nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Új felsőoktatási stratégia készült

A legkiválóbb nemzeti tudományegyetemek felzárkóztatása a világ élvonalához és a kis vidéki főiskolák átalakítása – többi között ezt tartalmazza a felsőoktatás átalakításáról készült, az MTI birtokába került szakértői anyag.

MTI | 2013. június 13.
|  

A dokumentum rögzíti, hogy a részvételért a felsőoktatásban a tanulás időszakában ne kelljen fizetniük az erre igényt tartó fiataloknak. A stratégiai irányokról, a soron következő lépésekről szóló anyag, amelyet az MTI felsőoktatási forrásokból származó információi szerint júniusban tárgyal a Felsőoktatási Kerekasztal, a jelenlegi felsőoktatási intézményeket nemzeti tudományegyetemek, szakfőiskolák, helyi és kistérségi főiskolák, és szakegyetemek kategóriákba sorolja. Rögzíti, hogy a 2014-2020-as EU tervezési és költségvetési időszak kiemelt prioritása, akár vidékfejlesztési programokkal is összehangolva, a kis vidéki főiskolák átalakítása. Kitér a TOP 200 programra is, amelynek célja a legkiválóbb nemzeti tudományegyetemek felzárkóztatása a világ élvonalához, a képzés minőségének, eredményességének, hatékonyságának növelésével.

A 18 oldalas dokumentum szerint a fő cél, hogy egy hosszabb távon is fenntartható felsőoktatási rendszer jöjjön létre. Ennek főbb jellemzői: a felsőoktatás általánosan hozzáférhető, mert minden tehetséges, a felsőoktatásban tanulni vágyó és arra képes fiatal számára biztosítja a bejutás és a diplomaszerzés lehetőségét saját és családja anyagi teherviselő-képességétől függetlenül. Emellett hatékonyan finanszírozott, minőségelvű forráselosztást valósít meg, kellően nagy méretű és egyidejűleg képes megfelelő minőséget nyújtani, valamint nemzetközileg is versenyképes intézményei vannak, amelyek a külföldi hallgatók számára is vonzó.

A 21. század követelményeinek megfelelően kellően differenciált, az intézménytípusok és a képzési kínálat vonatkozásában rugalmas, átjárható képzési rendszere és programjai révén biztosítja, hogy a lemorzsolódási és hatékonysági veszteség minimális legyen. Fontos, hogy a részvétel a felsőoktatásban a hallgatói időszakban minden, erre igényt tartó fiatal számára fizetésmentes legyen – olvasható az anyagban. Eszerint aki teljesíti a felvételi és az egyetemek vagy főiskolák által előírt tanulási követelményeket, igényli az állami ösztöndíjat, vállalja annak feltételeit, annak az állami ösztöndíj révén; aki nem igényli az állami ösztöndíjat, de igényli a jövedelemarányos törlesztésű Diákhitel-2-t, annak a Diákhitel-2 révén lenne ez biztosított.

A hallgatói költségekhez mindenki igénybe veheti a jövedelemarányos törlesztésű Diákhitel 1-et, az állami ösztöndíjasok emellett a hallgatói normatívából finanszírozott tanulmányi és szociális ösztöndíjakhoz is hozzájutnak. Mint írták, Magyarországon le kellene zárni az immár két évtizede zajló, meglehetősen álságos „tandíjvitát”, mert a valóság az, hogy majdnem minden második hallgató 12-15 éve igen jelentős költségtérítési díjat fizet. Ehhez eddig ezek a hallgatók semmilyen segítséget nem kaptak. A 2012-ben bevezetett Diákhitel-2 biztosítja, hogy a költségtérítéses hallgatók díjukat teljes mértékben jövőbeli, a diploma révén megnövekedett jövedelmük egy részének „a jelenbe történő átcsoportosításával” finanszírozhassák – olvasható az anyagban.

A dokumentum célként jelöli meg: a válság lecsengésével és az ország gazdasági teljesítményének javulásával belátható időn belül érje el a magyar felsőoktatás a GDP-arányos költségvetési ráfordítás tekintetében az OECD országokban szokásos 1-1,2 százalék körüli értéket. Rövid távú célként jelenik meg, hogy lehetőség szerint már a soron következő akadémiai évtől kezdve minden olyan mesterséges, adminisztratív akadályt, mesterséges kapacitásszabályozást szüntessenek meg, amely bármilyen módon korlátozza a költségtérítéses hallgatók felvételét.

Az anyag szerint a költségtérítéses hallgatók felvételének természetes korlátja az intézmény valós fizikai és oktatói kapacitása, illetve az, hogy milyen képzési programok indítására, oktatására képes és alkalmas. Az elv az, hogy ha az állam a korábban említett nyilvánvaló makrogazdasági okok miatt nem tud megfelelő finanszírozást biztosítani az intézmények számára, akkor mesterséges kapacitásszabályozásokkal és más mesterséges eszközökkel legalább ne gátolja őket abban, hogy költségtérítéses hallgatók képzése révén bevételekre tehessenek szert – olvasható.

A dokumentum megállapítja: a kormány az intézményi férőhelyek finanszírozása helyett a jövőben közvetlenül a hallgatókat akarja finanszírozni az állami ösztöndíj révén. Az intézmények, karok, képzési programok finanszírozása attól függne, hogy mennyire képesek elegendő hallgatót magukhoz vonzani. Az anyag szerint a magyar felsőoktatásban a részvételi arány (20-25 százalék) nemzetközi összehasonlításban alacsony. Ezért az a fontos munkaerő-piaci cél, hogy elegendő számú szakképzett – nem diplomás – munkaerő is rendelkezésre álljon, nem valósítható meg az OECD átlaghoz képest alacsony felsőoktatási részvételi arány további csökkentésével, azaz a továbbtanulni vágyó és arra alkalmas fiatalok felsőoktatásból való kiszorításával. Cél: a mindenkori 18-25 éves korosztály felsőoktatásban részt nem vevő tagjai közül egyre többen kapcsolódjanak be a szakképzésbe.

Az anyag két lépésben vezetné be a kancellári rendszert, és szükségesnek tartja az akadémiai autonómia megszilárdítása érdekében az egyetemi, főiskolai önkormányzati testület rektorválasztási jogosítványainak helyreállítását is. A megfelelő fenntartói kontroll érdekében a gazdasági főigazgatók megbízói és munkáltatói jogkörét a felsőoktatásért felelős Emmi-hez telepítenék át – olvasható a szakértői anyagban.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X