-
Sándorné Szatmári: @Fejes László (nyest.hu): 52 A " „Mikor lészen jó Budában lakásom?” " Mai jelentése szerin...2025. 06. 13, 10:38 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: @istentudja: 3 Az illetékes ember (akinek az illetéket befizették, mert jogosult volt arra...2025. 06. 13, 09:42 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: Jelen esetben ugyan régi nyestcikkről van szó, mégis kiemelnék két, véleményem szerint fon...2025. 06. 12, 11:49 Vekerdy: piros tinta helyett felfedező út
-
Sándorné Szatmári: @mederi: 11 Kiegészítem a korábbi, mederi néven írt megjegyzésemet.. Ami a cikkben is kife...2025. 06. 05, 13:16 Falánk igék
-
nasspolya: @ganajtúrós bukta: www.reddit.com/r/linguisticshumor/s/BuJhBlK4t82025. 06. 01, 01:06 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Se románok, se magyarok? A szórványban élő moldvai csángók megpróbálják megszervezni a magyar nyelv oktatását, de nincs könnyű dolguk.
„...mióta járok magyarórára, már értem, hogy mit mond a nagymamám” – írja fogalmazásában egy csángóföldi kislány. Nincs egyedül azzal, hogy „újra” kell tanulnia magyarul, ha meg szeretné érteni a nagyszülei beszédét: a csángó magyarok közül sokaknak egyáltalán nincs lehetőségük az anyanyelvükön tanulni.
A Magyar Szó vajdasági napilap beszámolója szerint ma körülbelül kilencezer csángó magyar kisgyerek tud még magyarul. Ez tulajdonképpen pozitív adat: nem egy olyan hat-hétezres falu van, ahol akár 900 magyar gyerek is jár iskolába – mégis csak románul folyik az oktatás, számol be Hegyeli Attila, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének oktatási felelőse a lapnak. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy nincs elegendő tanár.
Az egyház sem ad túl sok segítséget – derül ki az oktatási felelős szavaiból. A román (egyébként katolikus) papok ugyanis ódzkodnak a magyar nyelvű szertartásoktól, a magyar hagyományok, kultúra megnyilvánulásaitól. Elég erős ellenszélben folyik tehát a magyaroktatás Csángóföldön. A gyerekek így az iskolán kívül, délutáni órákon tanulhatnak magyarul – ma már 21 településen.
A csángók elsősorban a romániai magyarság támogatására számítanak, bár Székelyföldről eddig nem sok segítséget kaptak – derül ki a szervező szavaiból. Persze magyarországi és európai uniós programok keretein belül is lenne mód a segítségnyújtásra – és a kölcsönös gazdagodásra. „Itt nem csak segítségről van szó, mert aki járja Csángóföldet, az nemcsak ad, hanem kap is” – véli Hegyeli Attila.