nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Miért járunk két lábon?

Egy új elmélet szerint az ember nem azért emelkedett két lábra, mert egy éghajlatváltozás lekényszerítette a fákról, hanem mert álló testtartásban, két lábon sokkal könnyebb volt járkálni a meredek afrikai sziklákon.

MTI | 2013. május 28.
|  

Az új elméletet az angliai Yorki Egyetem régészei dolgozták ki. Isabelle Winder régész és csapata a járás anatómiáját és az emberfajtákat körülvevő környezetet tanulmányozta.

A legelfogadottabb elméletek szerint őseinknek az erdőségeket megtizedelő éghajlatváltozás miatt kellett elhagyniuk a fákat, ahol addig éltek. Miután a talajra kényszerültek táplálékért, lassan kiegyenesedtek, és elkezdtek a mai emberhez hasonlóan két lábon járni.

„Kutatásaink kimutatták, hogy a kétlábúság a terepre való reagálásként alakulhatott ki, nem pedig a növényzetnek az éghajlattal összefüggő változásai miatt” – magyarázták a szakemberek az Antiquity című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban.

Mintegy hatmillió évvel ezelőtt az emberféléket vonzották Kelet- és Dél-Afrika hegyes részei és sziklás hasadékai, mert bőséges menedéket és nagyobb zsákmányszerzési lehetőségeket kínáltak, mint a szavanna sík területei. Márpedig ez a dimbes-dombos vidék négy lábon nehezen járható – állítja Winder. „Sokkal előnyösebb két vagy három végtagon egyensúlyozni, a többin pedig stabilan állni” – fejtette ki a francia hírügynökségnek.

„Úgy véljük, ezt történt. Végül őseink lábára nehezedett a súlyuk legnagyobb része, ami által fontossá vált az álló testhelyzet” – tette hozzá. A kezek, amelyekkel rögzítették magukat vagy felmásztak az akadályokra – ezt a mozgásformát tapasztaljuk napjainkban is például a csimpánzoknál – végül így váltak alkalmasakká a tárgyak megragadására – állítják a kutatók. Az Australopithecus (mint például a több mint hárommillió éve az etiópiai Nagy-hasadékvölgyben élt Lucy) testén egyszerre tapasztalhatóak hegymászásra és állva, két lábon járásra utaló jelek – mondta Isabelle Winder.

Egy későbbi szakaszban az emberféléknek kellőképpen szabad lett a kezük ahhoz, hogy fokozott kézügyesség alakuljon ki, és kifejlesszék a szerszámok használatát. Csak azután módosult a proto-humán fajok csontváza és lábának szerkezete, amikor új zsákmányok és élőhelyek után kutatva a környező síkságokra merészkedtek.

A változatos terep a kognitív képességek – mint a térbeli orientáció és kommunikációs képességek – javulásához is hozzájárult, ami megmagyarázná az emberi agy és az olyan szociális funkciók szüntelen evolúcióját, mint az együttműködés és a csapatmunka – tette hozzá Winder. A kutató szerint az új elmélet „magyarázatot ad az emberfélék evolúciójának valamennyi fontos folyamatára, és meggyőzőbb forgatókönyvet vázol fel, mint a hagyományos elméletek”.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Nullius 2013. július 25. 16:35

Ez az elgondolás kísértetiesen emlékeztet a lamarckizmusra, amely szerint a zsiráf nyaka azért hosszú, mert naphosszat nyújtogatja, a flamingó lábai meg azért, mert a madár „teste víz fölött tartásáért mindenképpen azon van, hogy lábai kinyúljanak és meghosszabbodjanak” . Hasonlóan téves Darwin elgondolása „az agyvelő megnagyobbodása nagyobb értelmi tevékenység következtében” , illetve ennek öröklődése.

Információ
X