nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @szigetva: Jobb példa lenne a kacsacsőrű emlős csőre.. :) Szerintem vannak relatív dolgok,...
    2019. 04. 19, 17:01  Lenni vagy nem?
  • szigetva: @mederi: Ha egy biológus fórumon elkezded fejtegetni (minden második mondat végén egy szmá...
    2019. 04. 18, 23:14  Lenni vagy nem?
  • mederi: @szigetva: Mint már említettem, érdekességnek szántam, önmagában ez nem etimologizálás.. N...
    2019. 04. 18, 21:36  Lenni vagy nem?
  • szigetva: @mederi: És ennek szerinted mi köze van a te magyar–kínai etimologizálásodhoz?
    2019. 04. 18, 16:55  Lenni vagy nem?
  • mederi: Mindenkinek ajánlom. :) gyogyhirek.hu/a-beszed-genje-a-nyelvtan-es-a-genetika/ A véleménye...
    2019. 04. 18, 14:40  Lenni vagy nem?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kérdéses 3.
Minden kiderül az eldöntendő kérdésekről?

Azt tapasztaljuk, hogy a különböző helyzetekben nagyon hasonló, de mégsem teljesen egyforma kérdések nem helyettesíthetik egymást. De vajon mitől függ, hogy milyen helyzetbe melyiket lehet használni? Most igyekszünk rendszerezni három kérdéstípust!

Molnár Cecília Sarolta | 2015. augusztus 17.
|  

A kérdések jelentéséről szóló sorozatunkban legutóbb odáig jutottunk el, hogy az eldöntendő kérdések csak látszólag egyszerűek, valójában elég sok kérdést fölvetnek, ha le akarjuk írni a jelentésüket és a használatukat. Volt szó arról, hogy az igazságfeltételekkel dolgozó, logikai alapú jelentéselméletek alapvetően abból indulnak ki, hogy a kérdések jelentése a bennük megtalálható „állításmagokkal” írható le: egyes nyelvészek szerint a kérdés jelentése a rá adható lehetséges, mások szerint az igaz válaszok halmaza. Ebből bizony az eldöntendő kérdésekre nézve az következne, hogy a pozitív (Esik az eső?) és a negatív formájú (Nem esik az eső?) kérdéseknek ugyanaz a jelentésük, tehát elvárhatnánk, hogy különböző helyzetekben fölcserélhetőek legyenek egymással. Láttuk azonban, hogy ez egyáltalán nem igaz. A Nem esik az eső? kérdést nem tehetem föl abban a helyzetben, amikor saját szememmel látok valamit, amiből az következik, hogy esik (pl. valaki bejön a szobába esőtől csöpögő kabátban); ilyenkor csak az állító forma lesz elfogadható: Esik az eső?

Tovább bonyolítja a helyeztet, hogy azt is látnunk kellett, hogy a negatív formájú kérdésekből nem egy-, hanem kétféle van: létezik úgynevezett belső és külső tagadás. Előbbi esetében a beszélőnek van egy feltevése egy állítás igazságával kapcsolatban (pl. van vegetáriánus étterem a közelben), de a beszélgetés úgy alakul, hogy ez a feltevés hamisnak bizonyul. A kérdést végső soron azért teszi fel, hogy megbizonyosodjon a feltevése hamisságáról. Ez a belső tagadás. A külső tagadás esetében a beszélő szintén felteszi valaminek az igazságát (pl. van vegetáriánus étterem a közelben), például azért, mert van valamilyen emléke róla, a kérdést pedig azért teszi föl, hogy meggyőződjön a feltevése igazságáról. A magyarban a kétféle tagadás formailag nem különbözik egymástól, de a németben és az angolban találtunk olyan formákat, amelyek megkülönböztetik őket.

Ennyi ismétlés után akkor most már csak az van hátra, hogy összerakjuk azokat a különböző tényezőket, amelyek befolyásolják azt, hogy milyen formában tehetünk föl egy eldöntendő kérdést. Egyrészt ott van a helyzet: ez lehet semleges, de lehet olyan is, hogy valamelyik válasz mellett van bizonyíték, evidencia az adott szituációban. Másrészt ott van a kérdés típusa: lehet állító, lehet belső tagadó és külső tagadó. Összesen tehát kilenc esetet kell megvizsgálnunk. Lássuk, melyik helyzetben, hogyan kérdezhetünk!

