nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Sereghajtóból sereghajtó
Nem tudunk angolul

Kiderült, ami eddig is nyilvánvaló volt: a magyarok nem tudnak angolul. De olyan nagy baj ez? És ha igen, várható változás, vagy egyre inkább lemaradunk – nem csupán Európa nyugati felétől, de szomszédainktól is?

Fejes László | 2014. június 16.
|  

Az elmúlt héten egy magyar szemmel nézve meglehetősen elkeserítő térkép járta be a sajtót. A térkép azt mutatja be, hogy az Európai Unió tagországaiban hányan beszélnek angolul. (Az adatok egy 2012-es felmérésből származnak, így Horvátország még nem szerepel.)

Az angoltudás Európában
Az angoltudás Európában
(Forrás: jakubmarian.com)

Persze a nyelvtudást sokféleképpen lehet mérni: a térkép felirata szerint az arány úgy értendő, hogy a lakosság hány százaléka képes társalogni. Ez persze még mindig meglehetősen tág meghatározás, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy a társalgás miről szól, mennyire folyamatos (vagy éppen akadozó), és az sem egészen mindegy, hogy nyelvtanilag mennyire kidolgozott. Mindenesetre jó okunk van feltételezni, hogy a felmérést egységes szempontok alapján végezték.

Akárhogy nézzük, Magyarország 20%-os eredménye a legrosszabb. Azzal talán vigasztalhatnánk magunkat, hogy Spanyolország 22%-a sem sokkal jobb (annak ellenére, hogy Spanyolországban korábban ment végbe a „rendszerváltás”, és az ország jelentős turisztikai célpont is), az azonban már kínos, hogy hogy a legendásan rossz nyelvtudásukról számon tartott franciák között arányaiban kétszer annyian beszélnek angolul, mint nálunk.

Nem foghatjuk rá a helyzetet korábbi történelmi hányattatásainkra sem: régiónkban Bulgária is ránk ver 5 százalékpontot (azaz arányait tekintve 25%-kal több bolgár beszél angolul, mint magyar). Negyed százada megtehettük volna azt a fordulatot, amelyet például a semmivel sem könnyebb helyzetben nem levő Észtország megtett: az, hogy ott a lakosság 50%-a beszél angolul, azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden középiskolát végzett ember képes angolul beszélni.

Ráadásul nem csupán uniós összehasonlításban állunk rosszul. Statisztikáink ugyan nincsenek, de érdemes megtekinteni az alábbi videót, mely azt veti össze, hogyan beszélnek angolul a vezető ukrán és orosz politikusok. Aki pedig már hallott vezető magyar politikusokat angolul nyilatkozni, eldöntheti, nyelvtudásuk melyikükéhez áll közelebb.

Persze fel lehet tenni a kérdést (és nem csak viccből), hogy miért éppen az angolt kell kiemelni. Az ilyen kérdésfeltevés azonban mindenképpen képmutató, hiszen az angoltudásunk nem azért szerény, mert sokan németül, olaszul vagy franciául beszélnek helyette. Ráadásul a német-, olasz- vagy franciatudás sem pótolhatja az angolt.

Nemrégiben a finn Ilkka Malmberg írt cikket a Helsingin Sanomatba. Ő maga nagyon szeret nyelvet tanulni, beszél svédül, németül, franciául és angolul is, de saját bevallása szerint csak anyanyelvén, finnül beszél igazán jól. Szerinte sok finn van ezzel hasonlóan: a külföldiek általában csodálják is a finn oktatási rendszert ezért.

Malmberg azonban úgy gondolja, hogy ez nem jól van így. Korábban Európa soknyelvű volt, a francia a diplomácia, a művészetek, a gasztronómia és a posta, a német a műszaki tudományok, a kereskedelem és a filozófia nyelve volt, a finneknek pedig a nyári munkalehetőségek miatt volt érdemes svédül tudniuk.

Ennek azonban vége. Ha ma az ember egy némethez megpróbál németül szólni, az azonnal angolra fog váltani. Nincs ez másképp Skandináviában vagy Hollandiában, de Észtországban sem. Ma Európa angolul beszél, ezért angolul kell tanulni – méghozzá minél magasabb szinten. Azt az időt és energiát, amit eddig több nyelv tanulására fordítottunk, a minél magasabb szintű angoltudás elérésére kell fordítanunk. Malmberg szerint Finnországban a középiskolások már jobban beszélnek angolul, mint ő – de még ezt is kevésnek érzi.

