nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mi hiányzik a magyar nyelvstratégiából?

A támogatási elvek koordinálásában való részvétel is feladata lesz az új Magyar Nyelvstratégiai Intézetnek. Hogy ez mit jelent, azt nem tudjuk, ahogyan azt sem, miként kívánják megőrizni a nyelvi gazdagságot vagy hogy mi is az az értékvesztés. Azt pedig végképp nem értjük, miért nem fognak valódi nyelvstratégiai feladatokkal foglalkozni.

Fejes László | 2014. március 12.
|  

Korábbi cikkünkben megvizsgáltuk, hogy milyen feladatokra hozták létre a Magyar Nyelvstratégiai Intézetet. Láthattuk, hogy az új intézmény meglehetősen sok, egymással össze nem függő, megfelelően körül nem írt feladatot fog ellátni. Ebben a cikkünkben azokkal a feladatmeghatározásokkal foglalkozunk, melyek nem világosak, illetve azokkal, amelyek meg sem találhatóak a rendeletben, holott egy ilyen intézmény megalapításakor szerepelniük kellene. A cikk végén megjósoljuk, a rendelet alapján mit várhatunk a Magyar Nyelvstratégai Intézettől.

Érthetetlen feladatok

A megjelölt feladatok egy része esetében azt sem sikerült megfejtenünk, miféle feladatokra gondolnak.

4. az infotechnológia területén a  magyar nyelvű adatbázisok támogatási elveinek kidolgozásában és koordinálásában való részvétel,

Mit jelent az, hogy „az infotechnológia területén”? Bármilyen számítógépes adatbázisra gondolnak, vagy úgy értendő, hogy például az infotechnológiai szakszókincs adatbázisának létrehozásában vennének részt? Mit jelent az, hogy „támogatási elveinek kidolgozásában”? Miféle támogatásról van szó? Anyagi, szakmai? A támogatási elvek koordinálásában való részvételről már inkább nem is kérdezünk semmit.

Koordináció és infotechnológia
Koordináció és infotechnológia
(Forrás: Wikimedia Commons / Magnus Fröderberg / CC BY 2.5)

8. a nyelvi gazdagság megőrzése, különös tekintettel a magyar nyelvjárásokra és a rétegnyelvekre,

A magyar nyelvjárások és rétegnyelvek akkor őrződnek meg, ha használják őket – a használatot pedig a társadalmi körülmények befolyásolják. Nem lehet az őrségi nyelvjárást úgy megőrizni, hogy egy kutató napi fél órát ebben a nyelvjárásban beszél – és úgy sem, hogy leutazik a faluba, és győzködi a fiatalokat, hogy úgy beszéljenek, mint a nagyszüleik. Persze lehet, hogy a nyelvjárási, rétegnyelvi szavak, alakok, szerkezetek gyűjtésére gondolnak – ám ezt szakszóval nem megőrzésnek, hanem leírásnak, dokumentálásnak mondják.

14. egyéb, a magyar nyelvi értékvesztés ellen ható feladatok megvalósítása

Ez a pont végképp érthetetlen. Az értékvesztés szó már korábban is felbukkan a szövegben a 11. pontban („a magyar nyelvi értékvesztéssel szemben irányelvek kidolgozása”) – ott sem világos, mire utal. Az, hogy mi az érték, attól függ, mit hogyan értékelünk. Korábban írtunk arról, hogy az ë használata sokak számára értéknek tűnik – azoknak azonban, akik egyáltalán nem használják, egyáltalán nem hiányzik. Semmilyen támpontunk nincs arra, hogy egy nyelvi változást értékesnek vagy értéktelennek nyilvánítsunk – olyan, hogy nyelvi értékvesztés, egyszerűen nincs!

Megőrzéssel az értékvesztés ellen
Megőrzéssel az értékvesztés ellen
(Forrás: totallyready.com)

Ami nincs benne

Furcsa módon a nyelvstratégiai feladatok közül nem esik szó egy sor olyanról sem, melynek itt lenne a helye. Ezek részben új feladatok, részben olyanok, melyeket ma ugyan ellát valamilyen intézmény, de helyesebb lenne átvenni tőle.