Állító kérdések

Valójában legutóbb már láttuk, hogy ezek sem használhatóak teljesen szabadon. Az akkori példáinkat fogjuk megismételni. Van két helyzet, az egyik semleges, a másikban azonban egyértelmű jele van annak, hogy mi a kérdésre az igaz válasz. Maradjunk az időjárásnál! Ebből a szempontból semleges az a helyzet, amikor egy, a tengerentúlon élő ismerősünket hívjuk fel telefonon, és az időjárásról érdeklődünk. Ebben a helyzetben bátran feltehetjük a következő kérdések bármelyikét:

Esik az eső?

Süt a nap?

Láttuk azonban, hogy ha a helyzet nem semleges, például azért, mert ugyan mi egy ablaktalan helyiségben vagyunk, és fogalmunk sincs, hogy milyen lehet odakint az idő, a beszélgetőpartnerünk, akinek a kérdést föltesszük, elázva, esőtől csöpögő kabátban áll előttünk. Ebben a helyzetben nem tehetünk fel akármilyen kérdést:

Esik az eső?

#Süt a nap?

Összefoglalva tehát azt kell, hogy mondjuk, hogy pozitív kérdést akkor tehetünk fel, ha nincsen valami olyan bizonyíték a beszédhelyzetben, amely kizárná a kérdésben foglalt állításmag igazságát.

Esik az eső vagy süt a nap?
Esik az eső vagy süt a nap?
(Forrás: Wikimedia Commons / Diego Delso / CC BY-SA 3 0)

Belső tagadás

Hogy könnyebben érthető legyen, maradunk a múltkor már idézett vegetáriánus étteremre vonatkozó kérdésnél. A példákat angolul és németül is megadjuk, hogy formailag lássuk, hogy tényleg belső tagadásról van szó. Lássuk, hogyan viselkedik ez egy semleges helyzetben, tehát olyankor, amikor egyik lehetséges választ sem részesítjük előnyben, hanem tényleg információt kérünk!

Helyzet: Béla és Kati el akartnak menni vacsorázni.

Béla: Where do you want to go for dinner?

 (’Hova menjünk vacsorázni?’)

Kati: #Is there no vegetarian restaurant around here? / #Gibt es hier kein vegetarisches Restaurant?

(’Nincs itt valahol egy vegetáriánus étterem a közelben?’)

A magyar fordításból persze nem derül ki, de az angol és a német példából látható, hogy a belső tagadó formájú kérdés ebben a semleges helyzetben nem megfelelő!

Minden kiderül az eldöntendő kérdésekről?
Forrás: Wikimedia Commons / Dietmar Rabich / CC BY-SA 4.0

Lássuk azt az esetet, amikor a helyzet olyan, hogy van valamelyik válasz mellett evidencia, bizonyíték. Először vizsgáljuk azt az esetet, amikor a kérdésben foglalt állítás mellett (van a környéken vegetáriánus étterem) szól valami:

Helyzet: Béla és Kati el akartnak menni vacsorázni.

Béla: I bet we can find any type of restaurant you can think of in this city. Make your choice!

(’Fogadjunk, hogy bármilyen éttermet találunk itt, amilyet csak szeretnél! Na válassz!’)

Kati: #Is there no vegetarian restaurant around here? / #Gibt es hier kein vegetarisches Restaurant?

(’Nincs itt valahol egy vegetáriánus étterem a közelben?’)

Hát, rossz hírünk van! Ebben a helyzetben sem lehet feltenni a belső tagadásos formájú kérdést.

Egy lehetőségünk maradt, az, amikor a helyzet abban az irányban elfogult, hogy a kérdésben foglalt állítás ellenkezőjére (nincs a környéken vegetáriánus étterem) van valamilyen bizonyíték a helyzetben. Lássuk!

Helyzet: Béla és Kati el akartnak menni vacsorázni.

Béla: Since you guys are vegetarians, we can’t go out in this town, where it’s all meat and potatoes.

(’Mivel ti vegetáriánusok vagytok, nem tudunk itt étterembe menni, mert itt csak húsos helyek vannak.’)

Kati: Is there no vegetarian restaurant around here? / Gibt es hier kein vegetarisches Restaurant?

’Nincs itt valahol egy vegetáriánus étterem a közelben?’

Na végre! Találtunk egy olyan kontextust, amiben a belső tagadásos tagadott kérdés előfordulhat. Ez pedig az a kontextus, amelyben a kérdésben foglalt állítás ellenkezője van valamilyen bizonyítékunk.

