nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mi hiányzik a magyar nyelvstratégiából?

A támogatási elvek koordinálásában való részvétel is feladata lesz az új Magyar Nyelvstratégiai Intézetnek. Hogy ez mit jelent, azt nem tudjuk, ahogyan azt sem, miként kívánják megőrizni a nyelvi gazdagságot vagy hogy mi is az az értékvesztés. Azt pedig végképp nem értjük, miért nem fognak valódi nyelvstratégiai feladatokkal foglalkozni.

Fejes László | 2014. március 12.
|  

Korábbi cikkünkben megvizsgáltuk, hogy milyen feladatokra hozták létre a Magyar Nyelvstratégiai Intézetet. Láthattuk, hogy az új intézmény meglehetősen sok, egymással össze nem függő, megfelelően körül nem írt feladatot fog ellátni. Ebben a cikkünkben azokkal a feladatmeghatározásokkal foglalkozunk, melyek nem világosak, illetve azokkal, amelyek meg sem találhatóak a rendeletben, holott egy ilyen intézmény megalapításakor szerepelniük kellene. A cikk végén megjósoljuk, a rendelet alapján mit várhatunk a Magyar Nyelvstratégai Intézettől.

Érthetetlen feladatok

A megjelölt feladatok egy része esetében azt sem sikerült megfejtenünk, miféle feladatokra gondolnak.

4. az infotechnológia területén a  magyar nyelvű adatbázisok támogatási elveinek kidolgozásában és koordinálásában való részvétel,

Mit jelent az, hogy „az infotechnológia területén”? Bármilyen számítógépes adatbázisra gondolnak, vagy úgy értendő, hogy például az infotechnológiai szakszókincs adatbázisának létrehozásában vennének részt? Mit jelent az, hogy „támogatási elveinek kidolgozásában”? Miféle támogatásról van szó? Anyagi, szakmai? A támogatási elvek koordinálásában való részvételről már inkább nem is kérdezünk semmit.

Koordináció és infotechnológia
Koordináció és infotechnológia
(Forrás: Wikimedia Commons / Magnus Fröderberg / CC BY 2.5)

8. a nyelvi gazdagság megőrzése, különös tekintettel a magyar nyelvjárásokra és a rétegnyelvekre,

A magyar nyelvjárások és rétegnyelvek akkor őrződnek meg, ha használják őket – a használatot pedig a társadalmi körülmények befolyásolják. Nem lehet az őrségi nyelvjárást úgy megőrizni, hogy egy kutató napi fél órát ebben a nyelvjárásban beszél – és úgy sem, hogy leutazik a faluba, és győzködi a fiatalokat, hogy úgy beszéljenek, mint a nagyszüleik. Persze lehet, hogy a nyelvjárási, rétegnyelvi szavak, alakok, szerkezetek gyűjtésére gondolnak – ám ezt szakszóval nem megőrzésnek, hanem leírásnak, dokumentálásnak mondják.

14. egyéb, a magyar nyelvi értékvesztés ellen ható feladatok megvalósítása

Ez a pont végképp érthetetlen. Az értékvesztés szó már korábban is felbukkan a szövegben a 11. pontban („a magyar nyelvi értékvesztéssel szemben irányelvek kidolgozása”) – ott sem világos, mire utal. Az, hogy mi az érték, attól függ, mit hogyan értékelünk. Korábban írtunk arról, hogy az ë használata sokak számára értéknek tűnik – azoknak azonban, akik egyáltalán nem használják, egyáltalán nem hiányzik. Semmilyen támpontunk nincs arra, hogy egy nyelvi változást értékesnek vagy értéktelennek nyilvánítsunk – olyan, hogy nyelvi értékvesztés, egyszerűen nincs!

Megőrzéssel az értékvesztés ellen
Megőrzéssel az értékvesztés ellen
(Forrás: totallyready.com)

Ami nincs benne

Furcsa módon a nyelvstratégiai feladatok közül nem esik szó egy sor olyanról sem, melynek itt lenne a helye. Ezek részben új feladatok, részben olyanok, melyeket ma ugyan ellát valamilyen intézmény, de helyesebb lenne átvenni tőle.