Talán a legmeglepőbb az a tény, hogy a tervezetben szó sem esik a jelnyelvről – miközben annak védelmét az Alaptörvény írja elő. Nyilvánvalóan szükség lenne arra, hogy a rászorulók számára biztosítsák a jelnyelvi ügyintézés lehetőségét, és a legcélszerűbb az lenne, ha ehhez nem tolmácsokat kellene alkalmazni. Meg kellene tehát vizsgálni a jelnyelv oktatásának lehetőségét, ki kellene fejleszteni a tanmenetet, tananyagot, hogy a jelnyelvet – játékosan akár már óvodás kortól kezdve – minél szélesebb körben lehessen oktatni. Ez a magyarországi nyelvpolitika egyik legnagyobb feladata, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet alapításakor azonban említést sem tesznek róla.

A megnevezett feladatok között szerepel a „szakértői állásfoglalások készítése nyelvpolitikai kérdésekben a közigazgatás [...] részére”. Kérdés azonban, hogy valóban állásfoglalásokra van-e szükség, vagy pedig felügyeletre, lektorálásra. Az utóbbi években a legszembetűnőbb események Schmitt Pál megnyilvánulásai voltak, köztük a botrányos helyesírású újévi köszöntő. Ez azonban nem elszigetelt jelenség, említhetünk olyan hibás helyesírású intézményneveket, mint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vagy a Magyar Ösztöndíj Bizottság. Bár a nyesten gyakran hangsúlyozzuk, hogy a helyesírást nem kell annyira komolyan venni, azt mi sem találnánk ördögtől való ötletnek, ha az állam a saját nyelvhasználatát, helyesírását ellenőriztetné. Ha nem is  kellene az ellenőrzést minden szintre kiterjeszteni, de például a közintézmények nevét vagy a törvények nyelvi megformálását felügyelhetnék ehhez értő szakemberek. Ilyesmiről azonban szó sincs.

Ha már megszületett az intézmény, ésszerű lett volna, ha bizonyos tevékenységeket, melyeket az állam jobb híján máshova szervezett ki, az intézethez vont volna. Ilyen például a személynevek bejegyezhetőségéről való döntés, melynek feladata jelenleg egy akadémiai kutatóintézetre, pontosabban a Nyelvtudományi Intézet Utónévbizottságára hárul. Ennek a tevékenységnek azonban semmi köze a nyelvtudományhoz, a döntés csupán azon múlik, hogy a név a törvényi előírásoknak megfelel-e (pl. írásmódja a magyar hangjelölés szabályait követi-e) – azaz egyszerű jogi döntésről van szó (mely különösebb szaktudást sem igényel). Pillanatnyilag a visszautasított szülők az akadémiát és a Nyelvtudományi Intézetet támadják, ha kérvényüket visszautasítják, holott ezen intézmények keze kötött, a törvényi előírásokat nem bírálhatják felül. A döntések meghozatal sokkal inkább egy hivatal, mint egy kutatóintézet feladata lenne.

)

Ha már létrejön a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, akkor ésszerűbb lenne, ha a helyesírás szabályozásával is ez foglalkozna. A jelenlegi szabályzat módosítgatása, pöckölgetése helyett átfogó reformra lenne szükség, mely inkább a szabályok áttekinthetőbbé, egyszerűbbé tételét, mint a jelenleg írásszokás radikális megváltoztatását jelentené. Célszerű lenne többszintű helyesírást kidolgozni, azaz bizonyos szabályok mindenkire vonatkoznának, mások viszont csak egy szűkebb szakmára (a „szövegiparosokra”: szerkesztőkre, nyomdászokra stb.). Egy ilyen átalakítás valódi nyelvstratégiai feladat.