Malmberg nem tagadja, hogy sajnálja ezt a változást, és remek dolog sok nyelven beszélni, mindenkihez a maga nyelvén szólni, a gyakorlatban azonban nem erre van szükség. A mai középiskolások megtanulhatják a francia igeragozást, de a gyakorlatban aligha fognak a francia nyelvvel találkozni.

Angoltudás Európában. Egy 2005-ös felmérés adatai
Angoltudás Európában. Egy 2005-ös felmérés adatai
(Forrás: Wikimedia Commons)

Természetesen találhatunk Malmberg állításával szemben is érveket. A fent bemutatott térkép például egy olyan cikkben kerül elő, mely az angol anyanyelvűeknek érvel amellett, hogy érdemes más nyelveket tanulniuk, mert messze nem mindenki tud angolul. Az azonban nehezen cáfolható, hogy angoltudásra mindenkinek szüksége van, és hogy míg a spanyol, az orosz vagy az albán kifejezetten jól jöhet bizonyos esetekben, addig az angoltudás elengedhetetlen.

Vannak államok, amelyek ezt felismerték, és tesznek is a helyzet javításáért. Szlovákiában harmadik osztálytól mindenkinek kötelező angolul tanulnia, ennek egy-két évtizeden belül minden bizonnyal meglesz az eredménye. A magyar idegennyelv-oktatási stratégia azonban az angolt fontosságban háttérbe sorolja, helyette első nyelvkén a németet ajánlja. Ennek van ugyan némi racionalitása, ha nem is azért, mert a német nyelvtana komplexebb lenne – hanem azért, mert aki már megtanult angolul, az valóban kevésbé érzi szükségét annak, hogy újabb nyelvet sajátítson el (a német után az angol hiányát garantáltan érezni fogjuk!). A ravasz megoldás tehát arra késztetné a diákokat, hogy két nyelvet sajátítsanak el: kormányzati tanácsra a németet, majd saját igények alapján az angolt. Ez a módszer jól működhet azoknál, akiknek a társadalmi körülményeik amúgy is lehetővé teszik a nyelvtanulást, akiknek szülei fizetni tudják a különórákat, külföldi tanulmányutakat. Azok azonban, akiknek nincsenek ilyen lehetőségeik, és az iskolában egyetlen nyelvet tudnak megtanulni – ha az sikerül –, azok nem azt a nyelvet tanulják, amelyre valódi szükségük lenne. Később pedig már nem sikerül angolul megtanulniuk, vagy legalábbis nem olyan szinten, mint amelyet akkor érhetnének el, ha az iskolában rögtön angolul tanulnának. Magyarország tehát továbbra is hátul fog kullogni az angolul tudók számában, ez pedig azt fogja jelenteni, hogy egyre rosszabb lesz a helyzetünk a nemzetközi munkaerő-piaci versenyben. Így leszünk sereghajtókból sereghajtók.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
10 rasentraktor 2014. augusztus 29. 12:13

"egyre rosszabb lesz a helyzetünk a nemzetközi munkaerő-piaci versenyben"

Aha, tehát akkor az oktatási rendszernek az a feladata hogy ellássa kitünően képzett, angolul jól beszélő munkaerővel az angol nyelvű országokat. Most már értem hogy nekem miért kell adót fizetni, hogy aki most fejezi be az iskoláit, rögtön tudjon menni dolgozni Angliába ápolónak, szakácsnak, vagy akár titkárnőnek.

Azt hiszem nem támogatni kellene az angol nyelv oktatást, hanem inkább korlátozni. Aki a tengerentúlon akar dolgozni az bizony fizesse a tanulmányait.

Egyébként az angol nyelv kétségtelenül meglevő domináns helyzete összefüggésben van a második világháború óta tartó amerikai jelenléttel, befolyással az európai kontinensen, amit nem biztos hogy örökké fenn kellene tartani.

Az persze igaz hogy jó lenne kommunikálni a szomszédainkkal, de miért pont egy olyan nyelv alkalmas erre amelyiket innen 6000 km-re az óceán másik oldalán beszélnek. Ha jól értem az angol mellett a legfőbb érv az hogy ugyis mindenki azt tanulja. Tehát akkor ez egy ilyen önmagát gerjesztő folyamat, azért tanulunk angolul mert mások meg ránk hivatkoznak, hogy mi angolul tanulunk. Király!

