-
mederi: Fejes László (nyest.hu) "..mégis uráli eredetűnek számít, hiszen a töve a men-/megy- igető...2013. 05. 25, 22:20 Nagyon kevés a finnugor alapszókincsünk?
-
mederi: A "mogyer, magyar, megyer" szavakkal kapcsolatban az a véleményem, hogy ha helyesen "modje...2013. 05. 25, 09:47 Az áltudományt népszerűsíti az MTI
-
mederi: Az "ember" szó, melyet "e" és "á" közötti szóeleji "e"-vel, a végén hosszú "ő"-vel "eámbőr...2013. 05. 25, 09:12 Az áltudományt népszerűsíti az MTI
-
mederi: Megalapozatlannak tűnhet, amit a "hun(g)" szóról gondolok, de szerintem lehetséges a hunok...2013. 05. 25, 08:56 Az áltudományt népszerűsíti az MTI
-
baloch: Mivel a néhány évtizede záporozó új tudományos eredmények, mint tények alaposan megrengett...2013. 05. 25, 08:04 Az áltudományt népszerűsíti az MTI
– Kaja
– Fickó, Mackó és a helyesírás
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
A szlengszavak eredetét nagyon nehéz pontosan meghatározni, mivel a jelentések és a hangalakok a szlengben meglehetősen gyorsan és szeszélyesen változnak. A nyest egy kérdés nyomán elindult néhány nyomon…
Máté már nagyon régen feltette kérdését, mely minden eddigi kérdésnél nehezebbnek bizonyult:
mai weboldalon olvastam, hogy Piroska a rima szó etimológiáját szeretné kérni Önöktől. Akkor én is bátorkodom: a ratyi szó érdekelne. Ezt Pesten a buzi szinonímájaként használják, de a lovári nyelvben éjszakát jelent. Sok romani jövevényszó honosodott már meg a magyar nyelvben (dzsuva, séró, csaj, csávó, verda, gizda. ez utóbbi sztem viszont téves, mert az büszkét jelent, ellenben soványként, girhesként használjuk. ez is lehetne a kérdésem akár...) Szóval, van valami köze a ratyi szónak a romani nyelvhez, vagy teljesen máshonnan ered?
A cikk az ajánló után folytatódik
Piroskával könnyű dolgunk volt, hiszen csak fel kellett csapnunk A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárát. Ebben az esetben erről már csak azért sem lehet szó, mert a szót még a nyolcvanas években sem használták, legalábbis nem adatolt.
Mint Kis Tamás szlengkutató tájékoztatott minket, a szó a börtönszlengből származik, eredeti jelentése ’női szerepet alakító (passzív) homoszexuális férfi’ volt. Elvben elképzelhető, hogy a cigány ratyi ’éjszaka’ szóból származik, de eredhet a ráklji, raklji, rakji, rakli ’(nem cigány) lány’ szóból is, vagy akár a kettő együtt is hathatott: ’éjjeli lány(ként használt férfi)’. Később az általánosabb ’homoszexuális férfi’ jelentése mellett felbukkant a ’nem normális, hülye ember’, illetve a ’silány, hitvány’ jelentés is – ez utóbbi kialakulásában szerepet játszhatott a hasonló hangzású gagyi is. Mint Kis Tamás elmondta, „a szlengszavak (és jelentésük) elég távoli szavakat, asszociációs mezőket képesek összekapcsolni akár csak a szavak első hangjának azonossága miatt”.
Megkérdeztük a kérdésről Tálos Endrét, a cigány nyelvek szakértőjét is. Ő úgy nyilatkozott, hogy a szó forrásaként a rakľi hangtanilag elképzelhető forrása a ratyinak, sőt, a bosnyák- és albáncigány forrásokban előfordul a ratyiéhoz nagyon közeli ejtésű raćí is – ilyen változatot azonban Magyarországon nem beszélnek. Ugyanakoor ezek mind ’(nem cigány) lány’ jelentésűek, a magyarban megjelenő jelentéshez közelebb álló jelentésük nincs. Éppen ezért Tálos Endre ezt nem tartja jó etimológiának, és úgy véli, egy megfejtési kísérlet sem tekinthető sikeresnek, helyesebb tehát a ratyit ismeretlen eredetű szónak nyilvánítani.