Ha például a korábban említett Lengyel Nyelvi Tanács feladatköreit vizsgáljuk meg, láthatjuk, hogy hasonló feladatokat lát el – szorosabb értelemben vett kutatásokkal viszont nem foglalkozik! A szintén példaként emlegetett Észt Nyelvi Intézet egyik fő feladata a szótárírás – lehetséges, hogy például a magyar–angol szótárak írása és kiadása piaci alapon is működik (és az állam beavatkozására semmi szükség), de például A Magyar Narancsnak adott interjújában Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója megállapítja, hogy az intézmény neve helyesen nem is Magyar Nyelvstratégiai Intézet, hanem Magyarnyelv-stratégiai Intézet lenne, hiszen a meghatározott feladatok kizárólag a magyar nyelvre vonatkoznak – nem a magyar nyelvstratégiáról, hanem a magyar nyelv stratégiájáról van szó. a kisebbségek, illetve a szomszédos országok nyelvei kétnyelvű (magyar–idegen, idegen–magyar) szótárainak fejlesztéséhez igencsak elkelne az állami támogatás. Hasonlóképpen feladata lehetne az intézetnek, hogy ezekhez a nyelvekhez tananyagot fejlesszen, vagy a tananyagfejlesztést elősegítse. Szintén észt példára a Magyar Nyelvstratégiai Intézet feladata lehetne egynyelvű, a nagyközönség számára készülő (pl. értelmező, helyesírási) szótárak kiadása is.

A születő szótárak rögtön lehetnének online elérhető, folyamatosan fejleszthető szótárak is. Az intézet megteremthetné az ehhez szükséges infrastruktúrát, részt vehetne korpuszok és az elemzésükhöz szükséges eszközök fejlesztésében, a meglevő eszközök fejlesztésében, vagy egyszerűen az ilyen irányú munkálatok összehangolásában, finanszírozásában. Fontos lenne például a magyar nyelvre készülő beszédfelismerő és -szintetizáló, illetve automatikus fordító programok fejlesztésének támogatása is. Ilyenekről a rendelet nem tesz említést.

Csak szöveg

Szembeötlő, hogy a törvény szövege mennyire rosszul van megfogalmazva. (Persze ez is jó érv lenne amellett, hogy egy külön intézmény ellenőrizze a törvények szövegezését, de mint láttuk, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet ilyen feladatot nem fog ellátni.) Ez általában is utal megalkotójának fogalmazási készségeire, de arra is, hogy nem sok ötlete, elképzelése van a magyar nyelvstratégiáról, fejében csupán kósza ötletek keringenek, melyek sehogy sem képesek összeállni valóban stratégiának nevezhető elképzeléssé.

Alapos okunk van feltételezni, hogy a szöveg nemhogy nem a miniszterelnök, de nem is egy hivatalnok kezéből került ki, hanem összeállításában legalábbis közreműködtek az intézet leendő munkatársai, kiszemelt igazgatója. Ebben az esetben tehát a magyar nyelvstratégiát olyan embere(ek)re bízzuk, akik saját feladatukról képtelenek egy összefüggő szöveget létrehozni. Nekik kellene felügyelniük mások nyelvhasználatát, fogalmazását!

Szedett-vedett ötletelés
Szedett-vedett ötletelés
(Forrás: Wikimedia Commons / Steve Collis / CC BY 2.0)

Ebben a helyzetben nem tudjuk, minek drukkoljunk igazán. Lehet, hogy jobban járunk, ha a Magyar Nyelvstratégiai Intézet érdemben semmilyen tevékenységet nem fog végezni, csupán arra szolgál, hogy „kutatásokra” sok milliónyi közpénzt el lehessen tapsolni, az államkasszából magánzsebekbe (természetesen elsősorban nem az intézmény alkalmazottjainak zsebébe) kipumpálni. Talán még ez is szerencsésebb forgatókönyv annál, mint ha a rendelet szövegéből kirajzolódó „szakértelemmel” valaki a magyar nyelv használatát bármilyen módon befolyásolni próbálja.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Grant kapitány 2014. március 12. 08:28

"A Magyar Narancsnak adott interjújában Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója megállapítja, hogy az intézmény neve helyesen nem is Magyar Nyelvstratégiai Intézet, hanem Magyarnyelv-stratégiai Intézet lenne".

Hülyeség. Az angol nyelvtanfolyamot sem írjuk angolnyelv-tanfolyamnak.

"nem a magyar nyelvstratégiáról, hanem a magyar nyelv stratégiájáról van szó."

A magyar nyelvtan sem olyan nyelvtan, ami esetlegesen magyar, hanem a magyar nyelv tana. Ha az idézett okfejtés helyes lenne, magyarnyelv-tannak kellene írni.