9 Rako 2014. augusztus 2. 17:20

A "nyelvtudás" az illető szégyen érzékével is összefügg:

Akit nem zavar, hogy hibásan beszél, az azt mondja, hogy tud angolul. Aki szerint csak akkor beszél jól, ha perfektül, az azt mondja, hogy nem tud, vagy nem akar megszólalni angolul.

Bajorországban élvén, a családi nyelvünk a német, de jól tudom, hogy mennyi hibát csinálok.

Angolul majdnem anyanyelvi szinten beszélek, de a német feleségem, aki csak iskolában és egy kicsit az egyetemen tanulta ezt a nyelvet, azt hiszi, hogy nagyon jól tud. Azon szavak, amelyekkel nem találkozott, azok "nem léteznek" az angolban. (De ezt megtette német szavakkal is, csak mikor a Wahrig német értelmező szótárban megmutattam, hogy igenis létezik az a szó, volt hajlandó elfogadni)

Vagyis a nyelvtudás mértéke sok tényezőtől függ, amelyből a beszélő önértékelése az egyik legfontosabb.

8 SzabírHunOgur 2014. június 20. 21:14

Az lehet, de a legnagyobb faszok mi vagyunk! XD

ozera.files.wordpress.com/2012/05/penis_size.jpg

7 Staunch 2014. június 17. 23:26

@Yogi:

Objektívebb képet ad, mint egy kérdőív, amelyben megkérik az embert, hogy értékelje a nyelvtudását minőségi vagy mennyiségi skálán. Márpedig az a 2005-ös ilyen módszeren alapul... Ez önmagában torzíthat, hisz lehet kulturális különbség abban, hogy ki, hogyan értékeli magát. Általánosítás nélkül, de sok spanyol és olasz már felsőfokú nyelvtudásnak véli, ha már tud egy kicsit csevegni mással. Ha tudja a megfeleló szót a számlára és néhány dologra, az már legalább alap... Persze ezzel nem is állítom azt, hogy az EPI egy teljesen objektív mutató, de ne ilyen önértekélesen alapuló ábrák alapján hasonlítgassa a szerző az átlagos magyar nyelvtudást a többi néppel...

Ha egy amerikai odamegy egy svédhez US-ben "Could you spare me some dough?" szöveggel, valószínűleg ő sem fogja tudni, ha csak nem ismeri ezt a szófordulatot... És ez egy alapvető élethelyzet... Szóval vannak azért gondok az összehasonlítgatással.

6 Pesta 2014. június 17. 22:18

Jóhogy csak 20%, hiszen a többiek már rég kijöttek ide az UK-ba! :-D

Roland:

én utolsóként még azok közé tartoztam ált. iskolában, akiknek ruszkit tanítottak. Mellette persze fakultatíve már jártam angolra is, de az annyit is ért. Később is aki nem nyelvi tagozatra ment, az rendre olyan tanárokkal találkozott, akiket ruszkiból képeztek át angoltanárrá. Aztán a ,,rigóuccai" nyelvvizsgát (pénznyelőt) ne is említsük, ami gyakorlatilag ,,pofára ment", ill. arra, hogy egy bizonyos százalékot meg kell buktatni. Hadd ne ragozzam...

Csak azért merem az egész régi rendszert leszólni, mert keresve a kihívásokat néhány éve letettem itt kint a CPE-t (Cambridge Proficiency in English) és tudom, milyen egy rendes, tisztességes nyelvvizsga. Ráadásként olyan felkészítő tanárunk volt, aki született angolként szinte folyékonyan tudott magyarul és románul, plusz törve néhány egyéb nyelven valamit (pl. lengyel, cseh), mert tanárként huzamosabb ideig volt külföldön. (Nem mondom, otthon nyelvi tagozatos gimnazistaként is volt angol nyelvű ,,tanárunk", de az mindig valami link cserediák volt, akik max. csak káromkodni tanultak meg.)