Minden kiderül az eldöntendő kérdésekről?
Forrás: Wikimedia ommons / Evan-Amos / CC0 1.0

Külső tagadás

Lássuk végül, hogy a külső tagadást tartalmazó mondatokkal mi a helyzet: milyen kontextusokban fordulhatnak elő. Az egyszerűség kedvéért most is maradunk az örökzöld témánál, a vegetáriánus éttermeknél. Elsőként vizsgáljuk meg a semleges kontextust!

Helyzet: Béla és Kati el akartnak menni vacsorázni. Kati pár éve volt a környéken a Moosewood étteremben.

Béla: Where do you want to go for dinner?

(’Hova menjünk vacsorázni?’)

Kati: Isn’t there a vegetarian restaurant around here? / Gibt es hier nicht ein vegetarisches Restaurant?

(’Nincs itt valahol egy vegetáriánus étterem a közelben?’)

Úgy tűnik, ez a kérdéstípus kifogástalan a semleges kontextusban. Lássuk azt a kontextust, amelyben a kérdésben foglalt állítás (van a közelben vegetáriánus étterem) mellett van valamilyen evidenciánk:

Helyzet: Béla és Kati el akartnak menni vacsorázni. Kati pár éve volt a környéken a Moosewood étteremben.

Béla: I bet we can find any type of restaurant you can think of in this city. Make your choice!

(’Fogadjunk, hogy bármilyen éttermet találunk itt, amilyet csak szeretnél! Na válassz!’)

Kati: #Isn’t there a vegetarian restaurant around here? / #Gibt es hier nicht ein vegetarisches Restaurant?

(’Nincs itt valahol egy vegetáriánus étterem a közelben?’)

Láthatjuk, hogy ebben a helyzetben nemcsak a belső, de a külső tagadás sem jó! Lássuk végül azt az esetet, amelyben a kérdésben foglalt állításmag ellenkezőjére (nincs a környéken vegetáriánus étterem) van valamilyen evidencia:

Helyzet: Béla és Kati el akartnak menni vacsorázni. Kati pár éve volt a környéken a Moosewood étteremben.

Béla: Since you guys are vegetarians, we can’t go out in this town, where it’s all meat and potatoes.

(’Mivel ti vegetáriánusok vagytok, nem tudunk itt étterembe menni, mert itt csak húsos helyek vannak.’)

Kati: Isn’t there a vegetarian restaurant around here? / Gibt es hier nicht ein vegetarisches Restaurant?

(’Nincs itt valahol egy vegetáriánus étterem a közelben?’)

A külső tagadás ebben is hasonlóan viselkedik, mint a belső: ebben a helyzetben kifogástalan a külső tagadásos forma.

Minden kiderül az eldöntendő kérdésekről?
Forrás: Wikimedia Commons / Petar Milošević / CC BY-SA 3.0

Összegzés

Összefoglalásképpen megadjuk a fent vizsgált összes esetet egy táblázatban összefoglalva (p = a kérdésben foglalt állításmag):

Kontextuális evidencia

Állító kérdés

Külső tagadás

Belső tagadás

p mellett

*

*

semleges

*

nem p mellett

*

Felhasznált irodalom

Daniel Büring & Christine Gunlogson (2000): Aren’t Positive and Negative Polar Questions the same?

C. L. Hamblin (1973): Questions in Montague English

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Akva 2015. augusztus 19. 20:27

"Előbbi esetében a beszélőnek van egy feltevése egy állítás igazságával kapcsolatban (pl. van vegetáriánus étterem a közelben), de a beszélgetés úgy alakul, hogy ez a feltevés hamisnak bizonyul. A kérdést végső soron azért teszi fel, hogy megbizonyosodjon a feltevése hamisságáról. Ez a belső tagadás. A külső tagadás esetében a beszélő szintén felteszi valaminek az igazságát (pl. van vegetáriánus étterem a közelben), például azért, mert van valamilyen emléke róla, a kérdést pedig azért teszi föl, hogy meggyőződjön a feltevése igazságáról. A magyarban a kétféle tagadás formailag nem különbözik egymástól,"

Hát... kedves cikkíró, jobban kéne tudni magyarul, mert szépen ki lehet fejezni mindkét típust:

1. Szóval (akkor) nincs vegetáriánus étterem a közelben?

2. Ugye van vegetáriánus étterem a közelben?

Információ
X