2 Fejes László (nyest.hu) 2014. március 12. 08:37

@Grant kapitány: És az angol szótár sem angolszó-tár, Csakhogy ezek már szételemezhetetlen szerkezetek, pl. ha egy nyelviskolában több nyelvet oktatnak, akkor is azt mondjuk, hogy nyelvtanfolyamokat tartanak, nem azt, hogy nyelvek tanfolyamait tartják, és az összehasonlító magyar-finn-észt nyelvtanra sem mondhatjuk, hogy a magyar finn és észt nyelvek összehasonlító tana.

Szóval Keneseinek attól függetlenül is igaza van, hogy ezt a megjegyzését nyilván iróniának szánta, és ő sem gondolja, hogy így kéne írni az intézet nevét.

3 gligeti 2014. március 12. 08:50

Azért a magyar nyelvtan egyúttal kétségtelenül egy olyan nyelvtan, ami magyar, és az angol nyelvtanfolyam egy olyan nyelvtanfolyam, ami angol (ha arra gondolok, akkor mondjuk angliait mondok, mert tudom, hogy a hallgató nem ezt értené elsődleges értelmezésként). Az angoltanárnő viszont nem egy tanárnő, aki angol, mert az (tehát az angol tanárnő) Manchesterben tanít matematikát, ezért nem is írjuk külön. A magyar nyelvstratégia az egy olyan nyelvstratégia, ami kifejezetten hungarikum, tehát pélául az, hogy úgy orvosoljuk azt a problémát, hogy a magyar fiatalok nem beszélnek jól nyelveket, hogy ne angolt tanítsunk először, mert még azt hiszik, hogy a nyelvek könnyűek :-).

4 Sultanus Constantinus 2014. március 12. 08:54

A jogszabályok helyesírásáról nem is érdemes beszélni. Amikor több egyetemi diplomával rendelkező szakemberek leírnak olyat egy hivatalos szövegben, hogy "utánna", akkor mit várunk?

@Grant kapitány: "Hülyeség. Az angol nyelvtanfolyamot sem írjuk angolnyelv-tanfolyamnak."

Persze, hogy nem írjuk így, mert gőzünk nincs, hogy így kellene. Pedig bizony így kellene. Ahogy az *angol nyelvtanár is helyesen "angolnyelv-tanár". Annak idején egy ismerősöm (nevezetesen angoltanárnő) megkért, hogy nézzem át formailag-tartalmilag a szakmai önéletrajzát. Természetesen ki is javítottam benne az "angol nyelvtanár"-t "angolnyelv-tanár"-ra (nyilván ha már megkért, akkor az ilyeneket is nézem), erre azt mondja, "az úgy nem jó, mert nem fogadják el"... Ennyi.

5 Grant kapitány 2014. március 12. 09:00

@Fejes László (nyest.hu): Nincs igazad, Keneseinek sincs igaza, és ha már itt tartunk, elég kínos, hogy az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója csak ennyire "ismeri" a helyesírás szabályait.

Gyengébbek kedvéért: többek közt a szabályzat 107. pontja szól a minőségjelzős szókapcsolatokról.

"A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz, általános iskola, ipari ország, olvasó lány, érett gyümölcs stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolatnak

valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: szélsőbal párt, egyetértő mosoly, orvosi titoktartás, baráti kézfogás, mezőgazdasági gépgyár stb."

Láthatod, szó sincs itt arról, hogy szételemezhető-e a szerkezet vagy sem. Csak az számít, hogy a kapcsolat egyik vagy mindkét tagja összetett szó-e. Az angol nyelvatlasz az "angol nyelv atlasza", az angol nyelvoktatás "az angol nyelv oktatása", az angol nyelvtanár "az angol nyelv tanára" stb. Ezeket a szabályzat 107. pontja alapján mind-mind külön kell írni, annak ellenére, hogy szételemezhető szerkezetek.

@Fejes László (nyest.hu): "azt mondjuk, hogy nyelvtanfolyamokat tartanak, nem azt, hogy nyelvek tanfolyamait tartják"

A nyest-en nemrég jelent meg olyan cikk, aminek a bevezetőjében ez olvasható: "A kisebb, „egzotikusabb” nyelvek tanfolyamai iránt az egyes államok kulturális intézeteiben érdemes érdeklődni."

www.nyest.hu/hirek/lengyel-cseh-es-eszt-nyelvtanfolyamok

Hű, de kínos lehet ez neked...Szokás szerint megint nem mondasz igazat, félre akarod vezetni az olvasókat.

