-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Sokan félve kerülgetik a tavasszal virágzó árvacsalánokat is, holott szegény árvától nincs mit félni.
A tulipánokkal és nárciszokkal nagyjából egy időben kezd virágozni egy jelentéktelen kis virág, amit sok helyen gyomnak tekintenek. Levele a csalánra emlékeztet, apró lilás virágai vannak, és körülbelül 20-30 centi magasra nő. Ez az árvacsalán. Miért árva szegény vajon?
Az ajakosak családjába (Lamiaceae) tartozó árvacsalán-nemzetségbe (Lamium) világszerte mintegy hatvan faj tartozik. Ezek Eurázsiában és Észak-Amerikában élnek, a nem trópusi éghajlatú területeken. Hazánkban több fajuk ismert: láthatunk rózsaszín, bíborszínű és fehér virágú növényeket is. A sárga virágú árvacsalánokat azonban az újabb kutatások alapján más nemzetségbe, a sárgaárvacsalánok (Galeobdolon) közé sorolják.
Mindkét nemzetségre jellemző, hogy csúcsos leveleik fogazottak, és meglehetősen hasonlítanak a csalán levelére. Egy lényeges különbség azonban van. A csalánfajok (Urticaceae) levelét csalánszőrök borítják, melyek többek között hangyasavat, hisztamint és sókat tartalmaznak. Ha az ember hozzájuk ér, a csalánszőr csúcsa letörik, és máris megannyi kis injekciós tű fecskendezi be a viszketésre ingerlő anyagokat az ember bőrébe. Az árvacsalánok levelein viszont nincsenek csalánszőrök, nyugodtan megfoghatjuk őket.
Az árvacsalán elnevezést a két növény különbsége ihlette. Bár sem a A magyar nyelv történeti etimológiai szótára, sem A magyar nyelv értelmező szótára nem sorol fel az árva szó jelentései között semmi olyasmit, hogy ’nem csípős’, ’ártatlan’ – az Új magyar tájszótárban már biztatóbb adatokat találunk. Eszerint az árva jelzőt (sőt, az árvafaszút is) használják ügyetlen, gyámoltalan személyekre.
Talán ez lehetett az oka annak, hogy a csípésre képtelen növényt is árvának nevezték. Hasonlóképpen, a nem csípő szúnyogokat is árvaszúnyognak (Chironomidae) hívják – megkülönböztetve őket sokkal harciasabb rokonaiktól, a csípőszúnyogoktól (Culicidae).
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Forrás
Ujhelyi Péter (szerk.) Élővilág enciklopédia. A Kárpát-medence gombái és növényei