-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az ókori Mediterraneum mágikus hagyományairól és az antik mágia továbbéléséről ad képet Hérodotosztól Harry Potterig egy új kiadvány, amely 41 szerző írásait adja közre. Az Olympos mellett – Mágikus hagyományok az ókori Mediterraneumban című kétrészes kötetet pénteken mutatják be a Szépművészeti Múzeumban.
Mint azt Nagy Árpád Miklós, a kötet szerkesztője, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének vezetője az MTI-nek elmondta, a könyv az ókortudomány sok szakága, például az irodalom- és vallástörténet, az egyiptológia, az orientalisztika és a klasszika archeológia magyar képviselőinek közös munkája, a magyar ókortudomány talán eddigi legnagyobb szabású vállalkozása. „Ez az első olyan könyv, amely átfogó képet ad az ókori Mediterraneum mágikus hagyományairól. Bemutatja, mi mindent ért a ma embere egyiptomi, mezopotámiai, anatóliai, itáliai és görög mágián, és hogy ezek a hagyományok mivé egységesültek a római császárkorban, kitekintést nyitva az antik mágia ókor utáni történetére is” – jellemezte a kötetet a szerkesztő.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A könyvben nyomon követhető, hogyan él tovább az antik hagyomány a középkorban és a reneszánsz kultúrában. A szerkesztő arra is felhívta a figyelmet, hogy Hérodotosztól akár Harry Potterig is egyenes út vezethet: a regényben egyszer a főszereplők főnixmadárba kapaszkodva repülnek ki szorult helyzetükből. A madár tehát hatalmas terhet képes nagy távolságra vinni, amint ez Hérodotosz II. könyvének 73. fejezetében már megtalálható.
A könyvbeli elemzések azon a felismerésen alapulnak, hogy ezekben a kultúrákban nem érvényes a vallás és a mágia szétválasztása: ami az egyiknek vallás, a másiknak mágia. „A mágia szerves része volt az antik kultúráknak, például az amulett, amelyet bajok elhárítására, az egészség megőrzéséért vagy a siker reményében viseltek, sokban hasonlít azokhoz a szerekhez, tárgyakhoz, amiket ma használunk” – emelte ki Nagy Árpád Miklós.
A 41 szerző abban a reményben írta tanulmányát, hogy a kötet lapjain megelevenedő kultúrák közötti párbeszédbe az olvasó is bekapcsolódik, hogy a lapokon feltáruló végtelen gazdagság ösztönzést ad az emberről, a világról, az istenről való gondolkodáshoz – jegyezte meg. Az 1065 oldalas, fotókkal és a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi és Antik Gyűjteményében őrzött műtárgyak fényképeivel gazdagon illusztrált kétkötetes munkát a Gondolat Kiadó gondozta.