6 Grant kapitány 2014. március 12. 09:03

@Sultanus Constantinus: Nézd meg a Maqyar helyesírási szótár (1999-es kiadás) 21. oldalát. Ott áll a helyes írásmód: angol nyelvtanfolyam.

7 Miklós 2014. március 12. 09:06

Kedves Fejes László! Ez a cikke nagyon elnyerte a tetszésemet mert nem romboló hanem építő jellegű, szemben korábbi cikkeivel, amelyekben mintha valami félelem lapult volna meg. Sultanus Constantinus írta: "tipikus hivatali szöveg, aminek semmi értelme nincs, de nagyon jól hangzik." A közlönyben megjelent szöveget nyilván a szokásos nyelvezettel írták, politikus titkárok. A puding próbája az evés, ezért meg kell várni hogy mi fog ebbe az intézménybe beleférni. A javaslatait László remélem mások is olvassák és talán fognak is vele foglalkozni.

8 Grant kapitány 2014. március 12. 09:23

@Grant kapitány: Hozzáteszem, hogy a 107. pont példái között ott van a "mezőgazdasági gépgyár". A "gépgyár" szételemezhető mint "gépek gyára", a Google 2000-nél több találatot ad erre a szerkezetre. Ennek ellenére mégsem írható a kérdéses összetett szó "mezőgazdaságigép-gyár"-nak.

9 gligeti 2014. március 12. 09:34

@Grant kapitány: pont az a kérdés, hogy minőségjelzős szerkezet-e. Kérdezzünk vissza, nézzük meg, mit válaszolnak a nyelvi beszélők:

Ez a tanárnő angol? Nem, a tanárnő magyar, de angolt tanít -> amgoltanárnő.

Ez a nyelvtanfolyam angol? Igen -> angol nyelvtanfolyam

Ez a nyelvstratégia magyar?....

Egyébként lehet [magyar [nyelvstratégiai intézet]], csak ebből se derül ki, hogy nem a magyarok pocsék idegennyelvtudásával foglalkozik.

10 Grant kapitány 2014. március 12. 09:48

@gligeti: Ez nem lehet kérdés, csakis minőségjelző lehet. Vagy szerinted mennyiség- vagy egyéb jelző, vagy esetleg más mondatrész? Mivel támasztod alá?

Egyébként veled nem vitatkoznék, tekintve, hogy az idegennyelv-tudás szót sem tudod helyesen leírni (helyesírási szótár, 385. o.)

11 gligeti 2014. március 12. 09:54

Ahogy az angoí tanár minőségjelzős persze, csak úgy nem azt jelenti. Kérdés, hogy a nyelvstratégiának lehet-e a magyar minőségjelzője, illetve akkor mit jelent, és azt akarták-e mondani.

12 gligeti 2014. március 12. 09:56

Sőt, amgolt is írtam angol helyett.

13 gligeti 2014. március 12. 09:59

Jó, hogy mondod, az sem idegen nyelvtudás, hanem idegennyelv-tudás, pont ugyanazért, mert nem a nyelvtudás idegen.

14 Grant kapitány 2014. március 12. 10:00

@gligeti: Vedd már észre, hogy hiába jössz itt az angoltanár - angol tanár különbséggel. Az angoltanár-t egybeírjuk, az angol nyelvtanárt külön, és ez utóbbi kétértelmű. Attól függően jelent "angol anyanyelvű/nemzetiségű tanár"-t, illetve "az angol nyelv tanárát", hogy az "angol"-t a "nyelv" vagy a "nyelvtanár" minőségjelzőjeként értelmezzük-e. A "magyar nyelvstratégia" ugyanígy kétértelmű lehet, de írni csak egyféleképpen lehet, a 107. pont alapján.

15 Grant kapitány 2014. március 12. 10:05

@gligeti: "Jó, hogy mondod, az sem idegen nyelvtudás, hanem idegennyelv-tudás, pont ugyanazért, mert nem a nyelvtudás idegen."