Talán a legmeglepőbb az a tény, hogy a tervezetben szó sem esik a jelnyelvről – miközben annak védelmét az Alaptörvény írja elő. Nyilvánvalóan szükség lenne arra, hogy a rászorulók számára biztosítsák a jelnyelvi ügyintézés lehetőségét, és a legcélszerűbb az lenne, ha ehhez nem tolmácsokat kellene alkalmazni. Meg kellene tehát vizsgálni a jelnyelv oktatásának lehetőségét, ki kellene fejleszteni a tanmenetet, tananyagot, hogy a jelnyelvet – játékosan akár már óvodás kortól kezdve – minél szélesebb körben lehessen oktatni. Ez a magyarországi nyelvpolitika egyik legnagyobb feladata, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet alapításakor azonban említést sem tesznek róla.

A megnevezett feladatok között szerepel a „szakértői állásfoglalások készítése nyelvpolitikai kérdésekben a közigazgatás [...] részére”. Kérdés azonban, hogy valóban állásfoglalásokra van-e szükség, vagy pedig felügyeletre, lektorálásra. Az utóbbi években a legszembetűnőbb események Schmitt Pál megnyilvánulásai voltak, köztük a botrányos helyesírású újévi köszöntő. Ez azonban nem elszigetelt jelenség, említhetünk olyan hibás helyesírású intézményneveket, mint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vagy a Magyar Ösztöndíj Bizottság. Bár a nyesten gyakran hangsúlyozzuk, hogy a helyesírást nem kell annyira komolyan venni, azt mi sem találnánk ördögtől való ötletnek, ha az állam a saját nyelvhasználatát, helyesírását ellenőriztetné. Ha nem is  kellene az ellenőrzést minden szintre kiterjeszteni, de például a közintézmények nevét vagy a törvények nyelvi megformálását felügyelhetnék ehhez értő szakemberek. Ilyesmiről azonban szó sincs.

Ha már megszületett az intézmény, ésszerű lett volna, ha bizonyos tevékenységeket, melyeket az állam jobb híján máshova szervezett ki, az intézethez vont volna. Ilyen például a személynevek bejegyezhetőségéről való döntés, melynek feladata jelenleg egy akadémiai kutatóintézetre, pontosabban a Nyelvtudományi Intézet Utónévbizottságára hárul. Ennek a tevékenységnek azonban semmi köze a nyelvtudományhoz, a döntés csupán azon múlik, hogy a név a törvényi előírásoknak megfelel-e (pl. írásmódja a magyar hangjelölés szabályait követi-e) – azaz egyszerű jogi döntésről van szó (mely különösebb szaktudást sem igényel). Pillanatnyilag a visszautasított szülők az akadémiát és a Nyelvtudományi Intézetet támadják, ha kérvényüket visszautasítják, holott ezen intézmények keze kötött, a törvényi előírásokat nem bírálhatják felül. A döntések meghozatal sokkal inkább egy hivatal, mint egy kutatóintézet feladata lenne.

)

Ha már létrejön a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, akkor ésszerűbb lenne, ha a helyesírás szabályozásával is ez foglalkozna. A jelenlegi szabályzat módosítgatása, pöckölgetése helyett átfogó reformra lenne szükség, mely inkább a szabályok áttekinthetőbbé, egyszerűbbé tételét, mint a jelenleg írásszokás radikális megváltoztatását jelentené. Célszerű lenne többszintű helyesírást kidolgozni, azaz bizonyos szabályok mindenkire vonatkoznának, mások viszont csak egy szűkebb szakmára (a „szövegiparosokra”: szerkesztőkre, nyomdászokra stb.). Egy ilyen átalakítás valódi nyelvstratégiai feladat.

Ha például a korábban említett Lengyel Nyelvi Tanács feladatköreit vizsgáljuk meg, láthatjuk, hogy hasonló feladatokat lát el – szorosabb értelemben vett kutatásokkal viszont nem foglalkozik! A szintén példaként emlegetett Észt Nyelvi Intézet egyik fő feladata a szótárírás – lehetséges, hogy például a magyar–angol szótárak írása és kiadása piaci alapon is működik (és az állam beavatkozására semmi szükség), de például A Magyar Narancsnak adott interjújában Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója megállapítja, hogy az intézmény neve helyesen nem is Magyar Nyelvstratégiai Intézet, hanem Magyarnyelv-stratégiai Intézet lenne, hiszen a meghatározott feladatok kizárólag a magyar nyelvre vonatkoznak – nem a magyar nyelvstratégiáról, hanem a magyar nyelv stratégiájáról van szó. a kisebbségek, illetve a szomszédos országok nyelvei kétnyelvű (magyar–idegen, idegen–magyar) szótárainak fejlesztéséhez igencsak elkelne az állami támogatás. Hasonlóképpen feladata lehetne az intézetnek, hogy ezekhez a nyelvekhez tananyagot fejlesszen, vagy a tananyagfejlesztést elősegítse. Szintén észt példára a Magyar Nyelvstratégiai Intézet feladata lehetne egynyelvű, a nagyközönség számára készülő (pl. értelmező, helyesírási) szótárak kiadása is.

