-
Sándorné Szatmári: @Sultanus Constantinus: 1 " egy magyar anyanyelvű sosem fog olyat mondani, még véletlenül ...2024. 12. 09, 15:55 Az anyanyelvi beszélő nyomában
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mindenki a plakátokról beszél, ám van rajtuk valami, amit eddig nem igazán hoztak szóba. Áttörjük a hallgatás falát.
A hetekben igen nagy érdeklődést váltottak ki a kormány bevándorlók ellen uszító plakátjai. Az ügy számtalan – sokkal érdekesebb aspektusa – mellett ismét elsikkadt egy kérdés, amellyel már nagyon régen illett volna foglalkoznunk. A plakátok tetején ugyanis az ország címere jelenik meg, az egyik oldalán a kormány, a másik oldalon az információ szavakkal. Ez a motívum nem most bukkan fel először, megjelent már az IMF-kampányban, majd a rezsicsökkentést népszerűsítő kampányban.
A felirat értelmezése azonban több kérdést is felvet: az első az, hogy vajon milyen viszonyban áll a két szó, azaz egyetlen szövegegységként kell értelmezni (mintha a címer ott sem lenne), vagy két külön szövegegységként. Az utóbbi azonban inkább akkor lenne elképzelhető, ha hasonló jelentéskörből származó szavak állnának a címer két oldalán, pl. Kormány – Köztársasági Elnöki Hivatal vagy Adatok – Információk. Marad tehát az a lehetőség, hogy a kormány információ szövegrészletet szókapcsolatként értelmezzük – ilyen szókapcsolat azonban a magyar nyelvben nincs.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Van azonban kormányinformáció szóösszetétel. Ezt tekinthetjük birtokos (jelzős) összetétlenek, hiszen gondolhatjuk, hogy az, amit a táblán olvasunk, a kormány információja. Az ilyen jelöletlen birtokos szerkezeteket az AkH. 128. c) pontja alapján egybeírjuk:
A jelöletlen, azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelzős összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg, disznóhús, földrengés, gerelyhajítás, iskolaorvos, rigófészek; bankjegyforgalom, helységnévtár, csapágyfémgyártás, gépkocsifényszóró; stb. [...]
Egy másik lehetséges parafrázisa a szerkezetnek az információ a kormánytól vagy a kormánytól származó információ. Ahol a kapcsolat két eleme közötti viszony csak ilyen körülírással fejezhető ki, azt a helyesírási szabályzat jelentéstömörítő összetételeknek nevezi, és szintén egybeírásukat rendeli el, méghozzá az AkH. 129. pontjában:
Sok alárendelő összetett szavunknak elő- és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Így például: vámvizsgálat = hol történő, mivel kapcsolatos vizsgálat?: vámnál történő, vámmal kapcsolatos vizsgálat; csigalépcső = mihez hasonló lépcső?: a csiga házához hasonló lépcső; stb.
Az ilyen, úgynevezett jelentéstömörítő összetételek tagjait, köztük a hasonlító összetételeket, mindig egybeírjuk: barázdabillegető, emlékkönyv, hamutálca, motorcsónak, szénapadlás, testvérváros, villanyvilágítás; cinóbervörös, hófehér, hollófekete, galambősz, ultramarinkék; stb.
Ismét hangsúlyoznánk, hogy elsősorban nem az a probléma, hogy a kormány helyesírási hibákat tartalmazó plakátokkal bombázza a lakosságot (jelen pillanatban pláne nem). E helyesírási hiba kapcsán ismét azon kell elgondolkoznunk, hogy vajon tényleg olyan fontos-e a helyesírási szabályok betartása, ha egyszer megszegésük a kommunikációt nem zavarja, és a legtöbb embernek fel sem tűnnek a hibák – akiknek meg feltűnnek, azokat éppen azért zavarja, mert a szabály, melyet a többség amúgy sem tart be, létezik. Sokkal könnyebb lenne nélkülük, és elsősorban pont azok számára, akik ma annyira tiszteletben tartják őket. (Addig viszont kihasználhatnák a 183 millió forintból gazdálkodó Magyar Nyelvstratégiai Intézet parlagon heverő szellemi kapacitását, és megjelenés előtt ellenőriztethetnék velük a propagandaanyagok helyesírását.)