Hülyeség. Értelmetlenség azt mondani, hogy a "nyelvtudás idegen". Másrészt ilyen alapon az "idegen nyelvi lektorátus"-t, "idegen nyelvi oktatást" is így kellene írni: "idegennyelvi lektorátus", "idegennyelvi oktatás".

16 gligeti 2014. március 12. 10:10

De hát az angolnyelv-tanár. 139b., OH 461.

17 Grant kapitány 2014. március 12. 10:11

@gligeti: "Jó, hogy mondod, az sem idegen nyelvtudás, hanem idegennyelv-tudás, pont ugyanazért, mert nem a nyelvtudás idegen."

Erre a 139. b. pont vonatkozik:

"Ha egy különírt szókapcsolat (pl. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. gyár), amely az egészhez járul, az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. Hasonló esetek: hideg víz, de: hidegvíz-csap;"

18 Grant kapitány 2014. március 12. 10:15

@gligeti: Az Osiris helyesírási szótárban lehetnek hülyeségek, tévedések. Tudtommal az nem az MTA Helyesírási Bizottságának jóváhagyásával készült.

Értsd már meg, hogy az angol nyelvtudás épp azért különbözik az "idegennyelv-tudástól, mert az utóbbiban az utótag (tudás) járul az egészhez (idegen nyelv), az előbbiben viszont az "angol" minőségjelző a "nyelvtudás"-hoz. (vö.: Milyen nyelvtudásra van szükség? Angol nyelvtudásra van szükség.)

19 gligeti 2014. március 12. 10:16

Na, erről van szó. A magyar nyelv kap egy utótagot (stratégia), nem pedig a nyelvstratégia kap egy minőségjelzőt (magyar).

20 gligeti 2014. március 12. 10:22

Én mindig visszakérdezéssel tesztelek: Pista nyelvtudása angol? Ha ez értelmes, és azt jelenti, amit mondani akarok, akkor jelzős szerkezetről van szó. Ez a kérdés nekem fura, ezért inkább az angolnyelv-tudást választanám, de itt rezeg a léc.

21 gligeti 2014. március 12. 10:25

Még az e-nyelv is tud engedékeny (liberális ;-) ) lenni:

www.e-nyelv.hu/2010-05-13/angol-nyelviskola-angolnyelv-iskola/

22 Grant kapitány 2014. március 12. 10:26

@gligeti: "nem pedig a nyelvstratégia kap egy minőségjelzőt (magyar)."

Akkor írd a magyar nyelvtan-t is magyarnyelv-tannak, a magyar nyelvtanfolyamot magyarnyelv-tanfolyamnak. Már ha következetes akarsz lenni. Persze hülyeség lenne így írni.

Az a baj, hogy nem vagy képes felfogni, hogy a "magyar nyelvstratégia"-ként írt kifejezésben a "magyar" a "nyelvstratégiának" és a "nyelv"-nek is lehet minőségjelzője.

23 gligeti 2014. március 12. 10:26
24 Grant kapitány 2014. március 12. 10:32

@gligeti: Még az e-nyelv is tud engedékeny (liberális ;-) ) lenni:

Az egy hülye lehet. Két egymást követő mondatban képes ellentmondani magának (különírás vagy mozgószabály?):

www.e-nyelv.hu/2007-07-18/angolnyelv-vizsga/

25 Sultanus Constantinus 2014. március 12. 10:32

Elvileg mást jelent az "angol nyelvtanár" és az "angolnyelv-tanár" is. Az előbbi angol nemzetiségű nyelvtanár (de nem tudjuk, milyen nyelvet tanít), az utóbbi pedig angol nyelvet tanító tanár (de nem tudjuk, milyen nemzetiségű). Ez nem (csak) helyesírási kérdés, hanem más és más a jelentésük. (Megint más kérdés, hogy ezt a különbséget a gyakorlatban senki nem használja -- mert nem ismeri a helyesírási szabályokat.)

26 Grant kapitány 2014. március 12. 10:38

@Sultanus Constantinus:

Hihetetlen, hogy még te sem vagy képes felfogni: az "angol nyelvtanár" kifejezés kétértelmű (ld. korábbi hozzászólásaimat).

