-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 -re Folytatás: "A -d-re talán a válasz az, hogy fiktív tőre épül, nincs öná...2024. 10. 13, 11:41 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A szlovák és a magyar mesekincs rokon vonásai mellett a közös nyelvi kincsből is ízelítőt ad Závada Pál író legújabb kötete.
A szlovák és a magyar mesekincs rokon vonásai mellett a közös nyelvi kincsből is ízelítőt ad Závada Pál író legújabb, Harminchárom szlovák népmese című kötete, amelyet kedd este mutattak be Budapesten.
Az író elmondta: a kötetben szereplő történeteket a legnagyobb szlovák népmese-gyűjteményekből válogatta, valamint nagy segítségére volt az a szlovák weboldal, amelyik a szomszédos ország nemzeti kincseit mutatja be. „Itt találtam rá a 19. századi mesegyűjtésekre, ami főleg két nagy gyűjtő nevéhez fűződik, Pavol Dobsinskyéhoz és Samuel Czambeléhez”. Hozzátette: a könyvvel a mesekincs rokon vonásait és különbözőségeit mutatja be.
„Ugyanazt a mesét mondták, csak éppen más nyelven. Akadnak például történetek Mátyás királyról. Persze egy kicsit másként szólnak, mint magyarul, de a király ugyanúgy álruhában jár és a basáskodó urak gonoszságait leplezi le” – mesélte az író.
Závada Pál érdekesnek találta azokat a meséket is, amelyben magyarok és szlovákok találkoznak. „Ezekben előfordul például, hogy a magyar urak buta tótoknak tekintik a szlovákokat, akik persze túljárnak az urak eszén” – tette hozzá.
Az MTI kérdésére, hogy milyen különbözőségeket talált érdekesnek a szlovák és a magyar népmesék között, Závada Pál elmondta: szerinte a szomszéd ország mesekincsében hangsúlyosabb szerepet kapnak a nők.
„Nem vagyok hivatásos népmesekutató, így csak a benyomásaimról beszélhetek, de mintha többször szerepelnének eszes lányok, furfangos nők a történetekben, akik általában megoldják a próbatételeket vagy éppen a férfi szereplőt segítik a megoldáshoz”.
Závada Pál ugyanakkor hozzátette: a legnagyobb különbség a helyszínekben van, a szlovák népmesék többsége ugyanis hegyvidéken játszódik.
Az író fontosnak tartotta a közös nyelvi kincs bemutatását is, mint emlékeztetett, számos olyan szó akad, amely ugyanúgy hangzik szlovákul, mint magyarul. „Közös például a hadsereg nyelve, a torzított német szavak. De említhetem a huszár és a lovász szavainkat is, amelyek szintén megtalálhatók a szlovákban. Sőt a korabeli nyelvjárásokban használták a kisaszonka (kisasszonyka) kifejezést is”.
Závada Pál ugyanakkor hozzátette, a kötettel néhány szlovák kifejezést is bevezet az olvasó magyar gyerekek szókincsébe. Mint mondta, a legtöbb szó jelentése a szövegösszefüggésből kiderül, némelyiknél pedig a hangzás, a gyökerek azonossága segíthet a megértésben. Az író példaként a pénzek elnevezéseit említette (gros-garas) és azokat a szavakat, amelyeket hasonló jelentésben használunk ma is.