-
mederi: "Csak a véletlennek köszönhető, hogy a két szó azonos alakúvá vált." -Szerintem is. A magy...2021. 04. 04, 10:26 Miért nyúl a nyúl?
-
mederi: @Fülig James: 61 Egy körülbelüli idézet a Wikipédiából Fleming kísérleteinek sikeréről kol...2021. 04. 04, 09:32 Dob és dob
-
mederi: A közmondás szerint a "részeg disznó (ember) hentereg a földön" és nem *hengereg, mert meg...2021. 04. 01, 10:02 Hentel-e a hentes?
-
mederi: Így hengergetnek a hentesek.. :) www.youtube.com/watch?v=EHf8T_2k9uM2021. 04. 01, 09:59 Hentel-e a hentes?
-
mederi: @Avatar: 14 A felfüggesztett disznó olyan közel szabályos vízszintes szeletekből áll, amik...2021. 04. 01, 09:31 Hentel-e a hentes?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A vezető amerikai napilap foglalkozott Kornai András tanulmányával, mely az internetről próbálja megjósolni, mely nyelvek élik túl az elkövetkező időszakot.
Októberben mi is beszámoltunk Kornai Andrásnak, az MTA SZTAKI munkatársának tanulmányáról. A PlosOne online tudományos folyóiratban megjelent cikk, a Digital Language Death (szó szerint kb. Digitális nyelvhalál) azt vizsgálta, hogy hány nyelvnek van esélye túlélni a digitális korban – azaz hány nyelv jelenik meg az interneten. A cikkre most felfigyelt az amerikai The Washington Post című napilap is.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A cikk elmondja, hogy Kornai eredményei szerint a világon beszélt közel 8000 nyelv alig öt százaléka jelenik meg a neten. Úgy véli, az interneten nem használt nyelvek sorsa előre látható: a beszélői először megszűnnek használni olyan gyakorlati célokra, mint például a reklám; ezután a fiatalabb beszélők elhagyják a nyelv szóbeli használatát is; majd a legfiatalabb generációk elfelejtik – ill. meg sem tanulják – a nyelvet.
A The Washington Post Kornai cikkéből a norvég példát ragadja ki. A norvégnak két változata van, a többség által – főként városokban – használt, erpős dán hatást tükröző bokmål (’könyvnyelv’), illetve a norvég „népnyelv”, a nynorsk (’újnorvég’). A norvég állam mindkettőt támogatja, ám Kornai kutatásai rámutattak: csak egy elenyésző kisebbség használja a nynorskot az interneten, a blogok és tweetek szinte kizárólag a bokmål változaton születnek.
Bár a Wikipédián egy sor kis nyelvnek van saját enciklopédiája, Kornai szerint ezeknek csak akkor lehet jelentőségük, ha létezik „a digitális fanatikusoknak egy magja”, akik moderátorként, app-fejlesztőként működnek közre. De hiába van egy veszélyeztetett nyelvnek remek enciklopédiája, ha a Google-kereső nem képes keresni benne, vagy ha nem tudunk facebookozni az adott nyelven.
A The Washington Post azzal zárja a cikkét, hogy száz év alatt sok minden történhet – megváltozhat az internet is, az interneten megfigyelhető nyelvhasználati szokások is változhatnak. Egyedül az a biztos, hogy száz év múlva jóval kevesebb nyelv lesz, mint ma.
Mi ehhez csak annyit tehetünk hozzá, hogy bár a Kornai által felvázolt kép összességében reális, bizonyos szociolingvisztikai tényekkel nem számol. Az egyik az, hogy lehetnek társadalmak, melyekhez – vagy bizonyos rétegeikhez – egyáltalán nem jut el az internet, és egyáltalán nem befolyásolja nyelvhasználatukat. Ha arra gondolunk, hogy a hagyományos – különösen a nem ultrarövid-hullámú – rádiózás mára lényegében elavult technológiának tekinthető, de a világ jelentős részein még ma sem vált a mindennapok természetes részévé, természetesnek tűnik arra gondolni, hogy a világ bizonyos részei az internet áldásaiból is kimaradhatnak. Egy másik fontos tényező, hogy a társadalmak jelentős része többnyelvű, és a nyelvek között feladatmegosztás is létrejöhet. Lehetséges, hogy egy társadalomban írásban (illetve digitálisan) az egyik nyelv dominál, ám szóban egy másik. Természetesen ehhez a kulturális körülmények közrejátszása is szükséges, és nem alakul így minden nyelv sorsa. Az azonban könnyen elképzelhető, hogy például azok az indiai nyelvek, melyeket milliók, esetenként tízmilliók beszélnek, ám a neten alig jelennek meg, továbbra is hasonló helyzetben élnak majd tovább.