-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Vatikáni Múzeum a legmodernebb technológiával védi a Sixtusi-kápolna freskóit. Szenzorok segítségével ellenőrzik a reneszánsz freskók állapotát.
Nem a legesztétikusabb, de hasznos – írta a L'Osservatore Romano szentszéki napilap a Michelangelo festette kápolnában felszerelt műszerekről.
Aki mostanában jár a Vatikáni Múzeumban és az ember teremtésének jelenetére kíváncsi, a Sixtusi-kápolna mennyezetén, a festmények előtt ide-oda mozgó fekete csöveket is észrevesz. Az olasz sajtó máris elnevezte őket „ijesztő űrbéli lénynek”.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
„Hi-tech szemek ezek: harminchat a levegőben lóg, tizennégyet a freskókeretekben rejtettünk el” – magyarázta Antonio Paolucci, a Vatikáni Múzeum igazgatója. Az 1980-1999 között restaurált Sixtusi-kápolnát 2010-ben „porolták le” utoljára, de az évente több mint négymillió látogatót fogadó kápolna falai folyamatos karbantartásra szorulnak. Most cserélték ki az 1983-as klímaberendezést, a szenzorok pedig a hőmérséklet és a páratartalom változását jelzik a kápolna különböző magasságában, valamint a freskókra letelepedő porszemcsék vastagságát és összetételét. A látogatók kibocsátotta szén-dioxid koncentrációját is mérik.
„A Sixtusi-kápolnának sokkal több látogatója van, mint a Vatikáni Múzeumnak, mivel a látogatók többsége a múzeumon való végighaladás során gyakran kétszer, háromszor is visszatér a kápolnába, mely így a múzeum legjelentősebb termévé válik és kiemelt védelemre szorul” – mondta Paolucci.