-
ganajtúrós bukta: Most találtam a wikiben: "Ugyanez a genom 50% manysi (finnugor), 35% szarmata (indoiráni) ...2025. 07. 12, 20:34 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Amúgy nincs kedved kalandmesternek jelentkezni a legközelebbi m.a.g.u....2025. 07. 09, 18:00 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Egyetlen konkrétum van a hosszú szövegedben: a magyarban E3-ban nincs ...2025. 07. 09, 11:17 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: Idézet a cikkből: "...erősen kritizálják a nyelvcsalád fogalmát. Ennek ...2025. 07. 09, 10:23 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Az alapszókincs az olyan szavak amiket nap mint nap folyamatosan haszn...2025. 07. 08, 23:12 Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Miért alszanak a virágok? Nem azért, mert fáradtak, és még csak nem is azért, mert álmosak – a legtöbb tudós szerint éppen hogy azért, mert kellőképpen fejlettek.
Ha valaki késő este kertben sétál, feltűnhet neki, hogy bizonyos virágok az emberekhez hasonlóan nyugovóra térnek naplemente után. Éjszakára a tulipánok és a mályvacserjék éppúgy bezárkóznak, mint a piros gyűszűvirágok vagy a kikericsek.
A kutatók szerint természetes viselkedés ez a részükről. A niktinasztia a növények egyes részeinek, különösen a lomb- és virágleveleknek a fény és sötétség időszaki változása okozta mozgása, amelyet a növények alvásának is neveznek. Ismert a jelenség mögött mechanizmus is: sötétben és hűvösben a virágok legalsó szirmai gyorsabban növekednek, mint a legfelsők, és ennek kényszerítő hatására a virág becsukódik.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A tudósok véleménye eltér azonban azt illetően, hogy miért fejlődtek így bizonyos növények, mások meg nem. A LiveScience.com tudományos hírportál emlékeztet Charles Darwin elméletére, amely szerint a növények azért „zárkóznak be” éjszakára, hogy csökkentsék az elfagyás veszélyét. Más kutatók abban látják a magyarázatot, hogy a niktinasztikus virágok az álomba merüléssel energiát – és valószínűleg illatot – tartalékolnak a nappali időszakra, amikor a beporzást végző rovarok a legtevékenyebbek.
Vannak, akik azt állítják, hogy a virágok ezzel elejét veszik annak, hogy pollenjeik megteljenek nedvességgel és nehézzé váljanak a hajnali harmattól. A rovarok könnyebben tudják szállítani a száraz virágport, következésképpen a becsukódás a sikeres szaporodás valószínűségét hivatott növelni.
Egy igencsak lebilincselő felvetés szerint a niktinasztia tulajdonképpen magasan fejlett, kifinomult védekezési mechanizmus, amelyet a növény a sötétben rá leselkedő ragadozók elhárítására vet be. Azzal ugyanis, hogy összezárja a virágait, áttekinthetőbbé teszi a terepet (például a kertet) az olyan éjszakai vadászok számára, mint a bagoly; azok pedig biztosabban csaphatnak le a fogukat némi éjjeli nassolásra fenő növényevőkre.