A születő szótárak rögtön lehetnének online elérhető, folyamatosan fejleszthető szótárak is. Az intézet megteremthetné az ehhez szükséges infrastruktúrát, részt vehetne korpuszok és az elemzésükhöz szükséges eszközök fejlesztésében, a meglevő eszközök fejlesztésében, vagy egyszerűen az ilyen irányú munkálatok összehangolásában, finanszírozásában. Fontos lenne például a magyar nyelvre készülő beszédfelismerő és -szintetizáló, illetve automatikus fordító programok fejlesztésének támogatása is. Ilyenekről a rendelet nem tesz említést.

Csak szöveg

Szembeötlő, hogy a törvény szövege mennyire rosszul van megfogalmazva. (Persze ez is jó érv lenne amellett, hogy egy külön intézmény ellenőrizze a törvények szövegezését, de mint láttuk, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet ilyen feladatot nem fog ellátni.) Ez általában is utal megalkotójának fogalmazási készségeire, de arra is, hogy nem sok ötlete, elképzelése van a magyar nyelvstratégiáról, fejében csupán kósza ötletek keringenek, melyek sehogy sem képesek összeállni valóban stratégiának nevezhető elképzeléssé.

Alapos okunk van feltételezni, hogy a szöveg nemhogy nem a miniszterelnök, de nem is egy hivatalnok kezéből került ki, hanem összeállításában legalábbis közreműködtek az intézet leendő munkatársai, kiszemelt igazgatója. Ebben az esetben tehát a magyar nyelvstratégiát olyan embere(ek)re bízzuk, akik saját feladatukról képtelenek egy összefüggő szöveget létrehozni. Nekik kellene felügyelniük mások nyelvhasználatát, fogalmazását!

Szedett-vedett ötletelés
Szedett-vedett ötletelés
(Forrás: Wikimedia Commons / Steve Collis / CC BY 2.0)

Ebben a helyzetben nem tudjuk, minek drukkoljunk igazán. Lehet, hogy jobban járunk, ha a Magyar Nyelvstratégiai Intézet érdemben semmilyen tevékenységet nem fog végezni, csupán arra szolgál, hogy „kutatásokra” sok milliónyi közpénzt el lehessen tapsolni, az államkasszából magánzsebekbe (természetesen elsősorban nem az intézmény alkalmazottjainak zsebébe) kipumpálni. Talán még ez is szerencsésebb forgatókönyv annál, mint ha a rendelet szövegéből kirajzolódó „szakértelemmel” valaki a magyar nyelv használatát bármilyen módon befolyásolni próbálja.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
35 don B 2014. március 13. 12:04

Ja, és ami meg Kenesei beszólását illet: Első ránézésre mondhatnánk, hogy szőrszálsogat, és a magyar nyelvstratégiai intézet ugyanaz az eset, mint a mezőgazdasági gépgyár (mert mivel foglalkozna az az intézet, ha nem a magyar nyelvvel, és akkor a két írásmód azonos jelentésű kifejezéseket takarna), de ha meggondoljuk, Keneseinek mégis igaza van, mert egy magyar nyelvstratégiai intézetnek bizony nemcsak a magyar nyelvvel kellene foglalkoznia, hanem nagyon is pl. a kisebbségek nyelvével (nemzetiségi nyelvek, jelnyelv) is, de hát nem áll szándékában, vagyis ez bizony egy magyarnyelv-stratégiai intézet.

