nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Milyen sors vár a kisebbségi nyelvekre a digitális korban?

Vannak, akik úgy gondolják, hogy a digitális technológia óvhatja meg a kisebb nyelveket a kihalástól a digitális korban. Ez azonban korántsem egyszerű feladat: sokat kell még a technológiának fejlődnie ahhoz, hogy valóban erősödjenek a kisebb nyelvek.

nyest.hu | 2014. február 27.
|  

A nyelv nem csak arra jó, hogy beszélgetni tudjunk egymással a segítségével, de kultúrát közvetít, és meg is határozza a beszélőinek az identitását. A világ globalizálódásával, és a technika fejlődésével azonban egyre inkább előtérbe kerül egy közös nyelv, napjaink lingua francája, az angol. Ezzel a tendenciával együtt azonban a kisebb nyelvek egyre inkább veszélybe kerülnek.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy Kornai András nyelvész hogyan értelmezi újra a nyelvhalál problémáját a digitális korban.

A helyzet azonban korántsem ennyire aggasztó: éppen a technológia fejlődése járulhat ahhoz hozzá, hogy a kisebb nyelvek fönnmaradhassanak. Egy-egy ilyen digitalizálási projekt – korábban már többről is beszámoltunk – vezethet ahhoz, hogy a nyelvi anyagot rögzítsék, és hogy világszerte többen férhessenek hozzá egy-egy nyelvhez. Egy jó példa lehet a walesi nyelv helyzetének javulása, amely egyértelműen a digitális kornak köszönhető. Az online kommunikációs eszközök fejlődése tehát a nyelvi sokszínűség megőrzését is elősegíti.

Ahol a technológia kudarcot vall

Sokan gondolják, hogy ahhoz, hogy két ember online sikeresen kommunikáljon, lassan nem is kell, hogy közös nyelven beszéljenek – hiszen a beszédfelismerő és fordító szoftverek fejlődése lassan hidat képez a különböző nyelveket beszélők között. Ez azonban a mai technikai adottságokat tekintve igencsak távolinak tűnik. Vannak ma már olyan rendszerek, amelyek automatikusan meg tudják válaszolni a kérdéseinket – például különböző webáruházak lapjain, de ezek a szolgáltatások általában csak nagyobb nyelveken érhetőek el (franciául, spanyolul).

Problémás az is, hogy ma a legtöbb nyelvtechnológiai eszköz statisztikai alapon működik, ami egyrészt pontatlan, sokszor hibás eredményhez vezet, másrészt nélkülözi a komolyabb nyelvészeti módszereket, szabályokat és tudást. A gépi fordító rendszerek automatikusan összehasonlítják a mondatunkat több ezer, korábban emberek által fordított mondattal, és ennek alapján adnak „megoldást”.

Milyen sors vár a kisebbségi nyelvekre a digitális korban?
Forrás: Wikimedia Commons / CC BY-SA 3.0

Ez nem csupán a  pontatlanság, a tévedések miatt probléma. A kisebb nyelveknek is rossz hír: a statisztikai alapú fordítás annál eredményesebb tud lenni, minél nagyobb a szövegkorpusz, amivel a fordító dolgozik. A kis nyelvek esetében azonban ezek a korpuszok nem nagyok, így a fordítások is nagyobb eséllyel lesznek használhatatlanok. Tehát ha a fordítóeszközöket a jövőben a kisebb nyelvek fennmaradása érdekében akarjuk használni, akkor mindenképpen szükség lesz arra, hogy mélyebb nyelvészeti elemzéseket is képesek legyenek végezni ezek a szoftverek.

Chatelni a túlélésrét...

A kisebbségi nyelvek közös jellemzője, hogy használatuk korlátozott: általában informális, családi környezetben használják őket – ez biztosítja a túlélésüket. Az ilyen nyelvek beszélői azonban formális helyzetekben – például az iskolában, munkában vagy a hivatali ügyintézésben – át kell, hogy váltsanak egy másik nyelvre.

A digitális korban azonban a hagyományos beszélgetés helyett gyakran online beszélgetünk, ami azt is jelenti, hogy írunk: e-mailt, azonnali üzenetet chatelve vagy közösségi oldalakat használva. Azok a rendszerek, szoftverek, weboldalak azonban, amelyeket ezekhez az interakciókhoz használunk, gyakran csak a többségi, nagyobb nyelveket érhetőek el. Ez pedig egyúttal azt is jelenti, hogy ezeken a csatornákon sokszor extra erőfeszítésbe kerül a kisebbségi nyelvet használni. Ez pedig egyáltalán nem javít a kisebbségi nyelvek helyzetén: ugyanis azokban az informális helyzetekben sem használják, amelyekben hagyományosan szokták.

Hol van a walesi?
Hol van a walesi?
(Forrás: Wikimedia Commons / Alan Fryer / CC BY-SA 2.0)

Szerencsére azonban működnek olyan közösségek, amelyek – akár önkéntes, önszerveződő alapon – elkészítik egy-egy ilyen felület fordítását a kisebbségi nyelveken. Erre is jó példa a walesi nyelv: önkéntesek jóvoltából a Facebooknak és a Twitternek is van walesi verziója.

