-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A metaforák segítenek megérteni a bonyolult tudományos elméleteket. Amikor az atomokat golyókként írjuk le, metaforát használunk. A modern fizika megértéséhez óhatatlanul szükség van a tudományos metaforákra. Az utóbbi néhány hétben például a Higgs-bozon megértetéséhez kellett új metaforákat keresni a tudósoknak: van, aki szerint politikusokkal teli szoba, van, aki szerint liszt, mások szerint hó...
Az agy számítógép, az emberi nyelv növény, a szív pumpa és minden hálózat. – Hogy csak néhányat említsünk egészen közkeletű, hétköznapi tudományos metaforák közül. Annyira megszoktuk őket, hogy szinte már nem is tűnnek fel, pedig általuk talán jobban megértjük a bonyolultabb jelenségeket. Persze csalókák, félrevezetőek is lehetnek. Vagy ha túl sok van belőlük, akkor elviheti a tudományt a művészet vagy inkább a misztikum irányába, ahogyan az megtörtént például a transzformációs-generatív nyelvészettel is...
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Amikor az általános iskolai kémiaórán úgy képzeljük, hogy az atomok különböző méretű, nagyon pici golyók, és ezekkel a golyókkal modellezzük a molekulákat: metaforát használunk. Nem különben a gimnáziumi kémiaórán, amikor az atomok belső felépítését tanuljuk: az atommagot alkotó protonok és neutronok nagyobb golyók, míg az elektronok kisebb golyók, amelyek különböző pályákon – elekronhéjakon (ez egy újabb metafora) – keringenek az atommag körül. De még akkor is metaforák segítenek minket, amikor a gimnáziumi fizikaórán kétrés-kísérletet próbájuk megérteni: mit jelent az, hogy a foton hullám is és részecske is. Ezek a metaforák szemléletessé tesznek absztrakt, nehezen elképzelhető dolgokat. A céljuk is ennyire didaktikus: bonyolult, nehezen elképzelhető dolgok leegyszerűsítése, közérthetővé tétele.
Látható tehát, hogy a metaforák sokszor segítenek megérteni a valóságot, megkönnyítik a leírást, de lehet belőlük baj is: lehetnek félrevezetőek, vagy épp kevéssé szemléletesek, rosszabb esetben becsapósak. A modern fizika területén igencsak nagy igény mutatkozik a metaforákra, a közérthető magyarázatokra. Az utóbbi időben különösen izgalmasak a Higgs-bozon körüli magyarázatok:
Azt még csak fel tudja fogni a halandó, hogy a Higgs-bozon egy részecske. Méghozzá egy olyan részecske, amelynek – amennyiben a világegyetemről ma létező képünket tartani kívánjuk – léteznie kell ugyanis, nélküle nem lenne tömegük a részecskéknek, minden fénysebességgel száguldozna fel-alá, ami súlyos következményekkel járna: például nem lenne univerzum, nem lennének napok, bolygók stb. Ez azonban az utóbbi hónapokig csak egy elméleti feltételezés volt.
Az utóbbi időben azonban a Nagy Hadronütköztetőben (Large Hadroncollider, LHC) folyó kísérletek újra ráirányították a figyelmet a rejtélyes részecskére. Így megnőtt arra is az igény, hogy megértsük, megértessük, valójában mi a Higgs-részecske, amit most megtaláltak. Magyar nyelven előfordult „a részecskefizika Szent Grálja”, „az isteni részecske” (angolul God particle – Leon Lederman fizikus könyvcíme után), illetve – a nehéz azonosíthatósága miatt „az istenverte részecske” (angolul Goddamn particle). Ezek azonban csak elnevezések, önmagukban nem szemléltetik a Higgs-bozon lényegét, maximum a jelentőségére utalnak. Egy cikkben egy szemléletes hasonlat magyar megfelelőjét is elolvashatjuk: ebben egy szobányi politikus játssza a Higgs-mező szerepét.
Az angol nyelvben azonban van olyan bevett metaforikus elnevezés, amelyik segít elképzelni a Higgs-részecskét. Míg a részecskéket továbbra is golyókként képzelhetjük el, addig a Higgs-részecskét a melaszhoz (molasses) hasonlítják. De látható, hogy az angol nyelvű magyarázatokban felbukkan a liszt, illetve a végtelen hómező képe is. Ezek már sokkal közelebb állnak ahhoz a fajta metaforikus magyarázathoz, ami segít megértenünk a bonyolult fizikai magyarázatokat. Szinte látjuk, ahogy a kis részekből álló sűrű anyag lelassítja a részecskéket a fénysebességről, és ezzel tömeget ad nekik. Innentől a többi már megy magától.
További olvasnivalók