34 don B 2014. március 13. 11:48

@Grant kapitány: " Ennek ellenére mégsem írható a kérdéses összetett szó "mezőgazdaságigép-gyár"-nak." Már hogy a fenébe ne lenne így írható? Mi tiltja? mezőgazdaságigép-gyár = mezőgazdasági gépeket gyártó üzem, mezőgazdasági gépgyár = egy gépgyár, aminek valami köze van a mezőgazdasághoz, értelemszerűen mezőgazdasági gépeket gyárt, mind a két alak egyformán helyes. A klasszikus példa erre a típusra a távolságibusz-pályaudvar (távolsági buszok pályaudvara) - távolsági buszpályaudvar (a távolsági közlekedéssel kapcsolatos buszpályaudvar). Az OH. külön foglalkozik a típussal (amikor a két változat jelentése azonos vagy nagyon közeli 132. o.) Példái: érettségikövetelmény-rendszer, érettségi követelményrendszer; kockázatitőke-társaság kockázati tőketársaság, köztársaságielnök-választás, köztársasági elnökválasztás; önkormányzatiképviselő-testület, önkormányzati képviselő-testület; nemzetközikupa-szereplés, nemzetközi kupaszereplés. Az angol nyelvtanár, angol nyelvtanfolyam félékkel az van, hogy a különírt változat keményen kétértelmű, és bizony vannak esetek, amikor jobb vaskalaposan a mozgószabályos megoldáshoz ragaszkodik (nem véletlen, hogy az angol tanár vs. angoltanár megkülönböztetés minden helyesírási szótárban benne van). Mellesleg az 1999-es helyesírás szótárat én inkább nem hoznám föl tekintélyérvnek, köztudottan szokatlanul sok hiba van benne.

33 stoppos 2014. március 13. 11:00

"4. az infotechnológia területén a magyar nyelvű adatbázisok támogatási elveinek kidolgozásában és koordinálásában való részvétel"

Ez pontosan az, amit úgy szoktunk hívni, hogy management bullshit. Szépen hangzó mondatok, szakszavakkal feldúsítva, miközben nem jelentenek semmit, vagy bármilyen szart rá lehet húzni, hogy azt jelenti. Az infotechnológia ugye a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel. Ehhez az adatbázis maximum úgy kapcsolódik, hogy az adatokat adatbázisban tartjuk és ez is része az infotechnológiának. De ugyanúgy része a kódolás, a különböző algoritmusok megfogalmazása. A mindennapi élet jeleit le akarod pl írni informatikai módszerekkel és ezeket le akarod tárolni valamilyen adatbázisban, pl a kreszt, akkor az infotechnológia. Hogy ehhez hogy kapcsolódik a magyar nyelvű adatbázis, azt most nem is értem. Az adatbázisban az adatokat olyan ynelven írod be, ahogy akarod. Pláne, hogy ezekután mit akarnak a támogatási elvek kidolgozásával és koordinálásával, az végkép lila nekem, mint infomratikusnak.

32 Grant kapitány 2014. március 12. 10:56

@Fejes László (nyest.hu): "A népköztársaság olyan, mint a nyelvtan. "

Tehát továbbra is kitartasz a hülyeséged mellett, és nem mondasz igazat. Semmi köze a szételemezhetőségnek a kötőjelezett egybe- illetve a különíráshoz. Csak az számít, hogy összetett szó-e, egyáltalán nem érdekes, hogy elhomályosult-e az összetétel tagjai közti kapcsolat, és emiatt nem vagy csak nehezen elemezhető szét.

@Fejes László (nyest.hu) "Mit a d a nép- a köztársasághoz? A köz- eleve azt fejezi ki, hogy közös, mindenkié, a népé stb"

Azt a különbséget képes vagy érzékelni, hogy a köztársaság az egy államforma, a társaság meg legfeljebb kereskedelmi (üzleti) vagy baráti lehet?

Hiszen csak akkor lenne értelmes, amit mondasz, ha a köztársaság-ot ma lehetne úgy értelmezni, hogy a "köz társasága". (Ezt bezzeg szételemeznéd, ugye, csak hogy úgy tűnjön, neked van igazad?) De nem lehet, mert ma már a "társaság" nem jelent államformát.

31 Fejes László (nyest.hu) 2014. március 12. 10:46

@Grant kapitány: A népköztársaság olyan, mint a nyelvtan. (Ezen kívül azon külön lehetne lovagolni, hogy a népköztársaságnak van-e értelme. Mit a d a nép- a köztársasághoz? A köz- eleve azt fejezi ki, hogy közös, mindenkié, a népé stb.)

30 Grant kapitány 2014. március 12. 10:46

@Fejes László (nyest.hu): Ne kábítsd már itt a népet. Mezőgazdasági gépgyár mint hagyományon alapuló kivétel! Persze, azért sorolták egy helyesírási szabálypontot illusztráló példák közé. Azzal pedig nagyon leégtél, hogy szételemezhetetlennek mondtad a "nyelvtanfolyam"-ot.