Te tényleg azt gondolod, hogy pl. a nyelvművelők folyóiratának címét hibásan írják Magyar Nyelvőr-ként? Mert ugye a te logikád szerint ez CSAK azt jelenthetné, hogy "magyar nemzetiségű nyelvőr". Azt viszont már nem, amit kifejezni szándékozik, hogy "a magyar nyelv őre".

27 Fejes László (nyest.hu) 2014. március 12. 10:42

@Grant kapitány: Egyszer lehetnél már annyira magabiztos a saját igazságodban, hogy anélkül fejtenéd ki, hogy közben megpróbálnád a másikat hazugnak vagy ostobának minősítenéd. Egyébként jó is, hogy felhozod az adott példát – azt egy kényszermegoldás szülte, és már akkor sem voltam megelégedve vele.

Ha ugyanis egzotikus nyelvtanfolyamot írok, az teljesen félreérthető: egzotikus lehet egy angol nyelvtanfolyam is, melyet egy trópusi szigeten tartanak. Ebben az esetben célszerűbb lett volna az egzotikusnyelv-tanfolyam írásmód, de ez két okból sem tetszett: egyrészt nem felel meg az angol nyelvtanfolyam stb. mintának, másfelől elég nehéz lett volna ebben az alakban az egzotikust idézőjelbe tenni.

A mezőgazdasági gépgyár szép találat, de ebben az esetben a mzőgazdaságigép-gyár lenne a szabályszerű írásmód. Hogy miért mégsem ez a „helyes”? Erre a helyesírás szabályozói vszleg azt mondanák, hogy ez egy hagyományon alapuló kivétel.

A kérdésről l. még www.nyest.hu/hirek/mi-az-a-nem-vagyoni-karterites

(Amennyiben nem érvekkel, hanem minősítgetésekkel jössz, akkor is felfüggesztem a társalgást, ha egyébként jó érveket hozol fel.)

28 Sultanus Constantinus 2014. március 12. 10:42

@Grant kapitány: Szerintem inkább te vagy képes valamit felfogni, de minegy...

29 Grant kapitány 2014. március 12. 10:43

Lehetne azt mondani, hogy a Magyar Népköztársaság"-ban a "köztársaság" utótag a "magyar nép" kifejezés egészéhez járul. Hiszen azt jelenti, hogy "a magyar nép köztársasága". Szerintetek ez is helytelen írásmód, mert 139 b. alapján "Magyarnép-köztársaság"-nak kellene írni?

30 Grant kapitány 2014. március 12. 10:46

@Fejes László (nyest.hu): Ne kábítsd már itt a népet. Mezőgazdasági gépgyár mint hagyományon alapuló kivétel! Persze, azért sorolták egy helyesírási szabálypontot illusztráló példák közé. Azzal pedig nagyon leégtél, hogy szételemezhetetlennek mondtad a "nyelvtanfolyam"-ot.

31 Fejes László (nyest.hu) 2014. március 12. 10:46

@Grant kapitány: A népköztársaság olyan, mint a nyelvtan. (Ezen kívül azon külön lehetne lovagolni, hogy a népköztársaságnak van-e értelme. Mit a d a nép- a köztársasághoz? A köz- eleve azt fejezi ki, hogy közös, mindenkié, a népé stb.)

32 Grant kapitány 2014. március 12. 10:56

@Fejes László (nyest.hu): "A népköztársaság olyan, mint a nyelvtan. "

Tehát továbbra is kitartasz a hülyeséged mellett, és nem mondasz igazat. Semmi köze a szételemezhetőségnek a kötőjelezett egybe- illetve a különíráshoz. Csak az számít, hogy összetett szó-e, egyáltalán nem érdekes, hogy elhomályosult-e az összetétel tagjai közti kapcsolat, és emiatt nem vagy csak nehezen elemezhető szét.

@Fejes László (nyest.hu) "Mit a d a nép- a köztársasághoz? A köz- eleve azt fejezi ki, hogy közös, mindenkié, a népé stb"

Azt a különbséget képes vagy érzékelni, hogy a köztársaság az egy államforma, a társaság meg legfeljebb kereskedelmi (üzleti) vagy baráti lehet?

