nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
„A forradalom tanúi”

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után Franciaországba menekülő magyarok visszaemlékezéseit ismerteti az a most magyarul is megjelent kötet, amelyet a budapesti Francia Intézetben mutattak be a házigazda és a Terror Háza Múzeum rendezésében.

MTI | 2014. június 15.
|  

A forradalom tanúi, Budapest 1956 című kötet a 2006-ban, a forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára Párizsban megjelent, francia nyelvű könyv magyar változata. Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója megköszönte a francia nemzetnek, hogy a forradalom leverése után tízezernél több magyar menekült találhatott otthonra Franciaországban.

Idézve az emigráció fő orgánumának számító Irodalmi Újság 1958 végi számából arra emlékeztetett, hogy a francia kormány és számos szervezet mindent elkövetett annak érdekében, hogy a Franciaországba érkező magyarok beilleszkedését megkönnyítse. Ennek köszönhetően két év alatt a menekültek túlnyomó többsége munkába állt vagy tanulmányokba kezdhetett, a fiatalok jelentős része pedig ösztöndíjat is kapott – fűzte hozzá.

Utalt arra is, hogy a francia földön új életet kezdő 56-osok közül sokan a közéletben is képviselték a forradalom és szabadságharc eszmeiségét, amire az emigráció különböző szervezetei nyújtottak keretet. E szervezetek között említette az 1956-os Magyar Forradalom Francia-Magyar Emlékbizottságot, amely 1957-től minden évben megemlékezett a forradalom hőseiről a párizsi Diadalívnél, továbbá a menekült szabadságharcosok új hivatalos szervezetét, az 1957 januárjában Strasbourgban megalakult Magyar Forradalmi Bizottságot, amelynek munkáját az 1956-os Nagy Imre-kormány emigrált minisztere, a szociáldemokrata Kéthly Anna irányította. Franciaország magyar értelmiségi műhelyeket, több folyóiratot is befogadott. Arra is emlékeztetett, hogy éppen egy évvel Nagy Imre és mártírtársai újratemetése előtt Méray Tibor író, újságíró kezdeményezésére jelképes síremléket állítottak fel Párizsban.

1989. június 16-án nemcsak a mártírokat temették el, hanem a kommunizmust is – mondta. Hozzátette: az, hogy a Hősök terén akkor beszédet mondó Orbán Viktort nem vitték el bilincsben és az adást sem szakították félbe, azt jelentette sokak számára, hogy véget ért az akkori rendszer.

Azok, akik 1956-ban kényszerből hagyták el az országot és új életet kezdtek Franciaországban vagy máshol, ma úgy tudnak eljönni Magyarországra, hogy már nem kell félniük, és egy olyan országot találnak itt, amilyet akkor megálmodtak – mondta.

Lilla Fourrier, a Külföldön élő Magyarok Egyesületének (ALCYON) elnöke elmondta, hogy a 2006-os francia nyelvű kiadvány megjelenése előtt is voltak még, akik attól féltek, ha beszélnek 1956-os szerepükről, akkor a kommunisták megtorlásától kell tartaniuk. Hozzátette: másokat azért volt nehéz szóra bírni, mert nem szívesen beszéltek fájdalmaikról, nem akarták sebeiket felszakítani.

Horváth Miklós történész, a magyar nyelvű kiadvány szerkesztője arról beszélt, hogy a tucatnyi visszaemlékező különböző szemszögű történeteiből rajzolódik ki az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hiteles története.

A Terror Háza Kiadó gondozásában megjelent könyv ismertetője szerint a kötet szerzői emlékeik közreadásával és főhajtással adóznak a megtorlás során kivégzett hősöknek, neves és névtelen felkelőknek, akiknek önfeláldozó helytállásáért hálával tartozik az utókor. Az emlékezők között vannak akik maguk is harcoltak a barikádokon, míg mások talán kevésbé látványos hőstettekről, de felejthetetlen élményekről számolnak be. Ami közös, az az igazságuk mindent átható tudata, a felkelés tisztaságában gyökerező hitük és egy kivívható szabadság reménye – olvasható az ismertetőben.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X