29 Grant kapitány 2014. március 12. 10:43

Lehetne azt mondani, hogy a Magyar Népköztársaság"-ban a "köztársaság" utótag a "magyar nép" kifejezés egészéhez járul. Hiszen azt jelenti, hogy "a magyar nép köztársasága". Szerintetek ez is helytelen írásmód, mert 139 b. alapján "Magyarnép-köztársaság"-nak kellene írni?

28 Sultanus Constantinus 2014. március 12. 10:42

@Grant kapitány: Szerintem inkább te vagy képes valamit felfogni, de minegy...

27 Fejes László (nyest.hu) 2014. március 12. 10:42

@Grant kapitány: Egyszer lehetnél már annyira magabiztos a saját igazságodban, hogy anélkül fejtenéd ki, hogy közben megpróbálnád a másikat hazugnak vagy ostobának minősítenéd. Egyébként jó is, hogy felhozod az adott példát – azt egy kényszermegoldás szülte, és már akkor sem voltam megelégedve vele.

Ha ugyanis egzotikus nyelvtanfolyamot írok, az teljesen félreérthető: egzotikus lehet egy angol nyelvtanfolyam is, melyet egy trópusi szigeten tartanak. Ebben az esetben célszerűbb lett volna az egzotikusnyelv-tanfolyam írásmód, de ez két okból sem tetszett: egyrészt nem felel meg az angol nyelvtanfolyam stb. mintának, másfelől elég nehéz lett volna ebben az alakban az egzotikust idézőjelbe tenni.

A mezőgazdasági gépgyár szép találat, de ebben az esetben a mzőgazdaságigép-gyár lenne a szabályszerű írásmód. Hogy miért mégsem ez a „helyes”? Erre a helyesírás szabályozói vszleg azt mondanák, hogy ez egy hagyományon alapuló kivétel.

A kérdésről l. még www.nyest.hu/hirek/mi-az-a-nem-vagyoni-karterites

(Amennyiben nem érvekkel, hanem minősítgetésekkel jössz, akkor is felfüggesztem a társalgást, ha egyébként jó érveket hozol fel.)

26 Grant kapitány 2014. március 12. 10:38

@Sultanus Constantinus:

Hihetetlen, hogy még te sem vagy képes felfogni: az "angol nyelvtanár" kifejezés kétértelmű (ld. korábbi hozzászólásaimat).

Te tényleg azt gondolod, hogy pl. a nyelvművelők folyóiratának címét hibásan írják Magyar Nyelvőr-ként? Mert ugye a te logikád szerint ez CSAK azt jelenthetné, hogy "magyar nemzetiségű nyelvőr". Azt viszont már nem, amit kifejezni szándékozik, hogy "a magyar nyelv őre".

25 Sultanus Constantinus 2014. március 12. 10:32

Elvileg mást jelent az "angol nyelvtanár" és az "angolnyelv-tanár" is. Az előbbi angol nemzetiségű nyelvtanár (de nem tudjuk, milyen nyelvet tanít), az utóbbi pedig angol nyelvet tanító tanár (de nem tudjuk, milyen nemzetiségű). Ez nem (csak) helyesírási kérdés, hanem más és más a jelentésük. (Megint más kérdés, hogy ezt a különbséget a gyakorlatban senki nem használja -- mert nem ismeri a helyesírási szabályokat.)

24 Grant kapitány 2014. március 12. 10:32

@gligeti: Még az e-nyelv is tud engedékeny (liberális ;-) ) lenni:

Az egy hülye lehet. Két egymást követő mondatban képes ellentmondani magának (különírás vagy mozgószabály?):

www.e-nyelv.hu/2007-07-18/angolnyelv-vizsga/

23 gligeti 2014. március 12. 10:26
22 Grant kapitány 2014. március 12. 10:26

@gligeti: "nem pedig a nyelvstratégia kap egy minőségjelzőt (magyar)."

Akkor írd a magyar nyelvtan-t is magyarnyelv-tannak, a magyar nyelvtanfolyamot magyarnyelv-tanfolyamnak. Már ha következetes akarsz lenni. Persze hülyeség lenne így írni.

Az a baj, hogy nem vagy képes felfogni, hogy a "magyar nyelvstratégia"-ként írt kifejezésben a "magyar" a "nyelvstratégiának" és a "nyelv"-nek is lehet minőségjelzője.

21 gligeti 2014. március 12. 10:25

Még az e-nyelv is tud engedékeny (liberális ;-) ) lenni:

www.e-nyelv.hu/2010-05-13/angol-nyelviskola-angolnyelv-iskola/

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X