutató szakemberek a legjellemzőbb tünetnek a monotóniát tartják.

Mi is a monotónia? Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy beszéd közben egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben változik a hadaró hangmagassága, "színtelen" a beszéde, nincs "dallama", unalmas. A hadaró természetéből fakadó figyelmetlenség miatt az olvasás is zavart szenvedhet. Ugyanúgy, ahogyan a beszédben kihagynak hangokat, szótagokat, összemosnak egy-két szót, az olvasásban is "produkálják" ezeket a tüneteket. A szegényes szókincsük, az emlékezeti működésük gyengesége és a

lényeglátásban mutatkozó hiányosság miatt előfordul, hogy a szöveg megértése is nehézséget jelent számukra.

A hadaró írása az elmosódott artikuláció "tükörképe". Azaz, ahogyan azokat a hangokat sem formálja meg, amiket kiejt, úgy a betűk megformálásával sem "fárad". A leírt betűk jellegtelenek, gyakran felismerhetetlenek. Írásában is megjelennek a nyelvtani hibák, a szavak kihagyása, felcserélése, összevonása.

39 najahuha 2011. szeptember 10. 22:09

@Nước mắm ngon quá!:

Annyiban csatlakozik az általam mondott és az általad hozzáfűzött a fenti témához, hogy éppen az "AHA meg az ÜHÜM " -höz hasonló visszajelzések adnak muníciót a további gyors beszédre. Hiszen ha "érted", mert ezt jelezted vissza, amit mondok és amilyen gyorsan mondom, akkor minden "OKÉ", "lököm a sódert" ( Mert a világot és magunkat el kell adni.....minden erről szól: lukat beszélni a másik hasába..)

A videóra: versenyt lehet űzni belőle, játéknak elmegy. És akkor az angolnál előnyösebb nyelveken vajon mennyi lenne a teljesítmény ?

Persze én úgy mérném a dolgot, hogy egy kontrollcsoportnak az elmondottak lényegét vissza is kellene mondania.

Így máris kiderülne az elmondottak értelemhűsége is.... Mert a folyékony beszéd gyorsítása nyilván elmehet a teljes halandzsa szintjéig is....

38 Nước mắm ngon quá! 2011. szeptember 10. 21:45

@najahuha: Az aha-aha-aha visszacsatolásokra tudnék ellenpéldát is mondani, méghozzá akadémiai szintű társalgásból, a dán nyelvben pl. gyakori, hogy egy hosszabb gondolatmenetet a címzett rendszeresen 'ja' (ejtsd. kb. 'je') .…szóáradattal kísér, biztosítva, hogy követi a hallottakat. Eleinte zavaró volt hallani, de végülis van funkciója. Viszont itt elkanyarodunk a cikk témájától.

Valami populárisabb:

www.youtube.com/watch?v=eM6zPikfOEs&feature=related

37 najahuha 2011. szeptember 10. 21:38
Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X