Arra viszont nagyszerűen használhatóak a közösségi oldalak és a globális média, hogy a kis nyelvek beszélői, akik esetleg nem is élnek egy helyen, kapcsolatban maradhassanak egymással. Ezek a virtuális közösségek megőrizheti a kisebb, veszélyeztetett nyelveket. Azok számára is nagyszerű lehetőség az anyanyelvük használatára, akik szülőföldjüktől távol, más nyelvi közösségben élnek. A neten egyre több közösség szerveződik közös érdeklődési körök alapján – ezek egyike lehet a közös nyelv is. Ma sokkal könnyebben találják meg egymást ezek az emberek, mint akár csak 20 évvel ezelőtt.

Hogy a nyelv által hordott kultúra is fennmaradjon, ahhoz arra van szükség, hogy a különböző műsorok, filmek feliratokkal legyenek elérhetőek – például a YouTube-on. Ehhez automatikusan feliratozó szoftverekre van szükség. Így lennének kisebb nyelveken is hozzáférhetőek azok a kulturális tartalmak, amelyek ma jórészt angolul érhetőek el. Ez azonban hatalmas munka lesz, és szükség lesz hozzá a kisebb nyelvek nyelvészeti elemzésére is. De ez a munka mindenképpen megéri a fáradságot.

Forrás

Minority languages fight for survival in the digital age

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Sultanus Constantinus 2014. február 28. 08:44

"A világ globalizálódásával, és a technika fejlődésével azonban egyre inkább előtérbe kerül egy közös nyelv, napjaink lingua francája, az angol. Ezzel a tendenciával együtt azonban a kisebb nyelvek egyre inkább veszélybe kerülnek."

Szerintem ezzel valamennyire minden nyelv veszélybe kerül, nem csak a kisebbek. Mert ha a tendencia így folytatódik, még a nagyobb nyelvek beszélői is előbb-utóbb azt fogják látni, hogy csak angolul van értelme beszélni, így aztán fennáll annak az -- egyelőre nem túl reális -- veszélye, hogy nem fogják "átörökíteni" az anyanyelvüket az utódaikra, hanem csak angolul fogják megtanítani őket. Ez valahol, mondjuk egy kétnyelvű területen elindul, onnantól megállíthatatlan. Már most is van arra példa (pl. Puerto Rico), ahol a kétnyelvű (sőt, eredetileg spanyol anyanyelvű) lakosok egyszerűen szégyellnek a saját anyanyelvükön beszélni, mert az (angol nyelvű) amerikaiak ezt a fejükbe verték azzal, hogy megbélyegzik a spanyolul beszélőket.

"A kisebb nyelveknek is rossz hír: a statisztikai alapú fordítás annál eredményesebb tud lenni, minél nagyobb a szövegkorpusz, amivel a fordító dolgozik. A kis nyelvek esetében azonban ezek a korpuszok nem nagyok, így a fordítások is nagyobb eséllyel lesznek használhatatlanok. Tehát ha a fordítóeszközöket a jövőben a kisebb nyelvek fennmaradása érdekében akarjuk használni, akkor mindenképpen szükség lesz arra, hogy mélyebb nyelvészeti elemzéseket is képesek legyenek végezni ezek a szoftverek."

Ez sem biztos, hogy minden nyelv esetében segíteni fog. Azokban a kisebb nyelvekben (pl. magyar, török, katalán stb.), amelyekben pl. az igeragozásban fel lehet állítani valamiféle szabályrendszert (vagyis szabályosan ismétlődnek a ragok, tövek stb.), ez jól működhet, de pl. mit kezdene a baszkkal? A baszk igeragozásban ugyanis látszólag semmiféle szabályszerűség nincs, majdnem minden igealakot külön meg kell tanulni (mivel valójában nem is ragoznak a szó klasszikus értelmében, hanem tövekhez kapcsolnak mindenféle elő- és utóképzőket, de még ezek sem szabályosan ismétlődnek: van úgy, hogy egy ugyanazt a funkciót betöltő képző hol ez, hol az, hol amaz, vagy ellenkezőleg: amikor ugyanaz a képző többféle funkciót is jelölhet).

Az internetes "nyelvmegőrzésben" pedig én egy problémát látok: általában azok a beszélők, akiknek ezek a veszélyeztetett nyelvek anyanyelvük, nem interneteznek (pl. mert idős, ill. szegény, falusi emberek). Akik pedig újból tanulták meg a nyelvet, azok nem tudják anyanyelvi szinten. S most megint fel tudnám hozni példának a baszkot. Az internet tele van baszk nyelvű oldalakkal, médiával, videókkal stb. De igazából ha valaki egy olyan beszélőt keresne az interneten, akinek valóban (első) anyanyelve, nem találna. Elég friss élményem, kíváncsi voltam egy dal szövegére, amely nincs fent az interneten. Innen-onnan megkértem pár, saját állításuk szerint baszk "anyanyelvűt" egyszerűen arra, hogy írja le nekem a szöveget, semmi másra nem voltam kíváncsi. EGYIK SEM értette. S itt bukik ki az, amit írtam.

Információ
X