5 csillagdóra 2014. június 17. 22:13

Én is csak a gimiben kezdhettem el angolul tanulni és nagyon sok pénzbe és különórába telt, hogy eljussak a nyelvvizsgáig. Szerintem ma egy felsőoktatásban végzett embernek valamilyen szinten KELL tudnia angolul. Bár én ezért nem a "német erőltetését" okolom, hanem magát az angol nyelv oktatását, aminek módja szerintem siralmas... valahogy kis hazánkban nem tudnak nyelvet tanítani, aminek az oka az, hogy a többi tantárgynál is a szabályokat és a lexikális tudást oktatják, de egy nyelvnél annak "életszagú" volta sokkal fontosabb. Borzasztó, unalmas, élettelen TK-ekből tanítanak, magyarul beszélnek a tanárok az órán, nem motiválják eléggé a gyerekeket, idióta és rossz minőségű hanganyagot hallgattatnak (ha egyáltalán van ilyen). Ilyen körülmények között (plusz anyagi helyzet) lehetetlen 2 nyelvet rendesen megtanulni az iskolában, a használatról nem is beszélve. Szerintem a német nagyon hasznos, de ha választani kell, akkor az angolt kell favorizálni, mert személy szerint nem tudnék boldogulni nélküle, azonkívül az internet segítségével a legjobban ezt lehet fejleszteni pl. filmek nézésével, könyvek elolvasásával. Amúgy meg sok olyan esetet ismerek, hogy valaki jól keres, jó munkája van és NEM tud angolul vagy legalábbis munkához nem használja. Szóval minden relatív :)

4 Epau 2014. június 17. 09:14

Az angol prioritása tagadhatatlan, és ebben az irányban fejlődni kellene, ugyanakkor azt gondolom, hogy más nyelvet tanulni is mindenképpen megéri. Az angol fontos, de nagyon sok cégnél, munkahelynél, előfeltétel például a német, francia vagy éppen olasz nyelvtudás. Angolul úgyis "mindenki" tud (persze nem, de egy bizonyos alap), így mindenképpen előny, ha mellette egy másik nyelvet is beszél az ember. Másrészt meg arról van szó, hogy persze fontos az angol, de attól függ, hogy éppen hova kerül az ember, és mivel foglalkozik. Egy olasz, francia vagy spanyol faluban vagy kisvárosban sokat fog érni az angoltudásával.

3 Roland2 2014. június 16. 21:14

Nagy hiba volt a magyar oktatásügytől a rendszerváltás után, hogy nem az angolt tette meg elsődlegesen oktatható idegennyelvként az általános-, szakmunkás,- és szakközépiskolákban. Amikor '90-es években kezdtem az általánost , csak németet tanítottak az iskolánkban ( nemzetiségi iskola volt), még angol nyelvtanfolyamot sem indítottak, amikor szakközépiskolába jelentkeztem, automatikusan németes osztályba tettek, hiába szerettem volna angolosba járni.Maradt tehát a magántanár nem kevés pénzért, amivel sikeresen le tudtam tenni az angol különbözetit, hogy gimnáziumba jelentkezhessek át. Általánosban mindig irigyeltem azokat, akik angolul tanulhattak. Nem értem, miért erőltették annakidején ezt a németes dolgot annyira - már 20 évvel ezelőtt is az angol volt a domináns nyelv. Szerintem a németet már csak max. 2-3. nyelvként, extraként érdemes tanulni.

2 Yogi 2014. június 16. 20:47

@Staunch:

Harminc kérdésből álló online, tét nélküli teszt mint releváns forrás?

Ja igen, péniszméretben is az elsők között van Magyarország.

:)

1 Staunch 2014. június 16. 20:16

Kedves Fejes László!

Az idézett forássokból levont következtetések helytállóak lehetnek, azonban ajánlom, hogy látogassa meg az alábbi honlapot:

www.ef.co.hu/epi/

By region:

EUROPE

1. Sweden

2. Norway

3. Netherlands

4. Estonia

5. Denmark

6. Austria

7. Finland

8. Poland

9. Hungary

10. Slovenia

13. Belgium

14. Germany

15. Latvia

16. Switzerland

17. Portugal

18. Slovakia

20. Czech Republic

23. Spain

27. Ukraine

31. Russia

32. Italy

35. France

41. Turkey

English Proficiency Index (EF EPI) értéke alapján országunk nem az utolsók között kullog és módszertanáról is talál információt.

Így a következő cikke pedig alapuljon több, relevánsabb forrásra, mint a bemutatottak.

Információ
X