-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mindössze egyetlen molekulányi különbség az agy méretét meghatározó génben, és 1,3 ponttal nagyobb az IQ.
A tudósok azt már régóta tudják, hogy az intelligenciánk alapvetően a genetikai állományunktól függ. Most azonban egy átfogó vizsgálat keretében megtalálták konkrétan azt a gént, amelytől függhet az, hogy mekkora az IQ-nk. A gént hivatalosan HMGA2-nek hívják, de nyugodtan nevezhetjük intelligenciagénnek is. A kutatást Paul Thompson, a UCLA neurológus professzora vezette; az eredményekről a The Week magazinban olvastunk összefoglalót.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kutatásban több mint 20000 észak-amerikai, európai és ausztráliai ember agyi képeit vizsgálták meg Thomson és munkatársai. Ennek során bukkantak rá a HMGA2 egy változatára, aminek egyetlen molekulában tér el a DNS-lánca. A HMGA2 gén az agy méretét szabályozza; a megtalált változat körülbelül két teáskanálnyi agymennyiség-többletet jelent azok számára, akikben az a változat található meg.
Egy másik vizsgálatban pedig függetlenül igazolták, hogy azoknak a vizsgálati személyeknek, akikben az „intelligenciagén” megtalálható, nagyobb az agyuk, egyszersmind valamivel jobban teljesítenek az IQ-teszteken. Tehát úgy tűnik, hogy ez a génváltozat egyszerre növeli meg az agy térfogatát, illetve növeli az IQ-t.
Az emberek átlagos IQ-ja 100 körül van; az intelligens gén ezt 1,3 ponttal emeli meg, ami nem túl nagy változás. „Azonban ez az 1,3 pontos többlet azt jelentheti, hogy néhánnyal több kérdésre tudunk helyesen válaszolni egy IQ-teszten” – mondja Thomson. A felfedezés jelentősége az, hogy ezúttal bebizonyosodott, hogy nagyon apró, molekuláris különbségek is befolyásolhatják az agyunk kapacitását. Ezt korábban, bár sokszor próbálkoztak, nem tudták bebizonyítani a kutatók.
Hány emberben fordul elő az intelligenciagén? – A 20000 megvizsgált személy negyede esetében találták meg a génváltozatot. Ha ön is kíváncsi arra, hogy önben előfordul-e az intelligenciagén, nincs más mód ennek kiderítésére, mint azok a komoly agyi képalkotó vizsgálatok, amelyeket a kísérlet résztvevőin is elvégeztek. Azonban nem kell aggódni: ha mégsem hordozzuk az intelligens génváltozatot, attól még nem vagyunk feltétlenül hülyék. Az intelligenciát ugyanis a genetikai tényezőn túl számos más tényező is befolyásolja: többek közt az oktatás, az étrend és a testmozgás.
Forrás