Hiszen csak akkor lenne értelmes, amit mondasz, ha a köztársaság-ot ma lehetne úgy értelmezni, hogy a "köz társasága". (Ezt bezzeg szételemeznéd, ugye, csak hogy úgy tűnjön, neked van igazad?) De nem lehet, mert ma már a "társaság" nem jelent államformát.

33 stoppos 2014. március 13. 11:00

"4. az infotechnológia területén a magyar nyelvű adatbázisok támogatási elveinek kidolgozásában és koordinálásában való részvétel"

Ez pontosan az, amit úgy szoktunk hívni, hogy management bullshit. Szépen hangzó mondatok, szakszavakkal feldúsítva, miközben nem jelentenek semmit, vagy bármilyen szart rá lehet húzni, hogy azt jelenti. Az infotechnológia ugye a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel. Ehhez az adatbázis maximum úgy kapcsolódik, hogy az adatokat adatbázisban tartjuk és ez is része az infotechnológiának. De ugyanúgy része a kódolás, a különböző algoritmusok megfogalmazása. A mindennapi élet jeleit le akarod pl írni informatikai módszerekkel és ezeket le akarod tárolni valamilyen adatbázisban, pl a kreszt, akkor az infotechnológia. Hogy ehhez hogy kapcsolódik a magyar nyelvű adatbázis, azt most nem is értem. Az adatbázisban az adatokat olyan ynelven írod be, ahogy akarod. Pláne, hogy ezekután mit akarnak a támogatási elvek kidolgozásával és koordinálásával, az végkép lila nekem, mint infomratikusnak.

34 don B 2014. március 13. 11:48

@Grant kapitány: " Ennek ellenére mégsem írható a kérdéses összetett szó "mezőgazdaságigép-gyár"-nak." Már hogy a fenébe ne lenne így írható? Mi tiltja? mezőgazdaságigép-gyár = mezőgazdasági gépeket gyártó üzem, mezőgazdasági gépgyár = egy gépgyár, aminek valami köze van a mezőgazdasághoz, értelemszerűen mezőgazdasági gépeket gyárt, mind a két alak egyformán helyes. A klasszikus példa erre a típusra a távolságibusz-pályaudvar (távolsági buszok pályaudvara) - távolsági buszpályaudvar (a távolsági közlekedéssel kapcsolatos buszpályaudvar). Az OH. külön foglalkozik a típussal (amikor a két változat jelentése azonos vagy nagyon közeli 132. o.) Példái: érettségikövetelmény-rendszer, érettségi követelményrendszer; kockázatitőke-társaság kockázati tőketársaság, köztársaságielnök-választás, köztársasági elnökválasztás; önkormányzatiképviselő-testület, önkormányzati képviselő-testület; nemzetközikupa-szereplés, nemzetközi kupaszereplés. Az angol nyelvtanár, angol nyelvtanfolyam félékkel az van, hogy a különírt változat keményen kétértelmű, és bizony vannak esetek, amikor jobb vaskalaposan a mozgószabályos megoldáshoz ragaszkodik (nem véletlen, hogy az angol tanár vs. angoltanár megkülönböztetés minden helyesírási szótárban benne van). Mellesleg az 1999-es helyesírás szótárat én inkább nem hoznám föl tekintélyérvnek, köztudottan szokatlanul sok hiba van benne.

35 don B 2014. március 13. 12:04

Ja, és ami meg Kenesei beszólását illet: Első ránézésre mondhatnánk, hogy szőrszálsogat, és a magyar nyelvstratégiai intézet ugyanaz az eset, mint a mezőgazdasági gépgyár (mert mivel foglalkozna az az intézet, ha nem a magyar nyelvvel, és akkor a két írásmód azonos jelentésű kifejezéseket takarna), de ha meggondoljuk, Keneseinek mégis igaza van, mert egy magyar nyelvstratégiai intézetnek bizony nemcsak a magyar nyelvvel kellene foglalkoznia, hanem nagyon is pl. a kisebbségek nyelvével (nemzetiségi nyelvek, jelnyelv) is, de hát nem áll szándékában, vagyis ez bizony egy magyarnyelv-stratégiai intézet.

Információ
X